Több mint három évtizede formálja, változtatja magát az öttusasport. Külső kényszerek és belső reformok mentén halad a sportág, egyesek szerint a saját sírja felé, mások véleménye alapján olyan megújulás irányába, amellyel képesek továbbra is az olimpiai sportágak népes családjába tartozni, nézhetőség, eladhatóság szempontjából versenytársai lenni, ha nem is a csúcskategóriás sportágaknak, de a középmezőnybe tartozóknak mindenképpen.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden ciklus után elkészíti elemzését, értékeli a nemzetközi szövetségeket, a sportágakat öt mutató – a televíziós nézettség, a digitális média nézettsége, a nagyközönség számára való eladhatóság, a helyi nézettség és a hírérték – alapján, s ennek megfelelően határozza meg a bevételek elosztását is a következő négy esztendőre. A sportágak közötti rangsor nem publikus, csak találgatni lehet, hogy éppen melyik került a szakadék szélére, vagyis oda, hogy kikerüljön az olimpiai programból.
– Az ötnapos öttusában lett kétszeres ötkarikás aranyérmes, most férfi szövetségi kapitányként éli meg az újabb változásokat. Hova tart a sportág? – A verseny végére két fizikai szám, az úszás és a laser run marad. Mennyiben igényel ez más felkészítést? – Mikor kezdik el az átállást az edzéseken? – Ön szerint meddig maradhat a sportág az olimpia programján? Meddig tudnak még dacolni a sportvilág fejlődésével? |
Egy biztos, a UIPM továbbra is a NOB finanszírozási szintjének utolsó lépcsőjén szerepel…
Fábián László, a szöuli olimpia aranyérmese, a Magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai igazgatója szerint sportágával, az öttusával szemben már elég régóta, pontosabban az 1992-es játékok óta türelmes a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amelynek vezetése 2020 januárjában „change or be changed” (vagyis „változtass vagy megváltoztatnak”) szavakkal, javaslatával újabb reformok megtételére ösztönözte a Nemzetközi Öttusa Szövetséget (UIPM). A sportág Klaus Schormann elnök vezetésével olyan új lebonyolítási rendszert dolgozott ki, amely alapjaiban változtatja meg ismét a sportágat. Sokaknak, példának okáért Fábián Lászlónak sincs ínyére ez a fajta változtatás, amelyben az öt szám ugyan nem sérül, ellenben egészen más rendszer szerint zajlanak majd a küzdelmek. A verseny kieséses selejtezővel, majd elődöntővel folytatódik, s a harmadik napon 90 perces döntőn mérkőznek meg a legjobbak – az eddigi 36 versenyző helyett csak 12. A lecsökkentett lovasakadályoknak, futótávoknak köszönhetően létrejövő labdarúgó-mérkőzésnyi időben számonként mindössze tíz percnyi szünetre lesz lehetősége azoknak a versenyzőknek, akik az elmúlt években az egynapos küzdelmeken nőttek fel.
Az ötnapos klasszikus öttusától (amely később 4, 2, majd 1 naposra csökkent) 2024-re tehát elérkezhetünk egy újfajta rapid öttusáig, amely talán jobban értelmezhetőbb és befogadhatóbb lesz a nézők számára. Ráadásul egy helyszínen, egy jeggyel, egy székből követhetőek lesznek a küzdelmek, hiszen a 2018-as mexikói világbajnokságon bemutatkozó és a 2019-es budapesti, Kincsem Parkban zajló világbajnokságon is kipróbált aréna érzést Tokióban és a párizsi olimpián is megtapasztalhatja a közönség.
Nem túlzás kijelenteni, hogy valóban az olimpiai létéért harcol a sportág, amelynek vezetősége folyamatosan részt vett és vesz az olimpiai sportok jövőjével kapcsolatos elemzésekben, s afféle jó diákként, meglehet olykor izzadságszagúan, de megteszi a szükséges lépéseket. Próbál igazodni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kért változtatásokhoz, összhangba kerülni a NOB Agenda 2020 programmal, olyan kereteket kitalálva, amelyek nemcsak 2024-ben, hanem még jó néhány olimpián keresztül is fogyaszthatóvá teszik az öttusát az új generációk számára.
