Schmidt Ádám és Kovács Katalin reagált Kálnoki-Kiss Attila sukorói akadémiáról szóló bejegyzésére

Schmidt Ádám a posztjában felháborítónak tartja, hogy utódja annak a „hamis látszatát kelti, mintha én államtitkárként segítettem volna a feleségem nevét viselő akadémia létrejöttét.”

Leírta, hogy a sukorói akadémia létrehozásáról szóló döntés már azelőtt megszületett, hogy őt kinevezték államtitkárnak.

„A bejegyzés így azt a hamis látszatot kelti, mintha én államtitkárként kivételezett helyzetbe hoztam volna az akadémiát. Ezzel szemben az igazság az, hogy ilyen nem történt. Mégpedig abból az okból kifolyólag, hogy itthon azok a sportszervezetek, amelyek közfeladatot látnak el, vagyis utánpótlás-sportolókkal is foglalkoznak, legyen ez akadémia, kiemelt sportegyesület, taotámogatásra jogosult szervezet, minden esetben állami támogatásból fizetnek a létesítményhasználatért, illetve az üzemeltetésért” – folytatta, majd több példát is hozott hasonló esetekre a magyar sportban.

„Izgalmasabb kérdés, hogy az NSÜ-nek vajon miért kerül ennyibe a teljes sukorói létesítmény üzemeltetése. Hogy professzionálisabb szemlélettel mennyivel költséghatékonyabban lehetne üzemeltetni. Csak a jéghegy csúcsa, hogy a hétvégi nyílt vízi ifjúsági úszó Eb-t a helyszínen követtem és több külföldi sportvezető is odajött hozzám, hogy lenyűgöző a létesítmény és szeretne idejönni edzőtáborozni, és kért volna néhány információt, de egyetlen angol nyelvű tájékoztatót sem tudtak adni az NSÜ kollégái” – írta Schmidt Ádám.

Részletezte az éves támogatások mértékét, és leszögezte, hogy „minden támogatásként odaítélt közpénzzel az akadémia maradéktalanul el tudott számolni”.

Schmidt Ádám végül jelezte, jogi lépéseket tesz a „politikai hangulatkeltés” céljából megírt bejegyzés miatt.

Kovács Katalin Kálnoki-Kiss Attila posztja alatt hozzászólásban reagált, kiemelve, hogy az akadémia a magyar sportot, a magyar sportolókat szolgálja, és hogy az intézmény áll a teljes körű átvilágítás elé. Kovács Katalin írása a cikkünk alján teljes terjedelmében olvasható.

Íme, Schmidt Ádám teljes bejegyzése:

