Hat méterről eltaláltam egy kukoricaszemet nagyapám légpuskájával! – Pekler

A portrébeszélgetésből persze azt is megtudjuk, hogy Zalán mai sikereihez ennél jóval nagyobb precizitásra és valóban tökéletes teljesítményre van szüksége:

„Hatvan lövés az olimpiai versenyszámunk. Hatvanból hatvanszor hozzá kell érni a (tízeshez), de sokszor már az sem elég. Az idén voltam egy olyan világkupaversenyen, amelyen hatvanból hatvanszor tízest lőttem, és kilencedik vagy tizedik helyezést értem el. Mások jobban belül voltak. Az sem elég, ha hozzáér, még pontosabbnak kell lenni. Az dönti el az aranyérmet, hogy aznap ki van a legjobb mentális felkészültségben, ki van a leginkább topon, és ki tudja legjobban megcsinálni azt a technikát, amit otthon gyakorolt tízezerszer-százezerszer.”

A közgazdász diplomát megszerző és az élsportot munka mellett művelő komáromi fiatalember tudja, hogy saját korábbi legjobbjához kell felnőnie, hogy odaérjen:

„Voltam világcsúcstartó – másfél óráig… Pedig egy olyan világcsúcsot döntöttem meg, ami már egy éve fennállt. Úgy voltam vele, hogy most fél évig, egy évig biztosan világcsúcstartó leszek – ezt nagyon nehéz lesz megdönteni! És a következő sorozatban jött egy kínai tizennyolc éves srác, és jól leverte a világcsúcsomat.”

A párizsi olimpia egyik titkos magyar favoritja azt is megfogalmazza a videóban, hogy milyen gondolatokkal kel és fekszik nap mint nap:

„Kimondatlan, merész álmunk jóbarátommal, Péni Istvánnal, hogy ketten álljunk a dobogón az olimpián. Én nagyon örülnék neki. Annak is örülnék, ha megnyerné az olimpiát, én meg ezüstérmes lennék.”

Természetesen a korábban a sportágat igen rossz színben feltüntető Péni–Sidi-botrányról is őszintén beszél: „Mindannyiunkat nehezen érintett ez a történet. Én egy kicsit részese is voltam, hiszen az indiai világkupaversenyen hárman nem álltunk ki a döntőben. Ezt bánjuk azóta: nem így kellett volna elrendezni azt a konfliktust. Ott versenyeznünk kellett volna, és utána megoldani a problémáinkat. Én akkor Péni István mellé álltam, és ezt nyilván most is így tenném, de azóta beszélgettem olyan emberekkel, akiknek sokkal több tapasztalatuk van. Én huszonegy éves, fiatal srác voltam, aki a sportdiplomáciát nem is nagyon tudta hova tenni” – vall őszintén az akkori kellemetlen helyzetről és azt is kifejti, vajon igazak lehetnek-e azok az értesülések, hogy az immár külföldi színekben versenyző Sidi Péter és a magyar versenyzők között világversenyeken még mindig jelen van ez a feszültség és hogyan lehet megakadályozni, hogy ez rombolja a mieink teljesítményét. Mindez kiderül a Csisztu Sport Cast legújabb epizódjából.