Olimpia: a hirtelenül szűkített verseny meglepte a Budapest 2032 Bizottságot

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdán úgy döntött, hogy a 2032-es nyári játékok rendezési jogát az ausztráliai Brisbane kapja. A szervezet tagjai ugyan szavazással – hetvenkét igen, öt nem és három tartózkodás mellett – határoztak a 11 év múlva esedékes olimpia helyszínéről, ám mindez csak formalitás volt, hiszen Queensland állam fővárosa volt az egyetlen jelölt, miután az előzetes felmérések alapján a NOB végrehajtó bizottsága már korábban felterjesztette.

Régen hosszú kiválasztási procedúra előzte meg a hivatalos bejelentést, ám a pályázati rendszert újra kellett gondolni: egyrészt azért, hogy a lehetséges házigazdák ne kezdjenek felesleges költekezésbe a kandidáláskor, másrészt a 2024-es rendezésért folytatott versenyben különböző okok miatt sorozatban léptek vissza a jelöltek – Budapest esetében például az történt, hogy a korábbi politikai egységet a kampány kritikus, utolsó időszakában megbontotta egy parlamenten kívüli párt, amely az olimpia ellen kezdett agitálni. A 2024-es nyári játékokat Párizsnak, a négy évvel későbbit Los Angelesnek úgy ítélték oda, hogy gyakorlatilag más pályázó nem is maradt a kalapban.

Az ausztrál nagyváros mellett egyébként volt egy német jelentkező is, ám a közösen aspiráló észak-rajna-vesztfáliai települések végül a négy esztendővel későbbi, 2036-os olimpiára készülnek, míg Katar, Újdelhi, Jakarta, Isztambul, Szentpétervár, valamint az egyaránt kínai Csengtu és Csungking csak érdeklődött a 2032-es nyári játékok iránt.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke január 20-án még arról beszélt, hogy a MOB vizsgálni kezdte, van-e értelme pályázni a 2032-es olimpia megrendezésére, ezért létrehoztak egy testületet, amely makrogazdasági elemzéseken és hatástanulmányokon keresztül hitelesen bemutatja, mit jelentene Magyarországnak a lebonyolítás, és mekkora a realitása. A Budapest 2032 Bizottság sportszerető üzletemberekből tevődött össze, az élére Szalay-Berzeviczy Attilát nevezték ki. Egy hónappal később, február 24-én viszont már arról lehetett olvasni, hogy minden valószínűség szerint Brisbane lesz a befutó, így a magyar grémium működése okafogyottá válhat.

„A kiválasztási rendszer megváltozása, aztán maga a végeredmény nem ért minket meglepetésként, az sokkal inkább, hogy olyan hirtelenül szűkítették a versenyt Brisbane-re – mondta lapunknak a Tokióban tartózkodó Szalay-Berzeviczy Attila. – Senki nem gondolta, hogy a pandémiával terhelt tokiói olimpiára való felkészülés, majd a rögtön azt követő pekingi téli olimpia mellett van kapacitása a NOB-nak még a 2032-es nyári játékokkal is foglalkozni. A bizottságunk januári megalakulásakor sokan nem értették, hogy a Covid-válság harmadik hullámában miért tartjuk ezt az ügyet aktuálisnak, de az élet megmutatta, hogy mégsem voltunk elég gyorsak. A MOB által felkért testület munkája nem volt 2032-re korlátozva, ezért a megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmányt el fogjuk készíteni a 2036-os, és az azt követő olimpiára is, de most első lépésként megkezdtük erről a párbeszédet a NOB-bal. Tehát a ránk bízott feladattal haladni fogunk tovább.”