„Valóban tegyük tisztába Sukoró ügyét, átlátható, korrekt módon, a tényekre támaszkodva.
Ha az lehet a bűne a magyar sport egyik legnagyobb alakjának, hogy a férje egy ideig sportállamtitkár volt, akkor az ijesztő és kétségbeejtő. Márpedig Kálnoki-Kiss Attila jelenlegi sportállamtitkárnak a sukorói akadémiáról írt bejegyzését sajnos csak így lehet értelmezni.
Mérhetetlenül felháborítónak és legalább ennyire elkeserítőnek tartom, hogy jelenleg ott tartunk, hogy a politikai hergelés és a hangulatkeltés oltárán bárki feláldozható. A lényeg, hogy a nevek hallatán minél többen felkapják a fejüket, a tények helyett elég a látszat, semmi sem számít, az a fontos, hogy legyen cirkusz.
A jelenlegi sportállamtitkár hivatalos oldalán a „Tegyük tisztába a sukorói ügyet” felütéssel megírt bejegyzés ugyanis ebben a formában annak a hamis látszatát kelti, mintha én államtitkárként segítettem volna a feleségem nevét viselő akadémia létrejöttét. Nos, szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a feleségemmel, Kovács Katalinnal 2011-ben ismerkedtünk meg. Én ekkor még álmomban sem gondoltam, hogy egyszer sportállamtitkár leszek - jelesül 2022-ben-, ő viszont már kétszeres olimpiai bajnok volt és a magyar sport történetének egyik legsikeresebb versenyzője. A pályafutása során szerzett három olimpiai aranyérmét, öt olimpiai ezüstérmét, harmincegy világbajnoki és huszonkilenc Európa-bajnoki címét sem nekem, a férjének, hanem többek között a tehetségének, az elképesztő elszántságának, alázatának és profizmusának köszönheti. És természetesen ezért kerülhetett szóba, hogy a magyar kajak-kenu új fellegvára Kovács Katalinnak, a sportág egyik korszakos klasszisának irányítása alá kerüljön, és az ő nevét vegye fel, hogy így az általa képviselt szellemiség költözzön be abba a létesítménybe, ahol majd a jövő bajnokait nevelik. A névadó ezidőtájt márcsak amiatt is vajmi keveset profitálhatott abból, hogy ő Schmidt Ádám felesége, mivel az akadémia ötlete (2017, az 1883/2017-es kormányhatározatban olvasható) és a döntés annak létrehozásáról (2019, az 1358/2019-es kormányhatározatban olvasható) a sportállamtitkári kinevezésem előtt született.
Mindezek fényében döbbenten olvastam ezt a bejegyzést, amely a felütésével ellentétben a legkevésbé a tisztánlátásra törekszik, helyette kizárólag hangulatkeltésre alkalmas. Ez különösen elkeserítő a tekintetben is, hogy a jelenlegi sportállamtitkár, korábban oknyomozó újságíróként nagyon ügyelt a jóhírnevére, hogy mindig kizárólag a tényekre támaszkodott és azután írt le bármit is, hogy több oldalról is meggyőződött annak igazságtartalmáról.
Ha most is így tett volna, akkor leírta volna, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, -mint ahogy a nevében is szerepel- nemzeti akadémiaként valóban közfeladatot lát el: elsődlegesen utánpótláskorú sportolókat nevel az ország egyik legsikeresebb sportágának. A nagymúltú, de a megszűnés szélére került Velencei-tavi Vízisport Iskola örökébe lépve, 60 fővel, konténerekből indulva mára több mint 350 versenyzővel büszkélkedhet, köztük olimpiai bronzérmesekkel és világbajnokokkal.
Oknyomozó újságíróként biztosan utánanézett volna annak is, de sportállamtitkárként már nem tette meg, hogy a bérleti díj elengedése mit jelent valójában egy közfeladatot ellátó akadémiánál. A bejegyzés így azt a hamis látszatot kelti, mintha én államtitkárként kivételezett helyzetbe hoztam volna az akadémiát. Ezzel szemben az igazság az, hogy ilyen nem történt. Még pedig abból az okból kifolyólag, hogy itthon azok a sportszervezetek, amelyek közfeladatot látnak el, vagyis utánpótlás-sportolókkal is foglalkoznak, legyen ez akadémia, kiemelt sportegyesület, tao támogatásra jogosult szervezet, minden esetben állami támogatásból fizetnek a létesítményhasználatért, illetve az üzemeltetésért. Példának okáért tudomásom szerint a Nemzeti Kézilabda Akadémia kér és kap évente megközelítőleg 500 millió forint állami támogatást ezen a jogcímen, míg a kosárlabda sportágban működő Rátgéber Akadémia kér és kap nagyságrendileg több mint 500 millió forintot létesítményüzemeltetésre, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia pedig szintén többszáz milliót kér és kap létesítményhasználatra.
Tehát ezek a szervezetek is állami támogatásból fizetnek a létesítményekért, amelyeket ilyenformán ingyen használhatnak. Többek között azok az egyesületek is, amelyek kajak-kenu szakosztályt működtetnek (például: Újpest, Honvéd, Ferencváros, MTK). A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia viszont valóban kivétel, az egyetlen, amely nem kér és nem kap külön támogatást a létesítményhasználatra, ezért nem volt bérleti díj fizetésére kötelezve. Tehát szó sincs arról, hogy adott sportágon belül ebből a szempontból a sukorói akadémia kivételezett helyzetben lenne, ahogy arra Államtitkár Úr utalt. Ő is pontosan tudja ezt (legalábbis remélem), de valamiért ezeket az információkat nem tartotta fontosnak leírni. Ehelyett a Nemzeti Sportügynökségnek, az NSÜ-nek a teljes sukorói létesítmény üzemeltetéséhez szükséges költségeit sorolja, de arról megint csak hallgat, hogy nem a kajak-kenu akadémia használja a teljes létesítményt. Sőt…Nem ír arról, hogy a sukorói komplexumban nemcsak