Párizs a centenáriumra, Los Angeles a nyereségre épít

Nem okozott meglepetést a NOB limai kongresszusának szerdai bejelentése, mely szerint 2024-ben Párizs, míg 2028-ban Los Angeles ad otthont a nyári olimpiai játékoknak.

Párizs egész gyorsan nyilvánvalóvá tette, hogy számára egyetlen opció létezik: megkapja a 2024-es nyári játékok rendezési jogát vagy soha többet nem pályázik. „Hatodszor száll versenybe Párizs a játékokért. Ha nem nyerünk, nem lesz több pályázat. Azt hiszem, ez az utolsó alkalom” – mondta január elején a háromszoros olimpiai bajnok, ötszörös vb-győztes francia szlalomkenus, Tony Estanguet, a párizsi pályázati bizottság társelnöke.

Ekkor még nem tudhatta, hogy Budapest visszalépésével kétesélyessé válik a verseny, de miután ez bekövetkezett, a franciák akkor is ragaszkodtak a 2024-es dátumhoz. Ahogy a pályázati anyagban szerepelt, „tiszteletben tartva Pierre de Coubertin emlékét és a 1924-es ugyancsak párizsi játékok centenáriumát” ez lenne a megfelelő időpont, noha három éve Bernard Lapasset, az illetékes sportügyi bizottság vezetője még éppen azzal érvelt, a százéves évforduló nem lehet elég meggyőző érv a kandidálásban.

PÁRIZS HÉTMILLIÁRD ALATT MEGOLDANÁ

Két éve Anne Hidalgo polgármester úgy vélte, a 6.2 milliárd eurós költségvetés elég lehet a színvonalas rendezésre. Az összeg jelenleg 6.6-6.8 milliárdnál jár, amely még megfelelne az Agenda 2020 által megfogalmazott fenntarthatósági és a túlköltekezést elkerülendő játékok alapelveinek. De ez egyben hatalmas terhet is ró a szervezőkre, hiszen a legnagyobb kihívás az lesz, hogy sikerüljön a költségvetésen belül maradni. Márpedig ez az utóbbi időszakban nem nagyon sikerült: 2000-ben Sydneyben, 2004-ben Athénban és 2012-ben Londonban is legalább kétszer akkorára nőtt a büdzsé, mint amekkorára tervezték. A kivételt a 2008-as játékok jelentették, Pekingben az eredeti költségvetés tízszeresére jött ki a végösszeg, ott nagyjából 32 milliárd eurót emésztett fel az olimpia.

Vladimir Andreff, a Sorbonne Egyetem sportközgazdásza szerint a problémát rendszerint az okozza, hogy sok pályázó esetében mindenki alábecsüli a költségeket, hogy így tegye vonzóvá a pályázatát, emellett túlértékeli a potenciális gazdasági előnyöket. A NOB ugyanakkor nem tartotta elképzelhetetlennek a párizsi ajánlatot, a szervezet a júliusi riportjában azt közölte, bár a biztonsági intézkedések vagy az ideiglenes infrastruktúra kiépítése többe kerülhet, azokat ellensúlyozni lehet más területeken felvetődő kiadások esetleges csökkentésével.

Jean-Pascal Gayant, a Le Mans-i egyetem közgazdász professzora azonban szkeptikus maradt. „Nagyon nehéz elképzelni, hogy a 2024-es büdzsé kisebb lesz, mint Athén és London esetében” – mondta.

AZ OLIMPIAI FALU A LEGDRÁGÁBB ELEM

Bernard Lapasset, a rendezőbizottság társelnöke szerint a költségvetést azért lehet szinte pontosan belőni, mert a helyszínek 95 százaléka már létezik. Párizsban az 1998-as futballvébére épített Stade de France lesz a fő olimpiai stadion – Londonban és Athénban egyaránt újat kellett építeni, ami megdobta a költségeket. Párizsban csak három megépítendő helyszín van: az olimpiai falu (amely 1.3 milliárd euróval a költségvetés kiemelkedően legdrágább eleme), a médiaközpontja, illetve a vizes események (úszás, műugrás, vízilabda) központja, az olimpiai uszoda.

