A MOB elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az úszók, a vívók, a kajak-kenusok és a birkózók összesen nyolc arany-, négy ezüst- és két bronzérmet nyertek az idei vb-ken.
„Ez jobb, mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti mérleg, és nem szabad elfelejteni, hogy az évnek még nincs vége” – hangsúlyozta Kulcsár Krisztián. Hozzátette, hogy az említett sportágakon kívül vitorlázásban, sportlövészetben, vízilabdában és karatéban is lehetnek magyar éremszerzési esélyek Tokióban, és összességében 140-180 fős magyar sportolói létszámmal kalkulálnak a japán fővárosban.
A sportvezető emlékeztetett arra, hogy 2016-ban Rio de Janeiróban 160 magyar sportoló vett részt az ötkarikás játékokon. „Ha ezt a számot tudjuk hozni, az nagyon szép eredmény lesz” – fogalmazott.
Kulcsár szavai szerint egyébként a tokiói egy nagyon „rendben lévő” olimpia lesz, hiszen a japánok már Rio előtt két évvel elkezdték az előkészületeket, és ezt a munkát a rájuk jellemző gondossággal végzik.
„A kollégáim rendszeresen járnak ki Japánba, és az érzéseik eddig nagyon pozitívak” – fogalmazott a MOB elnöke, majd elmondta, hogy a hazai sportszövetségeknek több helyi régióval, prefektúrával van együttműködésük, így a különböző sportágak magyar képviselői az ázsiai szigetországban tudnak készülni a jövő évi olimpiára.
Szabó Tünde arról beszélt, hogy „idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeztünk, amelyeknek rendkívül jó visszhangja volt, és a nemzetközi szövetségek is mindenhonnan dicsérő szavakkal illettek bennünket”.
Szabó Tünde a részleteket illetően felidézte, hogy áprilisban hetven év után adott otthont Budapest újra asztalitenisz-világbajnokságnak, amelyet több százmillióan követtek a világon, és a nemzetközi szövetség elnöke szerint ezzel az eseménnyel Magyarország újra felkerült a sportág világtérképére.
A júliusi hazai vívó-vb kapcsán Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét idézte, aki szerint „Budapest mára a világ egyik legjelentősebb sportfővárosa lett”. Az augusztusi szegedi kajak-kenu világbajnokságot a fejlesztéseknek köszönhetően azon a Maty-éri pályán rendezték meg, amely a világon az egyik legjobb és legmodernebb – fűzte hozzá Szabó Tünde.
A szeptember elején, a felújított Kincsem Parkban sorra került öttusa vb-ről azt emelte ki, hogy azt az év versenyének választotta a sportági világszövetség.
„Továbbra is szeretnénk nagyszabású hazai világversenyeket rendezni, hiszen ezeknek számos pozitív hozadéka van” – fogalmazott az államtitkár, aki az eseményeknek a gazdaságra, a turizmusra, az ország- és városimázsra, valamint a társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásait említette meg.
„Nemcsak elnyerjük a világesemények megrendezésének jogát, hanem azt olyan páratlan színvonalon rendezzük meg, hogy a hazánkba érkezők szívesen térjenek vissza később Magyarországra, akár barátaikkal, akár a családtagjaikkal” – állapította meg, majd azzal folytatta, hogy idén több mint száz világesemény – a többi között a junior úszó-vb, a női röplabda Európa-bajnokság, a női labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő – megrendezését támogatták.
Szabó Tünde kitért arra is, hogy a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot, és egy jól átgondolt, tudatos úton haladva támogatja a fiatalok és a családok egészségének fejlődését. Ehhez olyan modern sportlétesítményeket igyekszik biztosítani, amelyeket biztonságosan lehet használni, hiszen az a cél, hogy minden gyerek sportoljon.