Felavatták Keleti Ágnes szobrát Budapesten

Már messziről látszódott, hogy valami készül a Hild téren: az Október 6. utcát kordonnal zárták le az autós forgalom elől, s a gyalogosok is csak egy keskeny, paravánnal elválasztott területen tudtak közlekedni és az eseményen is csak előzetes regisztráció után lehetett részt venni, azonban az eső ellenére is sokan, többek között Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó, az UTE gyermek tornászai, valamint magyarországi zsidó közösség képviselői voltak jelen.

A fokozott biztonsági intézkedéseket az indokolta, hogy a szoboravatáson részt vett és köszöntőt is mondott Maya Kadosh, Magyarország izraeli nagykövete, aki párhuzamot vont Keleti Ágnes bátorsága, illetve azon iráni nők között, akik saját államukkal – amellyel jelenleg Izrael háborúban áll – szemben küzdenek szabadságukért.

Ünnepi beszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy amíg az előző évszázad ’40-es éveiben Keleti Ágnest üldözték származása miatt idehaza, addig életének utolsó évtizedében éppen Magyarországon érezhette magát a legnagyobb biztonságban, az egész világon.

„Mindent kisiklatott a történelem. A magyar állam nem tudta megakadályozni a német megszállást, a magyar közigazgatás egy jelentős része közreműködött a zsidóság deportálásában. A vészkorszakban sok százezer ember élete veszett oda és ez az időszak a magyar sportban is számtalan pótolhatatlan tragédiát hozott. Keleti Ágnest is mélyen megsebezte a Holokauszt. Édesapja és számos rokona a megsemmisítő táborok áldozata lett, de ő a háború után azok közé tartozott, akiknek volt erejük újrakezdeni mindent és a magyar és egyetemes tornasport legendája lett.”

A kancelláriaminiszter emlékeztetett arra is, hogy az 1956-os forradalom leverését, illetve a melbourne-i olimpiát követően több más társához hasonlóan a „szabadságot választotta”, Izraelbe költözött, ahol edzőként dolgozott, s oroszlánrészt vállalt az izraeli tornasport megteremtésében és magas szintre emelésében. A magyarországi rendszerváltozás után viszont hazatért Magyarországra.

Fazekas Csilla alpolgármester beszédében éppen azt emelte ki, hogy Ági néni számára nem volt kettős identitás a magyar, illetve az izraeli élete, neki ez mindvégig egy egységet jelentett. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt köszöntőjében amellett, hogy felidézte a legendás versenyző eredményeit, s felelevenítette sportpályafutásának legemlékezetesebb állomásait, arról is beszélt, hogy számára az volt lenyűgöző, hogy „Keleti Ágnes sohasem panaszkodott vagy gyűlölködött, nem égett bosszúvágy a szívében és nem okolt senkit nehéz sorsáért.”

Az esemény záró akkordjaként – amelyen Klein Judit énekesnő is előadott két dalt Jáger András zongorakíséretében – Maya Kadosh, Gulyás Gergely és Gyulay Zsolt együttesen leplezte le a műalkotást, amely a legendás sportolót spárgázás közben ábrázolta. Helyszínként azért a Hild teret választották, mert életének utolsó éveiben itt lakott az ötszörös olimpiai bajnok egykori tornász.

A műalkotás – amelyet Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész készített – a Miniszterelnökség támogatásával a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közreműködésével valósult meg.