Aggályos lehet viszont, hogy a párizsiak pályázati anyaga még a riói olimpia előtt készült, azóta azonban olyan sportágak is bekerültek a programba, mint a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball. Ezek szükségessé tehetik olyan helyszínek megépítését is, amelyek jelenleg nem szerepelnek a pályázatban. A legnagyobb fejfájást mindazonáltal a közlekedési infrastruktúra költségei okozhatják, noha Párizsban a fejlesztések az olimpiától függetlenül is elkészülnének.

Andreff éppen arra figyelmeztetett, hogy drága hiba lenne felgyorsítani azt a hosszú távú projektet, amely a párizsi közlekedési hálózat javítása érdekében már folyamatban van. „Ha felgyorsítják a beruházásokat, akkor száz százalék, hogy többet költenek rá” – mondta.

VERSAILLE-TÓL A CHAMPS-ÉLYSÉES-IG

Ami a helyszíneket illeti, a szervezők valóban úgy számolnak, hogy a létesítmények 70 százaléka már áll, 25 százalék pedig úgyis csak ideiglenes jelleggel üzemel majd (mint például a budapesti vizes világbajnokságon a városligeti szinkronúszó-medence és lelátó).

Ilyen lesz majd a Le Bourget-i lövőpálya (sportlövészet), illetve rendezvényközpont (médiaközpont, tollaslabda, röplabda), a versailles-i kastélypark (lovaglás, öttusa) vagy a Mars-mező (strandröplabda).

Az események két nagy területre korlátozódnak, a Stade de France-központtal működő Grand Paris Zone-ra, illetve a belvárosban, az Eiffel-torony környezetében lévő Paris Centre Zone-ra. Emellett még Versaille, illetve néhány Párizson kívüli futballstadion, illetve a vitorlásversenyeknek helyet adó marseille-i öböl kapcsolódik be.

A Grand Paris Zone-ban a Stade de France (75 ezer néző, nyitó- és záróünnepség, atlétika) és az új olimpiai uszoda (17 ezer néző) lesz a két fő helyszín, de a centenárium tiszteletére az 1924-es olimpiára épített Colombes-stadion (jelenlegi nevén Stade Olympique Yves-du-Manoir) is szerephez jut. Az egykori 45 ezres, majd az 1938-as futballvébére 60 ezresre bővített létesítményben – itt játszották az olasz–magyar vb-döntőt, amelyet Dietz Károly együttese 4–2-re elveszített – a tervek szerint 18 520 néző fér majd el a gyeplabdaesemények idején.

Párizs egyik elővárosa, Nanterre új arénával gazdagodott, az elhúzható tetővel rendelkező impozáns létesítményt most adták át, egyrészt a Racing 92 rögbicsapat otthona lesz, másrészt 40 ezer fős befogadóképességgel koncerteket is rendezhetnek benne. Nem is akármilyen együttes avatja fel: október 19. és 25. között a Rolling Stones három alkalommal is fellép. Az olimpián itt rendezik a tornaversenyeket. A súlyemelést az ötezres Le Zénith nevű létesítményben bonyolítják le.

A Paris Centre Zone turistacsalogató látványosságainak mindegyikét felhasználják: az Eiffel-torony közelében a Szajnán lesznek a nyílt vízi úszóversenyek és a triatlonviadalok, a Champs-Élysées-t elfoglalják a kerékpározók, a maratonfutók, illetve gyaloglók, az 1900-as világkiállításra épített Grand Palais ad otthont a vívó- és tékvandóversenyeknek.

Az íjászok az Invalidusok házában, a gördeszkások a Tuileriákban, míg az asztaliteniszezők a Halle Georges Carpentier-ben versenyeznek, a felújítás alatt lévő és 2019-re teljesen megújuló Roland Garroson pedig a tenisz mellett boksz-, sőt, állítólag kézilabdameccseket is rendeznek.