a kajak-kenu akadémia működik, hanem a létesítmény a nyitása óta a teljes magyar versenysportot szolgálja a legmagasabb szintű sporttudományos háttérrel. Az elmúlt években többek között öttusa, judo, úszás, atlétika, síalpin, sportlövészet, taekwondo, tenisz, triatlon, vitorlázás, jégkorong, kézilabda, falmászás, SUP sportági edzőtáboroknak és versenyeknek volt a helyszíne a létesítmény, mintegy 60 ilyen eseményen közel 10 000 sportoló fordult meg Sukorón. (Ez különösen fontos annak tükrében, hogy a tatai olimpiai központ egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a legkiemelkedőbb sportolóink fel tudjanak készülni a legnagyobb versenyekre, a létesítmény jelentős felújítás előtt áll) Emellett a környékbeli iskolákkal együttműködve a sukorói központ a térség lakossági és szabadidős sportját is kiszolgálja. 15 tanintézménnyel együttműködve tart úszásoktatást a létesítményben félévente 500 gyermeknek, 4 iskolában tartanak szakköröket az akadémia szakemberei.
Mindezek tükrében sokkal izgalmasabb kérdés, hogy az NSÜ-nek vajon miért kerül ennyibe a teljes sukorói létesítmény üzemeltetése. Hogy professzionálisabb szemlélettel mennyivel költséghatékonyabban lehetne üzemeltetni. Csak a jéghegy csúcsa, hogy a hétvégi nyílt vízi ifjúsági úszó Eb-t a helyszínen követtem és több külföldi sportvezető is odajött hozzám, hogy lenyűgöző a létesítmény és szeretne idejönni edzőtáborozni, és kért volna néhány információt, de egyetlen angolnyelvű tájékoztatót sem tudtak adni az NSÜ kollégái…
Államtitkár úr ezzel nem foglalkozik, helyette felsorolja még azokat az összegeket, amelyeket a kajak-kenu akadémia a sportszakmai feladatai elvégzésére kapott. 2021-ben 331,6 millió forint, amiből 273,6 milliót költöttek működési költségekre (bérek, anyagköltség stb.) 58 millió volt felhalmozási költség, mindez, kikérhető, hozzáférhető, mintahogy az is, hogy ezzel az összeggel az akadémia maradéktalanul elszámolt. 2022-ben 709,6 millió forint volt a támogatás, amiből 411,5 millió ment az egyesület működésére (amelynek folyamatosan bővült a sportolói létszáma) és 123,4 millió pedig a módszertani feladatokra, amelyeket ekkor már az akadémia végzett, a felhalmozási költség ekkor 174,7 millió forint volt. 2023-ban 820 millió forint volt az állami támogatás, az egyesület működésre 505,9 milliót használt fel, módszertani feladatokra 156 milliót, a felhalmozási költség 158,1 millió volt. 2024-ben ezt követően már az előző évnél kevesebb támogatást kapott az akadémia, 813 millió forintot, amiből 661,5 milliót az egyesület működésére költött, 129 milliót a módszertani feladatokra, 17 milliót új elemként a kollégium működésére, a felhalmozási költség 5,5 millió forint volt ekkor. 2025-ben 970 millió volt a támogatás, 694,1 millió egyesületi működési költség, 119,2 milliót költöttek módszertani feladatokra, 83,2 milliót a kollégiumra és új elemként 8,1 millió forintot az említett úszásoktatásra, 65,4 millió volt a felhalmozási költség. 2026-ban 1075 millió forint támogatás érkezett, amiből 650 millió volt az egyesületi működési költség, 301 millió forint a módszertani feladatokra ment, 92,5 millió a kollégiumra, 31,5 az úszásoktatásra és 100 millió volt a felhalmozási költség. Véleményem szerint, ez a valódi átláthatóság, ahogy egy sportszervezetnek működnie kell.
Emellett arról is hallgat Államtitkár úr, hogy ezeknek a sportszakmai támogatásoknak az odaítélése hogyan történt. Hogy minden esetben a Sportintézet szakemberei egész éven át tartó állandó monitoring mellett szigorú indikátorrendszer alapján tettek szakmai javaslatokat, épp úgy, mint a másik 25 akadémiai programban szereplő sportszervezet esetében, és ahogy a tételes felsorolásból kiderül, minden támogatásként odaítélt közpénzzel az akadémia maradéktalanul el tudott számolni. Ezt az információt Államtitkár úr valamiért szintén elfelejtette megemlíteni.
Államtitkár úr jogi anomáliát végül nem tár fel, hiszen nincs is, helyette mindössze a jó erkölcsöt említi. Jogvégzett emberként és praktizáló ügyvédként igencsak furcsállom, hovatovább kikérem magamnak, hogy aki korábbi oknyomozó újságíróként arra nem vette a fáradtságot, hogy egy ügynek alaposan utánajárjon és a valóságot igyekezzen a közvélemény elé tárni, most a jó erkölcs kérdéséről próbájon kioktatni. Az elmúlt négy évben amíg jómagam sportállamtitkárként szolgálhattam, minden esetben a sportújságírók rendelkezésére álltam, akár interjú, akár kötetlen beszélgetés formájában. Kálnoki-Kiss Attilával is korrekt volt a viszonyunk. Amikor utánam ő lett az új sportállamtitkár, az elsők között gratuláltam neki telefonon, és felajánlottam egy személyes találkozót, ahol bármilyen ügy hátteréről kérdezhet, szívesen válaszolok rá. Ő azóta sem élt ezzel a lehetőséggel, arra sem vette a fáradtságot, hogy a sukorói akadémiával kapcsolatban megkérdezzen, hogy a részemről milyen döntés, miért született. Helyette úgy döntött, hogy enged a nyomásgyakorlásnak, és a tények felett szemet hunyva a politikai hangulatkeltést segíti. Ennek folyományaként megtettem a szükséges jogi lépéseket, így valószínűleg a személyes találkozónk már a bíróságon lesz.
A bejegyzés kizárólag forrásmegjelöléssel, teljes terjedelemben vehető át és közölhető.”

