Fugli Károly elmondta: a 2027. szeptember 1-5. közötti verseny rendezési jogának elnyerése a magyar lovassport hagyományainak és nemzetközi presztízsének elismerése. Emlékeztetett: legutóbb 2015-ben adott otthont hazánk ilyen sporteseménynek. Aláhúzta: a fogathajtás méltán nevezhető a legmagyarabb szakágnak, hiszen a Fülöp herceg vezette nemzetközi szövetségbe magyar kezdeményezésre vették fel. A kettesfogatok kategóriájában több mint egy évtizede veretlen Magyarország egyéniben és csapatban egyaránt, így nem lehet más a cél, mint az augusztusban, Hollandiában sorra kerülő világbajnokságon, majd ezt követően 2027 szeptemberében itthon is megőrizni ezt a címet – mondta.
Az idei világbajnokságon 7 magyar versenyző vehet részt, jelenleg egy nagyjából 10 fős, „erős keretből” folyik a kiválasztásuk – jegyezte meg. Az eddigi sikeres szereplés mellett a 2027-es rendezési jog elnyerése annak is köszönhető, hogy Magyarország rutinos szervezője fogathajtó világeseményeknek. A Kincsem Parkra pedig azért esett a választás, mert jelentős felújítás után 2 éve jelesre vizsgázott az akkori Négyesfogathajtó Európa-bajnokság helyszíneként – idézte fel.
Emellett nagy erőssége, hogy a főváros szívében található, így az eseményt könnyebb a lovassportokhoz nem kötődő emberekhez is közelebb hozni, remélve, hogy sokuk érdeklődését felkelti és tetszését elnyeri majd ez a csodálatos sportág – fogalmazott. Szavai szerint a hazai fogathajtó világbajnokságok mindig híresek voltak látogatottságukról: az EB-re tavalyelőtt több mint 40 ezer látogató érkezett, két év múlva pedig a szervezők szeretnék legalább 60 ezer néző előtt megrendezni a világbajnokságot, melynek első két napján a jellemzően szakmai közönséget vonzó díjhajtásé, majd a harmadik napon egy óriási családi pikniket idéző maratonhajtásé, míg a zárónapon az „idegek harcáé” lesz a főszerep. Jelezte: a magyarok legnagyobb riválisai várhatóan 2027-ben is a svájciak, hollandok, németek és franciák lesznek.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a versenyigazgató arról is beszélt, hogy a lovassport-szakágak mindegyikében rengeteg a tehetséges fiatal Magyarországon. Cél közülük minél több sikeres profi és amatőr sportolót kinevelni, hiszen a lovassport egy lassan kiveszőben lévő, természetközeli, egészséges életformát közvetít – mutatott rá. A hazai lótenyésztésre ugyanez igaz: a magyar tenyésztésű fajták közül kiemelkedik a Lipicai jelentősége, ám az utóbbi 10-20 évben a holland, belga, német sportlovakra helyeződött át a dominancia, ám ezek felkészítése továbbra is itthon zajlik - jegyezte meg. A magyar sikerekben nincs titok, mögötte a jól elvégzett szakmai munka áll - jegyezte meg Fugli Károly.