Pálhegyi Zoltán versenyigazgató-helyettes a megnyitón az MTI-nek elmondta, a hőlégballonozás erősen időjárásfüggő sportág, ezért az aktuális szélviszonyok függvényében választja ki az adott repülés során végrehajtandó feladatokat a napkeltét követő, illetve a napnyugtát megelőző futamokra. A versenyzők a reggelenként negyed hatkor, illetve a délután négykor tartott eligazításokon tudják meg, hogy a három lehetséges feladatcsoport 21 feladata közül melyek lesznek azok, amelyeket végre kell hajtaniuk. A reggeli repülések során általában négy-hat, az estiken kettő-négy feladat vár a versenyzőkre.
A futamokat hétfőtől péntekig rendezik, a világbajnokság eredményhirdetését szombaton tartják. Ideális időjárási körülmények között tíz futam vár a versenyzőkre. A legjobb teljesítményt nyújtó pilóta ezer pontot kap, a többiek eredményükhöz arányosítva kevesebbet, végül a legtöbb összpontszámot elérő pilóta nyeri el a világbajnoki címet – közölte a szakember.
Korábban a hőlégballonnak minél közelebb kellett leszállnia a célhoz, és azt mérték, milyen messze van a céltól az érkezés helye. Ez a módszer azonban nagy torlódáshoz vezetett a cél körül, veszélyeztetve a ballonok épségét is. Manapság a feladatok többségénél a versenyzők egy jelölőt, egy 70 grammos, 170 centi hosszú és 10 centi széles szalagot dobnak a célra, és a jelölő és a célpont távolsága a döntő.
Az egyik feladatcsoport a precíziós repülés, amelynek több változata létezik, némelyiknél a bírók jelölik ki a célt, más esetekben a versenyző választhat a körülményeknek megfelelően a lehetséges célpontok közül, de előfordul olyan is, amikor az érkezési pont adott, a pilótáknak pedig az ideális felszállási helyet kell kiválasztaniuk. A precíziós repülés egy különleges válfaja, amikor egy 5-10 perces előnnyel induló „nyúl” ballont kell követniük az egységeknek, majd az általa meghatározott célra ledobniuk a jelölőt.
A második feladatcsoport értékelése során egyaránt számít a ballonok által megtett távolság és az idő is. Itt az egységeknek adott távolságra kell elrepülniük a lehető legrövidebb idő alatt, a feladattípus egy másik válfajánál a futam időtartama alatt a lehető legközelebb kell maradniuk a felszállási területhez, de előfordulhat olyan küldetés is, amikor kettő célterületet is érinteniük kell.
A legösszetettebb kihívást a repülés közbeni irányváltással járó feladatok jelentik. Itt a „könyöknek” nevezett feladat során például a lehető legélesebb szögű irányváltás a cél, a „háromszögelés” során a versenyzónán belül a legnagyobb területű háromszöget kell körbejárni, és előfordul olyan küldetés is, amely célja a leghosszabb út bejárása a futam során.
A világbajnokságon 31 ország 120 csapata vesz részt, hozzájuk 12 „fiesztapilóta” csatlakozik, akik célja elsősorban a nézők szórakoztatása. Érkeznek egységek Ausztráliából, Kanadából, Japánból, Kínából, Indiából, Brazíliából, illetve az előző világbajnokság élvonalában végzett Egyesült Államokból, és először vesznek részt a megmérettetésen Kolumbia, Egyiptom, Izrael és Örményország pilótái. Magyarországot négy versenyző képviseli: Garab Szabolcs, Molnár Péter, Nagy Péter és egy női pilóta, Becz Rita.