A dánok és a mauritiusiak kezdeményezésére felkerült a kétnapos online közgyűlés napirendjére a kérdés, de a szavazáson – a hazai szövetség tájékoztatása szerint – csak 13 voks volt a szervezet német első emberének visszahívása mellett.
Két hete Alex Watson személyében új elnökjelölt bukkant fel, a korábbi ausztrál olimpikon, a 2000-es sydneyi játékok öttusaversenyének igazgatója Londonban jelentette be, pályázik a nemzetközi szövetség elnöki posztjára. Jelezte, hogy le kell váltani a hivatalban lévő elnököt, a tavaly nyolcadszor megválasztott Schormannt, mert a sportág példátlan változások előtt áll, és szerinte a UIPM vezetősége nem demokratikusan jár el, nem tarja be az alapszabályban foglaltakat, továbbá kezelni kell a rendszerszintű hibákat az irányítás és a fejlesztések területén.
A nemzetközi szövetség most hétvégén határozott arról is – amint az a közleményében olvasható –, hogy 2025. január 1-jétől számítva egy személy 12 évig lehet elnök, és a végrehajtó bizottsági tagságot is 12 évben limitálták. A jelenlegi elnök a mostani mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban.
Az UIPM szombaton döntött a legfontosabb témában: a 2024-es, párizsi olimpia után a lovaglás helyére az akadályverseny kerül. A 83 érvényes szavazatból 69 volt a módosítást támogató és három tartózkodás mellett 11 az azt ellenző. A változás már jövőre jól érzékelhető lesz, mivel a juniorok és fiatalabb korosztályok világversenyein 2023-tól az akadályverseny szerepel majd a programban. A gyors bevezetést mintegy húsz szövetség – köztük a magyar – ellenezte, azzal érvelve, hogy a 2024-es olimpiára is eséllyel pályázó junioroknak így kevesebb lehetőségük lesz a lovaglást éles helyzetben gyakorolni, mivel a saját korosztályukban már másra kell készülniük.
Magyar szempontból egyértelműen pozitív fejlemények is voltak a kongresszuson: az év női felnőtt versenyzője az idei vb-n ezüst-, az Eb-n bronzérmes Gulyás Michelle, az év edzője pedig Martinek János, a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya lett.
(MTI)