Íme, Kovács Katalin hozzászólása:

„Kálnoki- Kiss Attila Sportállamtitkár úr!

Alábbi posztjának egyetlen célja a magyar emberek hergelése, hangulatkeltés, a férjem és személyem aljas módon való lejáratásása, akik évtizedek óta becsülettel dolgoznak a magyar sportért.
Írása telis- tele van csúsztatással, s olyan megfogalmazással, amivel azt sugallja az olvasó felé, hogy a volt sportállamtitkár és felesége (ez is egy kiváló hangulatkeltő jelző a személyemet illetően, talán nem feltétlenül illendő kizárólag így utalni rám, aki 20 éves élsportolói pályafutása alatt szerzett magának más jelzőt is, és a pályafutásom befejeztével 10 éve dolgozom legjobb tudásom és hitem szerint a magyar sportért) szóval a megfogalmazása szerint az államtitkár felesége, akiről azt sejteti, jogilag alátámasztani persze nem tudja, hogy jogosulatlan előnyöket szerzett a férje által!
Milliárdokkal dobálózik a beruházás kapcsán- tudván, hogy ettől az átlagember hanyatt esik, mert egyrészről fogalmuk nincs milyen multisportkomplexum épült Sukorón! NEM egy kajak-kenu csónakház! 
Kiket szolgál a sukorói létesítmény? – A MAGYAR SPORTOT, közösségi-, verseny- és utánpótlássportot a térség sportját!
Kik használhatják ezt a létesítményt? – MINDEN MAGYAR EMBER ÉS AZ IDE LÁTOGATÓ KÜLFÖLDI SPORTOLÓK!!!!
Másrészről pedig nem hiszem, hogy egy átlagember tisztában van azzal, hogy egy ilyen beruházás valóban milyen összegből tud megvalósulni. Hergelésre azonban ez is kiválóan alkalmas!
Több száz milliós, milliárdos tételt túlzónak érzi az Akadémia működésére, amin lehet(ne) vitatkozni, de ha mellé tesszük az akadémia támogatói okiratát, egyértelművé válik, hogy ezen összegből nem csak egy kajak-kenu egyesület működik, hanem a kajak-kenu sport módszertani központja, ami a kajakosok, kenusok sporttudományos hátterének biztosítása mellett, a magyar sport (Heraklész és LA keretek) teljesítménydiagnosztikai hátterét is biztosítja. Arról nem is beszélve, h a versenysporton túl Akadémia számos közfeladatot lát el ezek közül csak párat említenék az elmúlt tanévben félévenként 500 alsós és óvodás korú gyermek számára biztosítottunk úszásoktatást (15 intézménnyel működünk együtt), emellett 4 általános iskola 200 tanulójának biztosítjuk tanóra, illetve szakkör keretein belül kajak-kenu sportág alapjainak oktatását! 
Államtitkár úr, 
„Nemes” dolog valótlan, csúsztatott állításokkal lejáratni, meghurcolni olyan embereket, akik az elmúlt évtizedekben becsülettel tettek a magyar sportért, de véleményem szerint a magyar sport jelenlegi vezetőjének elsődleges feladata a magyar sport vezetése, irányítása, fejlesztése lenne!
Persze rombolni mindig könnyebb!
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia Alapítvány teljes körű átvilágításának állunk elébe!
Fenti bejegyzésem felhasználásához kizárólag teljes terjedelmében járulok hozzá! ”