Gyümölcsszüret – Malonyai Péter jegyzete

Ünnepelt csütörtökön a magyar sport, és ezúttal kérem, ne legyintsenek, hogy közhely. Mert a magyar sport ünnepelt, függetlenül attól, hogy az M4 Sport – Az Év Sportolója gálán az egyes kategóriákban kik végeztek az élen.

Nézzék el nekem a győztesek, hogy a többiekkel együtt emlegetem őket, ám sejtem, nyitott kapukat döngetek, hiszen ők nem csupán világverők, hanem sportemberek is, ami egyrészt lovagiasságot követel, másrészt pedig pontosan tudják, hogy az eredmény csak a vége egy küzdelmes, harcos folyamatnak.

A tegnapi nem az első gála az életemben, a klasszikus(abb) időkben, annak idején volt vitám elég azokkal, akik hiába produkáltak maradandót, nem lettek elsők. Ez akkor volt, amikor még minden fillérre szükségük volt a klasszisainknak is, nem volt mindegy, hogy egy-egy szponzor elé állva azt mondják, hogy nyertek, másodikok vagy harmadikok voltak a szavazáson.

Mostanság, hál' Istennek, az ilyesmi már elképzelhetetlen, hogy aki ott van a világelitben, annak egzisztenciális gondjai legyenek, ne készülhessen eredményeinek, klasszisának megfelelően. Vitathatják akárhányan, de ez így van jól, meggyőződéssel vallom. Mint a hagyományokhoz makacsul ragaszkodó állampolgár is, hiszen már több mint kilenc évtizede, az 1928-as olimpia óta kormányzatilag kimondott állítás, hogy a sport kultúránk azon része, ahol az ország ellenségeket soha, elismerést annál többet szerzett.

Ami engem illet, nem csupán 2021 legjobbnak választott sportolóinak köszönöm meg az elmúlt esztendőt, hanem mindazoknak, akik akárcsak egy helyezéssel is hozzátettek valamit ahhoz, hogy az eredményekben számunkra örömteli helyen szerepeljen, hogy: Magyarország. És itt nemcsak a versenyzőkre gondolok, akik, úgymond, a bőrüket vitték a vásárra, hanem mindazokra is, akik mögöttük álltak, legjobb tudásuknak megfelelően.

Több mint tíz kategóriában avattak győztest az M4 Sport – Az Év Sportolója gálán, ami egyértelműen a magyar sport gazdagságát dicséri. Emellett sejteti, hogy nincs olyan sportkedvelő honfitársam, akinek érdeklődése, elhivatottsága és igen, elfogultsága szerint ne lett volna öröme, ne érzett volna büszkeséget az elmúlt év versenyei során.

A szavazáskor visszatérő közhelymentség, hogy nehéz összehasonlítani az almát a körtével. Miközben megjegyzem, hogy teszem azt, az őszibarackkal, a dinnyével a szilvával is, s elismerem, hogy mindez ízlés és étvágy kérdése is, meggyőződésem, hogy az igazi gazda az egész gyümölcsösére büszke.

Nálam ez a lényege a tegnapi gálának.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!