2028: LOS ANGELES NEM ÉPÍTENE

Várható volt, hogy a 2024-es és/vagy a 2028-as harcba beszáll valamelyik amerikai város is, a lelkesek – Los Angeles, San Francisco, Washington és Boston – közül végül az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága utóbbit jelölte ki. A helyi polgármester azonban érdekes módját választotta a fenntarthatóságnak: az amerikai kormánytól garanciákat kért arra, hogy amennyiben túllépik a költségeket, azt nem a helyi adófizetők sínylik meg.

Miután ezeket a garanciákat nem kapta meg, a város visszalépett, helyére pedig Los Angeles került. A nyugati pari metropolisz két éve még 4.1 milliárd dolláros (3.4 milliárd eurós) költségvetéssel számolt, a legfrissebb büdzsében már 5.3 milliárd dollár (4.4 milliárd euró) van úgy, hogy a pályázat csak a meglévő helyszínek felhasználásával számol, és csak felújítana, az olimpiára újonnan semmit sem építene.

Így aztán a Staples Center (kosárlabda), az LA Convention Center (kosárlabda, boksz, vívás, asztalitenisz, vívás), a Galen Center (tollaslabda, karate) és a Forum (torna) már készen is áll a játékokra.

Az NBC szerint ugyan a 2028-as költségvetés független elemzése hónapokat vesz igénybe, nem várható drasztikus változás. A Los Angeles-i városi tanács talán éppen ezért hagyta jóvá a 2024-re becsült költségeket 2028-ra vonatkozóan is, annak ellenére, hogy nem kapott, nem kaphatott teljes képet az eseteges változtatásokról.

Az amerikaiak állítják, hogy az 1932-es és az 1984-es játékok is megtérültek, így a szervezők szerint a kiegyensúlyozott költségvetés mellett a szponzorációból, a jegyértékesítésből, a televíziós jogdíjakból és a NOB-hozzájárulásból befolyna annyi pénz, hogy nyereséggel zárják az eseményt.

TÖRTÉNELMET ÍR A COLISEUM

A helyszínek négy nagyobb parkban lesznek (Downtown Los Angeles Sports Park, Valley Sports Park, South Bay Sports Park, Long Beach Sports Park), a nyitó- és záróünnepély azonban első alkalommal nem egy, hanem két helyszínt kapna.

A Los Angeles Memorial Coliseum lesz az olimpiatörténet első olyan stadionja, amelyet három különböző olimpián (1932, 1984, 2028) is használnak, a záróünnepség helyszíne pedig a Hollywood Park-i Los Angeles Stadium lenne. Utóbbi még nincs kész, de ez a játékoktól függetlenül is elkészülne 2020-ra, a létesítmény lesz a Los Angeles Rams és a Los Angeles Chargers NFL-csapatainak otthona.

A szervezők korábban azt ígérték, az olimpiai faluból a sportolók a helyszínek 97 százalékát fél óra, több mint 50 százalékát pedig negyedóra alatt elérhetik. Nem lesz nehéz dolguk, a tervek szerint ugyanis a Kaliforniai Egyetem (UCLA) ad otthont a versenyzőknek, a sajtóközpont pedig a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) lesz.

SZÍNRE LÉP A NOLYMPICS LA

„Ez nagyszerű nap az amerikai nép és Los Angeles városa számára. A mi generációnk életében először visszahozzuk az olimpiát az angyalok városába. Los Angeles szereti az olimpiát, mert a játékok korábban kétszer is felemelték városunkat. Számunkra a játékok mindig világosabb jövőt jelentettek, lehetőséget adnak arra, hogy a sport és az olimpiai mozgalom a következő generációra is inspirálóan hasson” – mondta Eric Garcetti polgármester.

Az össznépi örömöt némileg árnyalja, hogy a helyi NOlympics LA nevű, olimpiaellenes csoport közleményt adott ki, amelyben azt írta, bár Los Angeles elnyerte a 2028-as nyári játékok rendezési jogát, a küzdelem még nem ért véget. „Az olimpiák elpusztítják a közösségeket és megölik a városokat” – érvelnek az ellenzők, és jelezték, még sok lehetőség van arra, hogy teljesen megállítsák a szervezőket.