Konferencia: a sporttudomány segíthet kihasználni az infrastrukturális lehetőségeket

PRODUKTIVITÁS, vagyis hasznosság, eredményesség – legalábbis az értelmező szótár szerint. A gyakorlatban viszont jóval többet jelent, ezért a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány péntek délutáni sporttudományos és innovációs konferenciáján elsősorban a kifejezés mögöttes tartalmáról beszélgettek a meghívott szakemberek.

A Lónyay-Hatvany Villában a hazai és a külhoni területről a sport és oktatás kiemelkedő szereplői mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is előadást tartott. Kiemelte az olimpia béketeremtő szerepét, és hangsúlyozta, Magyarország részrehajlás nélkül segíti a háborús országok sportolóit abban, hogy a nehéz időkben is űzhessék sportágukat.

„Az ukrán női kézilabda-válogatott Kisvárdán játszotta hazai mérkőzéseit, a belarusz és az izraeli futballválogatottnak, valamint klubcsapataiknak is a magyarországi stadionok jelentették a hazai pályát – sorolta a példákat Szijjártó Péter. – A háború szellemisége sajnos hatással van az élet különböző területeire, a sport világa is átitatódott a geopolitikával. Ha már felvetődik, hogy egy nemzet sportolóit ne engedjék részt venni az olimpián, akkor nagyon mélyen vagyunk. Nem szabad előidézni, amit ezerkilencszáznyolcvannégyben a magyar sportolóknak is át kellett élniük.”

Szijjártó Péter a sport és a nemzeti érdekérvényesítés kapcsolatáról is beszélt, mint mondta, nem tud olyan messzire utazni, ahol ne ismernék Puskás Ferenc nevét. A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiválóságainkra értékként kell tekintenünk, és a sportban gyökerező emberi kapcsolatokat is érdemes használnunk – nem véletlenül „igazolt le” korábbi válogatott sportolókat a Külügyminisztérium csapata.

„A magyarországi sportinfrastruktúra-fejlesztések világszerte jogosan vívják ki az elismerést. A méretezéssel azért néha mellélövünk, mert kiderült, hogy a Puskás Aréna kicsi lett – mondta mosolyogva Szijjártó Péter. – Az elmúlt időszakban a sportszervezési képességeinket is megmutattuk, és a jövőben is szeretnénk minél több nagy sporteseményt Magyarországra hozni. A magas színvonalú sportinfrastruktúra a legjobb eszköz, amit az állam a szülők kezébe adhat a gyerekek szabadidejéért a virtuális világgal vívott küzdelemben.”

A digitális forradalomra Fürjes Balázs is kitért, aki előadásában hangsúlyozta, nagy küzdelem zajlik a fiatalok szabadidejéért, kihívást jelent rávenni őket olyasmire, ami erőfeszítést és kitartást igényel. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja az olimpia kihívásairól is beszélt, az érdeklődés ugyanis valamelyest csökkent, de az új sportágak segíthetnek megszólítani a fiatalokat. S ha már kihívások: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a sport fenntarthatósági vetületét világította meg.

Az utánpótlás-nevelést is érintették a konferencián, a Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán többek között a sportolók kettős karrierjének követendő modelljét mutatta be. A Labdarúgó Módszertani Központ igazgatója, a Puskás Akadémia korábbi igazgatója, Liszkai Dezső beszélt az elmúlt négyéves időszak teljesítményének SWOT-elemzéséről, amely alapján kiemelte az infrastrukturális lehetőségeket. Elmondása szerint a következő négy évben a minőségi előrelépésre, az akadémiák produktivitásának növelésére helyezik a hangsúlyt, és teljesítményalapú támogatással ösztönzik a fiatal játékosok integrálását a profi futballba.

Úgy ideális, ha az élvonalbeli klubok bajnoki sikereihez hasonlóan fontos értékmérő a saját nevelésű játékosok beépítése – a produktivitás ugyanis csak a szótárban egyenlő az eredményességgel.