Se ló, se Szuperliga – íme, 2021 legmehökkentőbb döntései, ötletei

 

Minden jó, ha ló a vége? – veszélyben az öttusa

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa az 1912-es olimpia óta szerepel az olimpiai programban. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek során – például szépen elfogytak ötről egyre a napok, manapság pedig már a lövészetet és a futást együtt rendezik az úgynevezett kombinált szám keretében –, de a sportágak sosem cserélődtek.

Mostanáig... A Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) november 3-án megerősítette az egy nappal korábban felröppenő pletykát: a 2024-es párizsi játékok után nemes egyszerűséggel törli a lovaglást az öttusaprogramból, és helyette másik sportágat iktat be.

Ez hatalmas felháborodást váltott ki. Olimpiai, világ- és kontinensbajnokok írták alá azt a nyílt levelet, amely az UIPM-elnök, valamint alelnökei, főtitkára és a végrehajtó bizottság tagjainak távozását követeli. A sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai is nyílt levelet fogalmaztak meg, amelyben arra kérték a magyar szövetséget, utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott „abszurd döntést” majd kiáltványt adtak ki, amelyet a NOB-nak és az elnökének, Thomas Bachnak címeztek.

Merthogy az UIPM vezetősége azzal magyarázta döntését, hogy nincs más választása, lovakkal biztosan nem rendezhetnek öttusaversenyt a 2028-as Los Angeles-i olimpián. Való igaz, a NOB kemény lépéssel jelezte a nemzetközi szövetségnek: vigye végig az elkezdett sportági reformokat, hogy a programban maradhasson az öttusa. A szervezet december 9-én, a végrehajtó testület háromnapos ülése után bejelentette, a súlyemelés, az ökölvívás és az öttusa nem szerepel a 2028-as játékok előzetes tervezetében, ugyanakkor „bizonyos feltételek teljesülése esetén még bekerülhetnek a műsorba”.

A UIPM egyből reagált a NOB állásfoglalására, közleményében megköszönte a „világos kommunikációt”, egyúttal jelezte, hogy az ötödik szám kiválasztására, beépítésére életre hívott munkacsoport jövő augusztusra elkészíti jelentését.

A lovaglást leváltó új sportágról egyelőre tehát nem született döntés. A NOB közleményében konkrét elvárásokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: az új sportágnak és a lebonyolításának sokkal olcsóbbnak kell lennie a jelenleginél, fontos, hogy jóval szélesebb tömegbázist érjen el, szólítsa meg a fiatalokat, és legyen közönségbarát. A NOB mindazonáltal azt is kiemelte, hogy a UIPM-nek konzultálnia kellene saját sportági közösségével az új sportág és a lebonyolítási rendszer kialakításának ügyében, az öttusaszövetség pedig leszögezte, ennek megfelelve jár el.

A topbajnokságok topklubjaiból nem lett Szuperliga

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) április 18-i fenyegetése ellenére 12 klub (az AC Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, az FC Barcelona, az Inter, a Juventus FC, a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur) április 19-én közös közleményben jelentette be, megtervezi, majd elindítja az európai Szuperligát, amelynek az első számú vezetője Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke lett. A kezdeményezést világszerte teljes elutasítás fogadta, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és a hat konföderáció együttes erővel összefogott, hogy már az alapkőletételnél romba döntse a topklubok által megálmodott sorozatot.

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke megerősítette, a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy az Európa-bajnokság. Kijelentette továbbá azt is, hogy az érintett játékosokat minden olyan versenysorozattól eltiltják, amely a szervezet égisze alatt zajlik – így például a Bajnokok Ligájától, az Európa-ligától és az Európa-konferencialigától.

A hatalmas nyomás elérte eredményét, április 21-én mind a hat érintett angol együttes arról számolt be, hogy eredeti terveivel ellentétben mégsem vesz részt a Szuperligában – érthető döntést hoztak, mivel az angol Labdarúgó-szövetség (FA) közölte: az a csapat, amelyik részt vesz a Szuperligában, egyik hazai versenysorozatban sem szerepelhet. A gyors visszalépéstől függetlenül a Premier League júniusban együttesen 22 millió font (nagyjából 8.9 milliárd forint) megfizetésére kötelezte a hat együttest.

Nem sokkal később az AC Milan, az Atlético Madrid és a Inter is azt közölte, eláll a kezdeményezéstől, így lényegében néhány nap leforgása alatt biztossá vált, hogy a világ legnagyobb klubjai még összefogással sem kerülhetik meg a sportág vezető szerveit.

Július elején a madridi kereskedelmi bíróság arról határozott, hogy az UEFA nem büntetheti meg az alapító tagokat, így a Szuperligából azóta sem kihátráló három klubot, a Juventust, az FC Barcelonát és a Real Madridot sem – az európai szövetség erre reagálva azonnali hatállyal visszavonta az általa indított eljárást.

Kínos, megismételt sorsolás – a BL sötét napja

December 9-én véget ért a Bajnokok Ligája 2021–2022-es kiírásának csoportköre, és az UEFA négy nappal később, 12 órától megtartotta a nyolcaddöntő sorsolását.

Noha nem tervezte, kétszer is....

