Korábban Puskás, Bozsik, ma Lőrincz Viktor, Péni István, Kovács Sarolta

– Legendás sztorik keringenek a nagy sportszázad történetéről, Puskásék, Gremingerék, Tumpekék és a többiek honvédségi életéről, amely többek között a kiváló sportújságírót és humoristát, Peterdi Pált is megihlette. Kevesen tudják, hogy ismét létezik, együtt van egy új sportszázad, amelyhez olimpiai és világbajnoki érmesek sora tartozik. Bemutatná az egységet?
– Két és fél esztendővel ezelőtt született meg a gondolat, hogy ismét életre kellene hívni a sportszázadot – mondta Eleki Zoltán, ezredes, főtestnevelő, a magyar küldöttség csapatvezetője. – Egyrészt azért, mert sportolóink ikonok, pozitív személyiségek Magyarországon, akik jelenlétükkel, személyiségükkel erősíthetik a társadalom és a Magyar Honvédség kapcsolatát, a sorkatonai szolgálat megszűnése után népszerűsíthetik a honvédelmi életpályamodellt hazánkban. Másrészt a sportban betöltött szerepüknek köszönhetően olyan edzéselméleti tapasztalattal, módszertani tudással tudják segíteni a honvédséget, amelyet jól tudunk hasznosítani a kiképzések során.

– Mi a feltétele annak, hogy valaki a sportszázad tagja lehessen?
– Megfelelő nemzetközi eredményesség szükséges hozzá, no és az, hogy néhány hónapot eltöltsenek tartalékos katonai szolgálattal, alapkiképzéssel. Az sem mellékes, milyen sportágból jelentkezik a versenyző a sportszázadhoz, köthető-e a sportága a honvédségi alaptevékenységhez. A mi profilunkhoz többek között illeszkedik az atlétika, a cselgáncs, a birkózás, a triatlon, a vívás, az úszás, a vízilabda és a katonai gyökerekkel rendelkező öttusa is, és bizony olimpiai és világbajnoki érmes sportolókkal büszkélkedhet most is a régi-új sportszázad. Amelyben a versenyzők hivatalosan is munkaviszonyba kerülnek a Magyar Honvédséggel, szerződéses katonai állományban vannak, rendszeres résztvevői a kiképzéseknek, többrétű honvédségi feladatokat kapnak, és jelen vannak a honvédelmi eseményeken, a honvédségi bajnokságokon, így az októberi vuhani katonai világjátékokon is.

– Két és fél évvel ezelőtt közel negyven sportolóval indult útjára ismét a program, ma már hatvanöt sportolót számlál, akik közül nagyon sokan ott lesznek a világjátékokon. Például az idén világbajnoki címet szerző párbajtőröző, Siklósi Gergely vagy a világbajnoki ezüstérmes birkózó, Lőrincz Viktor. Mit várhatunk a magyar versenyzőktől?
– Rengeteg olyan versenyzőt tudhat soraiban a sportszázad, aki a jövő évi tokiói ötkarikás játékokra készül, ráadásul éremesélyes lehet az olimpián. Mivel a sportszázad nem magyar modell, Európa több nemzetében, többek között az olaszoknál, franciáknál, németeknél, oroszoknál is léteznek válogatott sportolókat tömörítő katonai századok, így egy-egy világjáték szinte miniolimpiával ér fel. Katonáink, versenyzőink ugyanazokkal a sportolókkal mérhetik össze a tudásukat, mint sportáguk világversenyein. Például négy esztendeje, az előző katonai világjátékokon Dél-Koreában Kővágó Zoltán nyerte meg a diszkoszvetést, hatvanhat méter egy centis eredményével a világbajnok, olimpiai ezüstérmes lengyel Piotr Malachowskit győzte le. Bízunk benne, hogy idén is lesznek kiemelkedő magyar eredmények, mert többek között ott lesz a csapatban az említett Lőrincz Viktor, Siklósi Gergely, valamint a sportlövő Péni István, a magyar öttusa-válogatott élvonala, Kovács Sarolta, Alekszejev Tamara, Kasza Róbert és Marosi Ádám, s természetesen újra dobókörbe lép Kővágó Zoltán, akit azóta őrnaggyá léptetett elő a Magyar Honvédség.

– Miként látja, a magyar sportolók körében presztízs, ha valaki a sportszázad tagja lehet?
– Egyértelműen az, hiszen nemcsak a sportolói pályafutásuk alatt, de azt követően is biztos életpályamodellt tudunk nyújtani nekik, és értékteremtő, minőséget képviselő közösséghez tartozhatnak.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. október 12-i lapszámában jelent meg.)