Puskás Akadémia: Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc nyitotta meg az új felcsúti sportközpontot

„Büszkék lehetünk arra, amit tíz év alatt elértünk” – értékelt a Puskás Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumi elnöke, Felcsút korábbi polgármestere, Mészáros Lőrinc, felsorolva, hogy az intézmény létrejöttével nemcsak infrastruktúra létesült, nemcsak egy sor futballpálya, stadion, iskola és most sportcsarnok jött létre, hanem eközben 640 akadémista sportolt és tanult itt, s közülük 129 korosztályos válogatott, 32 NB I-es labdarúgó került ki, 134-en játszanak most is első-, másod- vagy harmadosztályú csapatban, s 80 növendék a felsőoktatásba is eljutott. Húsz különféle korosztályos és felnőtt bajnokcsapata volt a Puskás Akadémiának 2007-es megalapítása óta, a profik az előző idényben érték el a legjobb eredményt, a 6. helyen végeztek az OTP Bank Ligában, azaz az NB I-ben, és bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe.

Mészáros Lőrinc elmondta azt is, hogy az új létesítmény egyik csarnoka az akadémisták és a helyi középiskolások erőnléti felkészülését szolgálja elsősorban, itt kondigépek, ökölvívóring, futófolyosó áll többek között a fiatalok rendelkezésére, míg a másik, teljes méretű labdajátékcsarnok főleg a téli tréningekre, a környékbeli települések téli Bozsik-tornáira épült, ám a néhány száz fős lelátó előtt akár kézi- vagy kosárlabdameccseket, futsalmérkőzéseket is lehet rendezni. Amint az akadémia elnöke fogalmazott, a csarnok méretei a Pancho Arénáét is meghaladják: 11 ezer négyzetméteren két sportcsarnok, egy 250 és egy 120 főt befogadó konferenciaterem, 17 öltöző, 15 iroda található. Hozzátette: a beruházás 8.8 milliárd forint társasági adó támogatásból és 3.7 milliárd forint önrészből, összesen 12.5 milliárd forintból valósult meg.

Az akadémia alapítója, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor arról beszélt, hogy a szakmai alapokat Felcsúton Mezey György fektette le, és megismételte a Nemzeti Kosárlabda Akadémia avatásán, kedden Pécsen általa elmondottakat: a nagy egyéniségek, Rátgéber László, Mocsai Lajos, Kovács Katalin, Hosszú Katinka vezetésével érdemes sportági akadémiákat létesíteni. Orbán Viktor külön is köszöntötte az MLSZ elnökét, Csányi Sándort, mondván, jó látni, hogy ami a Puskás Akadémián történik, az a magyar futball egészének is fontos, és a Kárpát-medencei testvérakadémiák képviselőit is üdvözölte „Dunaszerdahelytől Sepsiszentgyörgyig”. Megjelent az ünnepségen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Garancsi István, a Mol Vidi FC tulajdonosa, az új épületet felszentelő és megáldó Spányi Antal megyéspüspök és Szabó István református püspök. Az ünnepség végén Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora és Genzwein Ferenc kancellár írt alá az akadémisták számára kettős karriert kínáló megállapodást Mészáros Lőrinccel és Takács Mihály akadémiaigazgatóval.

A sport és szabadidőközpont főtervezője Dobrosi Tamás, Makovecz Imre tanítványa, aki ezt a monumentális épületet is az organikus építészeti stílusban álmodta meg, folytatva a Puskás Akadémia építészeti hagyományait. Az elmúlt tíz évben fokozatosan kiépült központi kollégiumépülettel, a szakmai és orvosi központtal, az étteremmel, a Pancho Arénával és a kazánház épületével egységes látványvilágot hozva létre. Mint az építésszel folytatott beszélgetésből megtudtuk, az organikus építészetet nem csak azért nevezik így, mert követi a természet formáit és a természetben előforduló anyagokkal dolgozik (a 8000 négyzetméteres palakő tetőszerkezethez 1826 köbméter fát, tornyaihoz 18 ezer kilogramm vörösrezet használtak föl), de élővé, organikussá teszi az épületeket a modern kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodás is, ami itt is számos naprakész műszaki és építészeti megoldásban visszaköszön.

Az elnök és az alapító jelképesen csapatkapitányi zászlókat adott át a serdülő leánycsapattól a profik csapatkapitányáig a Puskás Akadémia minden együttesének, és Orbán Viktor megidézte a névadó, Puskás Ferenc egyéniségét is. Mint mondta, annak van jövője, akinek víziója van, méghozzá olyan koncepciója, ami nem ábránd csupán, hanem akciótervvel párosul és meg is valósul. Mert a nagyszerű dolgokat nem tervezgetni kell vagy beszélni róluk, hanem véghezvinni, ahogyan Puskás is tette, akit a jól ismert anekdota szerint egy rossz talajon, esőben játszott meccs után Zelk Zoltán költő arról faggatott, miként lehetséges, hogy az ő labdái így is pontosak voltak, lövései a rossz körülmények ellenére is kaput találtak. Puskás Öcsi egyszerű válasza így hangzott: „Úgy kell rúgni, művészkém!”

„Lassan fölnövünk a névadónk mércéjéhez. Köszönjük az építtetőknek a víziót, a tervezőknek a remek koncepciót, a kivitelezőknek a gondos munkát, a támogatóknak pedig a pénzt. Hajrá, Magyarország, hajrá, Puskás!” – zárta beszédét a miniszterelnök.