Giorgio Marchetti UEFA-főtitkárhelyettes mellett a korábbi orosz válogatott Andrej Arsavin és a szervezet versenyigazgatója, Michael Heselschwerdt állt. A csoportmásodikokat Marchetti húzta ki, a csoportelsőket pedig melléjük Arsavin. A csapatok nevét tartalmazó golyókat Heselschwerdt pakolgatta egyik kehelyből a másikba – itt történt a hiba.

Az UEFA indoklása szerint meghibásodott a sorsolásnál használt számítógépes szoftver, ezért – amikor a Villarreal kapott ellenfelet – Heselschwerdt a Manchester United nevét tartalmazó golyót is bedobta a küblibe, de ezt nem lett volna szabad, hiszen a két együttes azonos csoportban szerepelt, így a nyolcaddöntőben nem kerülhetett volna össze egymással – Arsavin „természetesen” kihúzta az MU-t, így fény derült a bakira. Marchetti arcán rögtön lehetett látni, majd' megüti a guta, de nem lehetett mit tenni, a hiba ellenére is végigcsinálták a sorsolást.

Az UEFA nem sokkal később jelezte, még aznap 15 órától újrasorsolja a nyolcaddöntőt. A döntéssel egyértelműen a Real Madrid járt a legrosszabbul, amelynek az első fordulóban a Benfica jutott vetélytársként, ám a másodikban a Paris Saint-Germaint kapta. A sajtóhírek arról szóltak, hogy Florentino Pérez mindent megtett annak érdekében, hogy a folyamatot csak a hibától, tehát a második párosítástól ismételjék meg, mivel ez azt jelentette volna, hogy a spanyol–portugál összecsapás érintetlen marad.

„A FIFA a többi ország érdekeit is képviseli” – kétévenkénti vb

Sepp Blatter, a FIFA-t több mint 17 éven át irányító szakember elnökké választásának idején, 1998-ban a kétévenkénti vb-rendezés ötletével rukkolt ki, ám akkor olyan mértékű felháborodás fogadta a tervet, hogy visszakozni kényszerült. Huszonhárom évvel később, 2021. szeptember 9-én az Arsene Wenger (a FIFA fejlesztési igazgatója) által vezetett technikai bizottság hivatalosan is nyilvánosságra hozta azt a javaslatot, amely szerint 2026-tól kétévente kellene vb-t rendezni. A FIFA azóta gyakorlatilag folyamatosan tárgyal arról, hogyan valósíthatja meg az elképzelést.

A terv vegyes fogadtatásban részesült, a FIFA saját felmérése szerint a szurkolók mintegy 55 százaléka örülne annak, ha a szervezet a jelenlegi négyéves rendszernél gyakrabban rendezné meg az eseményt. Az észak- és közép-amerikai, valamint a karibi térség (CONCACAF), illetve az ázsiai kontinens labdarúgó-szövetsége (AFC) támogatja, az európai és a dél-amerikai szövetség (CONMEBOL) viszont ellenzi az ötletet – sok másik európai országgal, klubbal, szakemberrel és játékossal együtt.

A hírek szerint a FIFA 19 millió dolláros támogatási alapot ígért minden egyes tagnak – az ezt finanszírozó cirka 3.5-4 milliárd dolláros pénzalapot az első négyéves ciklusban a plusz vb miatt növekvő bevételekből hozná létre. Ez azonban az UEFA tagországainak aligha vonzó: korábbi tanulmány szerint négy év alatt 3.5 milliárd dollárt is bukhatna az európai szövetség. Sőt, az európai topligáknak is súlyos csapás lenne az újabb torna, a World Leagues Forum beszámolója szerint együttesen 8.5 milliárd dollárt veszítenének a nemzeti bajnokságok, vagyis több mint kétszer annyit, mint amennyi pénzt a FIFA visszaosztana az egész világon.

A többiek még pályáztak volna, de Brisbane-é lett az olimpia

Első hallásra meglepő, hogy a NOB 2021. július 7-én, a 138. teljes ülésén, Tokióban megszavazta, Ausztrália harmadik legnagyobb városa, a több mint két és fél milliós lélekszámú Brisbane adhat otthont a 2032-es olimpiának. Pedig a város voltaképpen az egyetlen jelölt volt, mivel a szervezet végrehajtó bizottsága júniusban Brisbane-t javasolta rendezőnek.

A 2032-es játékokra Magyarország is bejelentkezett volna. A pályázati kérdés átgondolására és a körültekintő mérlegelésére a MOB elnöksége január 27-én döntött a Budapest 2032 Bizottság létrehozásáról, amelynek alakuló ülése február 23-án volt. A NOB egy nappal ezután jelentette be a Brisbane-nel folytatott különtárgyalás hírét.

A célzott párbeszéd általános meglepetést váltott ki a sportvilágban. Budapest érdeklődése még csak előkészítési fázisban volt, Újdelhi, Jakarta, Isztambul, Szentpétervár, két kínai város, Csengtu és Csungking, valamint Észak-Rajna-Vesztfália és Doha, illetve Szöul és Phenjan addigra már bejelentette, hogy pályázik.

Mint kiderült, a NOB a kezdetektől el volt ragadtatva az ausztrál pályázattól, amelyet az ország kormánya és Queensland állam is teljes mellszélességgel támogatott, egyúttal garanciát is adott a szükséges fejlesztések finanszírozására. Az is sokat nyomott a latban, hogy a helyszínen a sportlétesítmények jelentős része már készen van, mivel ott rendezték a 2018-as Nemzetközösségi Játékokat.