Ahogyan a UCLA Gymnastics Twitter-csatornájának szerkesztője fogalmazott, „egy tízes nem is elég erre a talajgyakorlatra” – és szó mi szó, Katelyn Ohashi virális sikerré váló gyakorlata valóban tűzbe hozta mind a közönséget a helyszínen, mind a sportrajongókat a világ körül. A 21 éves tornásznőt egykor óriási tehetségnek tartották, meghatározó tagja volt a 2010-es évek elején a bombaerős amerikai juniorcsapatnak, 2013-ban pedig már a felnőttek között megnyerte az American Cup egyéni összetett versenyét.
Nem kis tett ez – a versenyt olyan tornászlegendák nyerték meg korábban, mint a román Nadia Comaneci, az amerikai Mary Lou Retton, Kim Zmeskal, Shannon Miller, Carly Patterson, Nastia Lukin vagy Simone Biles. Az első, 1976-os verseny óta tizennégy olyan tornásznő nyert itt összetettet, aki olimpiai bajnoknak mondhatja magát.
Ohashi nem, sőt, nem hogy olimpiára, de világbajnokságra sem jutott el soha. Sőt, majdnem a tornasporttal is szakított.
„Egykor a világ tetején voltam, olimpiai reménység, verhetetlen... aztán egyszer csak nem” – kezdte kitárulkozását Katelyn Ohashi, amelyet 2018-ban a The Players' Tribune-nek tett. A rendkívül tehetséges és sikeres, tornát imádó kislányt egyszerűen maga alá temette a sportjával járó perfekcionizmus, illetve a mentális és fizikális problémák. Ohashi súlyos, pályafutását fenyegető hát- és vállsérülésekkel küszködött, és a kiújuló fájdalmak miatt úgy döntött, sem testileg, sem lelkileg nem alkalmas az elit tornára.
„Senki sem tudta, mivel kell megküzdenem, és lehetőségem sem volt, hogy elmondjam bárkinek. Azt mondták, igazából örülök, hogy sérült vagyok. Azt mondták, szégyenletes, milyen dagadtra híztam. Olyan madárhoz hasonlítottak, ami képtelen repülni. Képtelen voltam elfogadni magamat... A torna az életem volt. És gyűlöltem magamat” – mondta Ohashi.
És itt jön képbe az NCAA.
Az amerikai egyetemi bajnokság nem ugyanolyan szabályok szerint működik, mint a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) felügyelete alá tartozó „olimpiai” tornasport. Itt még létezik tökéletes tízes (10.000 az elérhető maximum, míg a FIG szabályai szerint a gyakorlatok „nyitott végűek”, a pontszámok tíz fölé mehetnek), mások a szabályok és legfőképpen – más a hangulat. A csapatokban rengeteg olyan tornász van, aki eleve az egyetemet célozta meg, és nem akart a válogatottba bekerülni, de sokan érkeznek a legmagasabb szintről is.
Ők találnak itt egy olyan közeget, mely ugyanolyan kőkemény gyakorlással jár, ám a szórakozásnak és szórakoztatásnak – nézzék meg, mennyire élvezi gyakorlatát Ohashi, vagy milyen hangulatot teremtenek csapattársai és a közönség! – sokkal nagyobb szerepe van. A lazaság és a szórakoztatás szerves része az NCAA-tornának – és olyan dolog, amely gyakran hiányzik a hatalmas tétre menő versenyekről.
Katelyn Ohashi ráadásul egy valódi legenda csapatába került a UCLA-n. Valorie Kondos Field – akit minden tornarajongó csak Miss Valként ismer – 1983 óta dolgozik a UCLA Bruins mellett, hét egyetemi bajnokságot nyert a csapattal. Valódi legendának számít (1991 óta vezetőedző a UCLA-n), és 2019 az utolsó éve, már bejelentette visszavonulását. Az amerikai tornasport talán legnépszerűbb edzője.
„Miss Val és a UCLA segített abban, hogy egy új, másik utat találjak, amit aztán követhetek. Visszahozták az örömöm a sportban. A torna rettentően brutális sport tud lenni, de én nem hiszem, hogy szükségszerűen annak is kell lennie. És sokáig, nagyon sokáig nem találtam benne ilyen örömöt. Nem az érmekről szól ez, hanem arról, hogy mosollyal állhatok ki a közönség elé... és jól érzem magam a bőrömben” – így Ohashi.
Nem ő az első, és biztos nem ő az utolsó, aki egy megpróbáltatásokkal teli elit tornászkarrier után megtalálta a boldogságot az NCAA-ben. Sőt – a hírnevet is.
„Már csak azt kellene megtanulnom, hogyan kell ütemre tapsolni” – viccelődött, mikor szembesült vele, hogy gyakorlata világhódító útra indult.
Az NCAA sokkal „lazább” szabályai a koreográfusok álmát jelentik, hiszen sokkal nagyobb szabadságot élvezhetnek a talajgyakorlatok megtervezésében – bár Katelyn Ohashi gyakorlata robbant igazán nagyot, érdemes megnézni Shannon Evansét is, aki a Super Mario Bros. zenéjére dolgozott. Nem kis sikert aratva ezzel… Nem véletlen, hogy az egyetemi bajnokság óriási rajongótábort vonz – bármilyen hihetetlenül hangzik, de a teljes amerikai tornász-rajongótábort lázban tartó fantasyjáték is van, a versenyeket pedig – amelyeket a „rendes” elit szezon szünetében rendeznek meg – folyamatosan hatalmas érdeklődés és közönségsiker övezi.