Teke-vb: ezüstérmes lett a magyar férfiválogatott

Nem kellett nagy bölcsesség ahhoz, hogy bárki megállapítsa: fináléba jutási esélyét nagyban növeli a magyar férfiválogatott, ha a C-csoport élén végez a dettenheimi teke csapat-világbajnokságon. Így kerülhette el ugyanis a negyeddöntőben a szintén favorit németeket, akik 2015-ben az elődöntőben – mindössze három fával többet gurítva – 5:3 megverték a mieinket.

Zapletán Zsomborék megoldották a feladatot, majd a pénteki negyeddöntőben túljutottak a szlovénokon is, és jöhetett a szombati déli meccs a fináléért, a papíron gyengébb szlovákok ellen. Az első két párharcban felemásan alakult a mérkőzés. Fehér Zoltán mindössze hat, illetve két fával kapott ki az első és második játszmában, ám a harmadikat gyengén kezdte, így Csányi Béla becserélte Brancsek Jánost. Hiába, mert nagyon sima vereség lett a vége – amit a másik párharcban Kakuk Levente klasszisteljesítménnyel kompenzált, 683 fát elérve 4:0-ra lemosta Bystrik Vadovicot. Ettől kezdve minden jól alakult, a következő négy magyar megnyerte a maga meccsét, és 7:1 lett a vége.

A másik ágon a szerbek – megközelítve a mieink négy év óta tartott 4012-es világcsúcsát – 4003 fát döntve legyűrték a házigazda németeket, így 2011 után újra magyar–szerb álomdöntőt rendeztek a világbajnokságon. Hozzátesszük, a másik oldalon is három (vajdasági) magyar, Bárány Csongor, Zavarkó Vilmos és Ernyesi Róbert lépett pályára, előbbi kettő ott volt a hat évvel ezelőtti aranymeccsen is.

Sajnos görcsösen kezdett az első két párban Kakuk és Boanta Claudiu. Utóbbit a második szett nyolcadik gurítása után le is kellett cserélni, helyette Fehér Zoltán ugrott be, de Ernyesi két szett után így is hatvanfás előnyt harcolt ki. Kakukot rutinja kihúzta a csávából, mentális erejét mutatja, hogy a harmadik szettet egyetlen fával nyerte meg (162:161), a negyedikben pedig emberfeletti 193-mal (nem csodálkoznánk, ha nem hivatalos világcsúcs lenne 30 dobásból) sokkolta a Szegedben játszó Igor Kovacsicsot. A középső két párban a vb-n eddig mind az öt meccsét megnyerő Zapletán Zsombor 2:2-t játszva 56 fával veszített, és bár Karsai László jól bírva a feszültséget győzött, a szerbek 85 fás előnye miatt muszáj volt csapatpontot szereznie Kovács Gábornak és Kiss Norbertnek az utolsó két párharcban – utóbbi ellenfele ráadásul a világ legjobbja, Zavarkó Vilmos volt. Mihez tartás végett írjuk is le, hogy Zavarkó legrosszabb eredménye 674 volt a fináléig megtett úton, a negyeddöntőben például 705-ig jutott!

Ezúttal sem viccelt, megint 700 fa közelébe jutott, de mert Kiss is klasszis, keményen küzdött, és 2:2-re hozta a meccset – más kérdés, hogy a plusz húsz fa Zavarkó győzelmét hozta, és mert Kovács is kikapott, a 6:2-re nyerő Szerbia megvédte címét. Magyarországnak 2011 után újra – szép – ezüstérem jutott.

Férfiak. Elődöntő: Magyarország–Szlovákia 7:1 (szettek: 14:10, 3878:3835). Fehér Z. (csere: Brancsek János)–Tomka 0:4, 593:649; Kakuk–Vadovic 4:0, 683:638; Zapletán–Czeh 3:1, 668:658; Karsai L.–Nemcek 3:1, 653:619; Kovács G.–Farkas S. 2:2, 621:618, Kiss N.–Kuna 2:2, 621:618. Szerbia–Németország 6:2. Döntő: Szerbia–Magyarország 6:2 (szettek: 12:12, összfa: 3982:3861). Kovacsics–Kakuk 1:3, 653:678; Ernyesi–Boanta (csere: Fehér Z.) 3:1, 680:615; Tepsa–Zapletán 2:2, 685:629; Jovetics–Karsai L. 1:3, 642:653; Bárány–Kovács G. 3:1, 630:614; Zavarkó–Kiss N. 2:2, 692:672

Nők. Elődöntő: Horvátország–Szlovénia 5:3, Németország–Csehország 5:3. Döntő: Németország–Csehország 4:4 (12:12, 3723:3680) – a több csapatfa döntött