Románia: Novák Eduárd nem adja fel a 40 százalékos hazai kvótát

A kormányba az RMDSZ által delegált miniszter kvótája már a 2022–2023-as idényben kötelezővé válik, ezért az érintett (elsősorban labdarúgó-) klubok éppen az időzítés miatt támadják, mondván, napokkal az idény kezdete előtt kellene új helyzethez alkalmazkodniuk.

Maga Novák viszont nem tartja aggályosnak, hogy idény közben változzanak a szabályok.

„A futballban szeptemberig tart az átigazolási időszak, kézilabdában októberig, szóval van idejük változtatni” – mondta a Nemzeti Sport kérdésére a paralimpiai bajnok kerékpárosból lett miniszter.

Novák ötletét a futball-csapatok vezetői közül egyedül Gigi Becali, a légióst alig foglalkoztató FCSB nacionalista tulajdonosa támogatta. A legvehemensebb ellenző pedig a bajnok CFR, amelynek elnöke, Cristian Balaj kijelentette, szükség esetén bíróságon támadják meg a miniszteri rendeletet.

Az egykori FIFA-játékvezető Balaj szerint a közvetlenül az idény előtt kiadott rendelet nem számolt azzal, hogy a klubok már kialakították keretüket és stratégiájukat, másrészt szembemegy a Bosman-szabállyal is. A CFR elnöke szerint a sportminiszternek, aki a magyar sportstratégiát tekinti követendő példának, a labdarúgásban is a magyar vagy olasz módszert kellene követnie, amely pénzzel díjazza a hazai ifjúsági játékosok szerepeltetését.

Bár az ötletet elsősorban a román labdarúgó-válogatott gyatra júniusi Nemzetek Ligája-szereplése adta Nováknak, szerinte a 40 százalékos kvóta nem a labdarúgás ellen irányul.

„A futballban 65% a hazai játékosok aránya, ott nincs olyan nagy gond, mint például röplabdában – állítja Novák, aki hétfőn is tárgyalt a rendeletről a labdarúgó- és kézilabda-szövetség vezetőivel, és megfontolja felvetéseiket. – Ez egyébként is csak egy általános rendelet, amely alapján az egyes szövetségeknek maguknak kell kidolgozni a részletes, sportágspecifikus szabályozást.”

Az uniós munkajogot pedig szerinte azért nem fenyegeti a rendelete, mert a Romániában játszó sportolók nem munka-, hanem a klubok számára jóval kedvezőbb adózási feltételeket biztosító sportszerződéseket kötnek. Azt viszont Novák is elismerte, hogy az új szabályozás kedvezőbb alkupozíciót és akár azonos teljesítményért jobb fizetéseket biztosíthat a román sportolóknak, különösen olyan sportágakban, amelyekben kevés a minőségi hazai játékos.

Branko Csuics, a férfi kosárlabda-bajnok U-BT szakmai igazgatója szerint a sportban nincs értelme a hazai játékosok protekciójának.

„Az ilyen szabályok lehúzzák a játékost, nem kényszerítik még több munkára. Mint egykori sportoló, számomra furcsa, hogy valakit védjen egyik vagy másik szabály. Én lennék a legboldogabb, ha tíz játékos is kijönne az akadémiánkról, aki megállja a helyét a felnőttek között. De realistának kell lennünk, jelenleg nincs elég ilyen játékos, és bármit is teszünk a román kosárlabdáért, az ilyen szabályok csak lehúznak” – mondta a baschet.ro szakportálnak Csuics, aki szerint a jogászok döntik el a rendelet jövőjét, amelyet ő maga munkajogi szempontból diszkriminatívnak tart. Ezen a véleményen van Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke is, aki szerint a sportminiszter rendelete sérti az Európai Unió alapjogi chartáját.

Novák számított az ellenállásra, tudja, hogy rendelete érdekeket sért.

„Vannak klubok, elsősorban kézilabdában, ahol 90 százalék a légiós, de meg kell érteniük, hogy nem csak a saját érdekeiket kell nézni, hanem a válogatottakét, a román sportét is. Van olyan szövetség, amely már belátta ezt, és ebbe az irányba módosította szabályzatát, például a kosárlabdázóké” – nyilatkozta lapunknak a sportminiszter.

A JELENLEGI LÉGIÓSSZABÁLYOK A ROMÁN SPORTBAN

Labdarúgás: a Liga 1-ben egy U21-es játékosnak állandóan pályán kell lennie, a mérkőzésekre legalább hat, Romániában nevelkedett játékost kell nevezni. A Liga 2-ben egy U18-as és egy U20-as játékos állandó szerepeltetése kötelező.

Férfi kézilabda: a mérkőzésre nevezett keret felének román játékosnak kell lennie.

Női kézilabda: a csapatoknak három utánpótláskorú játékost kell nevezniük minden mérkőzésre, a világbajnokságon vagy olimpián az első tízben végzett országok légiósai korlátok nélkül szerepelhetnek.

Férfi kosárlabda: a mérkőzésekre legfeljebb hat légiós és egy honosított játékos nevezhető, az első félidőben két (köztük egy U23-as), a másodikban egy román játékosnak kötelezően pályán kell lennie.

Női kosárlabda: a 12-es keretben legfeljebb öt légiós lehet, a mérkőzésen végig pályán kell lennie két román játékosnak, köztük egy U23-asnak.

Röplabda: két román játékosnak mindig pályán kell lennie.

Jégkorong: mérkőzésenként hat külföldi nevezhető, a kapus kötelezően román állampolgár kell, hogy legyen.