Az új lebonyolítási rendet eddig két tesztversenyen próbálták ki, idén szeptemberben Budapesten és Kairóban tesztelték a 90 perces időintervallumú viadal részleteit a sportolók, akik – ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság decemberben rábólint – a 2022-es részleges megvalósítás után 2023-ban és 2024-ben már ebben a rendszerben mérik össze tudásukat az olimpiai kvalifikációs versenyeken.
A UIPM nemcsak változtat, kér is a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hiszen évek óta arra törekszenek, hogy az ötkarikás programba kerülhessen a vegyes váltó, amely a meglévőnél több kvótát nem igényel, a kijutott férfi és női egyéni versenyzők létszáma alapján megrendezhető.
Hogy nyer-nyer helyzetet láthatunk-e a sportágon belül decemberben?
Hamarosan kiderül.
KARDOS Bence, 2019 és 2020 magyar bajnoka: „Úgy gondolom, nem rajtunk múlik ez a döntés, eddig is voltak változások. Az előző generációnak valószínűleg első hallásra a laser run is felért egy érvágással. Szerintem egy versenyzőnek csak azzal kell foglalkoznia, hogy a lehető legjobban felkészüljön a megmérettetésekre. Ha ez lesz a jövő öttusája, én erre fogok készülni és mindent megteszek, hogy eredményes legyek benne. Amúgy a modern öttusát megihlető meséhez közel állna ez a versenyforma, hiszen ott a katona egyhuzamban küzdi le az öt akadályt, hogy célba érjen a rábízott üzenettel.” |
GUZI Blanka, 2019 magyar bajnoki ezüstérmese:„Mindenkinek egyértelmű, hogy nézőcsalogató módszert kell bevetni, hogy az öttusa életképes lehessen. Igaz, a mostani csiszolatlan verzióval még meg kell barátkoznom. Egy külsősnek nehéz a szabályokat és a pontozási rendszert megérteni, nem biztos,hogy a kilencven perces verzió egyértelműbbé teszi számukra. A kombinált szám lerövidítését sem támogatom, az elmúlt évek legjobb újításának tartom a futás és lövészet összevonását, ez a szám elég pörgős és látványos, tapasztaltaim szerint a nézők kedvence. A rövidítéssel nagyobb lesz a sérülésveszély, nincs idő a számok után a megfelelő levezetésre, regenerációra. Nyilván minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy a legjobb taktikával készüljek fel a versenyekre, de ez nem az a szellemiségű sportág lesz, amibe én beleszerettem.” |
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság decemberben tárgyalja a 2024-es olimpia műsorát. A program kapcsán húsz sportág is változtatásokkal kíván élni, több versenyszámot rendezve, az olimpiai érmek tekintetében nagyobb szeletet kiszakítva. Egy biztos, a NOB az Agenda2020 programjában már rögzítette, hogy olcsó, hatékony és létszámcsökkentett olimpiát kíván a jövőben rendezni, a számok – minden szempontból – ugyanis túl magasra szöktek az elmúlt olimpiai ciklusokban. Tokióban 11 090 versenyző részvételére lehet számítani, ezt 10 500 főben szeretné maximalizálni Párizsban a testület. Fontos szempont a továbbiakban, hogy a nemek aránya kiegyenlített legyen, egy-egy sportágban ötven-ötven százalékban álljanak rajthoz férfi és női sportolók. Több nemzetközi szövetség nyílt lapokkal játszik a változtatások tekintetében, vannak olyan sportágak, amelyek azonban decemberig a kulisszák mögött rendezik soraikat. Az előzetes információk szerint a legkardinálisabb változáson átmenő öttusa mellett többek között módosulhat a kajak-kenu, a torna, az evezés, a triatlon, a kézilabda, a lövészet és az asztalitenisz programja is. A Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) nemcsak a szlalom szakágban, hanem a gyorsasági kajakban is tervez újabb számváltoztatást, a torna ismételten megpróbálja felvetetni a Parkour-t az ötkarikás szakágak közé, az asztaliteniszezők a férfi és női párosokért lobbiznak majd, kézilabdában törekvések lesznek a strandkézilabda felvételére, míg evezésben a tengeri evezés ötkarikás programba kerülése mellett korteskedik a nemzetközi szövetség. Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke üdvözölné, ha a mezeifutás visszatérhetne az olimpiai játékok programjára, míg a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség a vegyes időfutamváltó bevezetésén szorgoskodik. |