A cselgáncsozók 81 kilós súlycsoportjában Ötvös Patrik második lett, míg a tájfutóknál a sprint vegyes váltó – Szűcs Nikolett, Boros Imre, Bojtor Szabolcs és Szabó Nóra – a harmadik helyen végzett.
Az érmek mellett három pontszerző helyezést is elért a magyar csapat: a Mihályi Ferenc, Szűcs Nikolett tájfutó kettős a szuper sprint váltó számban, a cselgáncsozó Filákovity Martin a 90 kilós kategóriában, Gál Nikolett pedig 100 méteres síkfutásban lett ötödik. Utóbbi eredmény Weisz Magda 6. helye (1931) és Földessy József aranya (1969) óta a legnagyobb magyar siker a sprintszámban – a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége közösségi oldala szerint.
A siketlimpia az olimpia után a második legrégebbi ilyen jellegű nemzetközi sportesemény, 1924-ben, Párizsban rendezték az elsőt, akkor alakult meg a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága is (ICSD). Az ICSD jelenlegi elnöke Kósa Ádám. A hallássérült sportolók részvételének alapfeltétele az 55 decibeles, vagy ennél nagyobb mértékű hallásveszteség.
Magyarország 25 sportolóval vesz részt a mostani siketlimpián és tíz sportágban érdekelt.
Siketlimpia: újabb magyar érmek Tokióban
Siketlimpia: döntőt érő magyar szereplések Tokióban
