Triatlon: remek évet zártunk, jó kilátások a 2020-as tokiói olimpiára

Jelenleg a sportág húzóembere a tavaly az U23-as korosztályból világbajnoki bronzéremmel kilépő Bicsák Bence, aki a legmagasabban kvalifikált széria, a felnőtt világbajnoki sorozat (WTS) két állomásán, Jokohamában és Montrealban is a legjobb tíz között zárt, emellett rangos világkupafutamokról tért haza dobogóközeli eredményekkel. A pécsiek versenyzője a 10. helyen áll az olimpiai kvalifikációs rangsorban, amelyben szintén indulói helyen található a tavaly Európa-bajnoki hatodik helyet szerző Tóth Tamás és a 2016-os riói olimpián minden idők legjobb magyar triatlonos eredményét elérő ifjabb Faldum Gábor. A hölgyeknél is biztató a kép, hiszen a tiszaújvárosi világkupán 10. helyet ünneplő Bragmayer Zsanett mellett Kovács Zsófia is olimpiai indulást érő helyen áll a listán, ám közel sem zárult még le a kvalifikációs időszak, 2019-ben is szükséges a pontok gyűjtése, az indulói helyek megvédése. Versenyzőink többsége már meleg égövi edzőtáborokban végzi az alapozó munkát annak érdekében, hogy március elején a WTS-széria első állomásán, Abu-Dzabiban eredményesen tudjon szerepelni.

„Az olimpiát megelőzően az egyik legfontosabb esztendő előtt állunk, de igazán biztató az összkép, hiszen már tavaly rendkívül eredményes idényt zárt a sportág a felnőtt, az U23-as és a junior korosztályban egyaránt. A felnőtteknél Bicsák Bence egyre erőteljesebben van jelen az elitben, de kiváló eredményeket tudott felmutatni Tóth Tamás és Faldum Gábor is, sőt a tokiói olimpia programjára felkerülő vegyes váltóban ott vagyunk a legjobb nemzetek között. Jól mutatja ezt, hogy 2016-ban világbajnoki bronzérmet nyert csapatunk, tavaly pedig a negyedik helyet szerezte meg az Európa-bajnokságon. A juniorok között is reményt keltő eredmények születtek: Lehmann Csongor egyéni világbajnok lett, míg a korosztályos vegyes váltónk megnyerte az Európa-bajnokságot” – mondta Bátorfi Béla, a szövetség elnöke, aki öt éve van jelen a sportágban, négy éve irányítja a Magyar Triatlonszövetség életét. Ezen időszak alatt gazdaságilag sikerült megerősíteni a pénzügyi tekintetben bizonytalansággal küzdő, 2010-re jelentős tartozásokat felhalmozó sportágat, és sportszakmai szempontok alapján is felfelé ívelő pályát mutat a magyar triatlon­sport, amely Rióban maximális létszámmal tudott jelen lenni, és a tokiói olimpia felé vezető útja is kikövezettnek tűnik.

Persze vannak, akik ennek az ellenkezőjét hangoztatva több fórumon is hangot adnak egyet nem értésüknek.

„Sem szakmai, sem gazdasági, sem szerkezeti válság nincs a sportágban, amely a 2016-ban benyújtott és elfogadott átfogó sportágfejlesztési koncepciónak megfelelő úton halad. Amikor átvettem a magyar triatlonsport vezetését, majd' hatvanmilliós adósság és kötelezettség mellett három-négy millió forintos vagyona volt a sportágnak, jelentős díjelmaradással a nemzetközi szövetségnek – fogalmazott Bátorfi. – A tartozásainkat kifizettük, a könyvek alapján most mintegy kétszázmilliós vagyonnal rendelkezik sportágunk, amely a támogatásaihoz mérten jól szervezetten működik. Nyilván egyelőre nem mi vagyunk a magyar sport húzóágazata, így a juttatások is ehhez mérten, ennek megfelelően érkeznek a sportágba, ettől függetlenül képesek vagyunk megteremteni, hogy zökkenőmentes legyen a szakmai munka a műhelyekben. Dolgozunk, még ha éri megalapozatlan kritika is a munkánkat.”

Az elnök hozzátette, igyekeznek az eredményesség alapján megfelelően elosztani az Emmiből érkező forrásokat, amelyeket úgymond „felcímkézetten”, adott programokra, projektekre kapnak, úgy is kell elszámolniuk vele. De mint mondta, nem tud edzőtábori pénzeket adni az informatikai fejlesztésekre érkező összegekből, amely informatikai fejlesztések egyébként ugyanúgy fontosak a mai digitalizált világban egy olyan szövetségnek, amely négy évvel ezelőtt még két rozzant laptoppal és exceltáblázatban vezette a sportág életét.

„Ha korszerűek akarunk maradni, ha tartani akarjuk a lépést a világ színvonalával, akkor a háttér megteremtésében, a kiszolgáló rendszerekben is szükségszerűek a befektetések, még ha ezzel vannak, akik nem is értenek egyet, vagy bírálják a mértékét. Nem ad hoc jellegű fejlesztések ezek, hanem mind-mind a sportági koncepció részei, amelyeket annak idején megszavazott az elnökség” – folytatta az elnök, aki szerint örömteli, hogy kormánydöntés alapján az Emmi harmincmillió forintot adott 2018 decembere végén a tokiói keret felkészítéséhez, ebből a pénzből minden olimpiai aspiráns és edzője megkapja a szükséges támogatást.

Bátorfi Béla úgy ítéli meg, hogy ennek a támogatásnak és más forrásoknak köszönhetően jól finanszírozható lesz a versenyzők 2019-es idénye.

„Körülbelül harmincöt-negyven millió forint az, amelyből jól tudjuk működtetni a tokiói keretet, amelynek van A-, B- és C-csoportja. Az elsőbe tartoznak azok a versenyzők, akik jó eséllyel pályáznak a tokiói részvételre, a másodikba azok, akik látótérbe kerültek a 2020-as, de már inkább a 2024-es játékok tekinte­tében, és legalul vannak azok a fiatalok, akiknek menedzselése fontos a jövő érdekében. Ebből az összegből gazdaságosan meg tudjuk oldani az edzőtáboroztatást, a versenyeztetést, az edzők utaztatását, sőt ezek a pénzek részben még felszerelésre is költhetők. Biztosra veszem, hogy az edzők magas szakmai színvonalon végzett munkájának idén is meglesz az eredménye.”