Bölöni László története igazi székely mese – Novák Tamás filmrendező-producer és a sport

– Bölöni László a hetvenedik születésnapja alkalmából a Képes Sportban megjelent interjúban az életútját feldolgozó, készülő dokumentumfilmről is beszélt. Az alkotásnak ön a producere. Hol tart a munka?
– Két éve dolgozunk a filmen, és noha még rengeteg munka vár ránk, lassan látjuk az út végét. Igyekszünk ebben az évben befejezni a forgatást, s az esztendő végén vagy 2024 elején megtartani itthon és Romániában a mozibemutatót. Szeretnénk, ha a streamingszolgáltatókhoz is bekerülhetne.

– Mennyire van keletje manapság az életrajzi sportdokumentumfilmeknek?
– Népszerű a téma, elég, ha csak a manchesteri edzőlegendáról, Sir Alex Fergusonról szóló, az egyik fia, Jason által rendezett Nem adom fel című alkotást, vagy a kosárlabdázás egyik legismertebb karakterét, Shaquille O'Nealt bemutató sorozatot említem. Korábban megfilmesítették például a néhai Formula–1-es brazil pilóta, Ayrton Senna és egy másik F1-es ikon, Michael Schumacher karrierjét is. A Bölöni-filmben bejárjuk az erdélyi futball-legenda életének állomáshelyeit, megszólaltatjuk a futballvilág számos ismert alakját, Bölöni László hajdani bukaresti csapattársait, több világsztárrá lett tanítványát, s nyilatkoznak korábbi magyar válogatott labdarúgók is. Ez a történet egy igazi székely mese, amely arról szól, hogy a Dicsőszentmártonból elinduló erdélyi magyar fiú miképp lett világklasszis, BEK-győztes futballista, majd sikeres edző az európai topligákban.

– Főhősük könnyen kötélnek állt?
– Egy életrajzi dokumentumfilm hosszabb előkészítést igényel, és a beszélgetések során összecsiszolódtunk. Sokat segített, hogy a 2021-es Európa-bajnokság alatt többször találkozhattunk Budapesten, miképpen az is, hogy Bölöni László az önéletrajzán dolgozik. A film alapötletével Kollarik Tamás állt elő, a Székelyudvarhelyről származó Szabó Attilával ketten ők a rendezők.

– Mit szóltak a felkéréshez a korábbi Steaua-játékosok, főleg annak fényében, hogy a történetet sűrűn átszövi a politika, hiszen a csapat legnagyobb sikere, az 1986-os BEK-győzelem Nicolae Ceausescu hivatali idejére esett.
– Bölöni László neve megnyitotta előttünk az ajtókat. Hajdani csapattársaival baráti a viszonya, Gheorghe Hagitól Victor Piturcán át Helmuth Duckadamig valamennyien készségesen álltak rendelkezésre. Felidéztek számos, ma már megmosolyogtató történetet is, például arról, hogyan oktatták őket arra, miképp kell a BEK-győzelem után az őket fogadó diktátortól átvenniük a kitüntetéseiket. Nevetve mesélték el, hogy a nagy siker után a beígért új autók helyett újrafestett ARO-kat kaptak jutalmul; ki régebbit, ki kevésbé régit… A Steaua egykori patrónusa, Valentin Ceausescu – a néhai román pártfőtitkár utolsó élő leszármazottja – is leült a kameránk elé, noha korábban senkinek sem nyilatkozott. Hetvenöt éves, fizikusként a Román Tudományos Akadémia tagja, visszavonultan él Bukarestben. A Steaua és a mi Aranycsapatunk története számos hasonlóságot mutat, például a tekintetben is, mit engedett meg és mit tiltott a kommunista hatalom a játékosoknak, s miképpen motiválta őket. Kívülről nézve a Ceausescu-diktatúra monolit rendszernek tűnhet, valójában többtényezős világ volt, még a futballban is sok érdek ütközött.

– Bölöni László edzőként is sikeres. Korábbi futballistái közül kétségkívül Cristiano Ronaldo a leghíresebb, akit még a Sporting szakvezetőjeként fedezett fel és állított be először a lisszaboniak felnőttcsapatába. Őt is sikerült megszólaltatniuk?
– Jó esély van rá, hogy a nyáron elkészülhet a beszélgetés, természetesen ez is Bölöni László érdeme. A minap forgattunk Petr Cechhel Prágában; ő is, akárcsak a többi játékos, az anyanyelvén szólal meg a filmben.

– A futballhoz személyes kötődése is van?
– Győrben születettem, szurkolok az ETO-nak, de az igazi szerelem az Újpest. Ezt édesapámnak köszönhetem, aki szenvedélyes Dózsa-drukker, egy alkalommal még Bene Ferenccel is együtt focizott. Nekem Törőcsik András volt az idolom, a Köln legyőzése az 1983-as KEK-sorozatban meghatározó élményem. Láttam a Steaua BEK-döntőjét is, eleinte a Barcelonának drukkoltam, de meccs közben kiderült számomra, hogy magyarok is vannak a csapatban, sőt magyar a vezetőedző, Jenei Imre is, és a tizenegyespárbajban már a bukarestiek sikeréért szurkoltam.

– Számos sikeres dokumentumfilm rendezője, a Bölöni-filmnek pedig producere. Ez utóbbi szerepkörrel – általában – együtt jár a pénzügyek intézése. A Bölöni-portré mennyire misszió, és mennyire lehet kasszasiker?
– A nagy amerikai produkcióknál is előfordul, hogy a rendező egyben producer is, de nem ez a jellemző. Nálunk ez a megoldás egzisztenciális szempontból praktikus; nem üldögélhet az ember arra várva, hogy megcsörren a telefonja, és majd felkérik valamilyen munkára. A rendezőkhöz többnyire baráti viszony fűz, ami nem jelenti azt, hogy ne alakulhatna ki érdekellentét. A filmes szakmának rengeteg a szépsége, de kétségkívül nehéz pálya. A filmek nagyon sokba kerülnek, az állam közreműködése nélkül az iparág nem is működhetne, viszont a támogatásokért rengetegen állnak sorba. A Bölöni-film sem készülhetne el a Nemzeti Filmintézet és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatása nélkül, ugyanakkor erősen hiszek abban, hogy a magyar mozilátogatók körében népszerű lesz, nem is beszélve Erdélyről és Bukarestről. A román futball Bölöni, Hagi nevével fémjelzett aranygenerációjáról eddig nem készült film, a miénk hiánypótló alkotás. Bölöni László elmesélte, még manapság is kap olyan üzeneteket, amelyekben megköszönik neki mindazt az élményt, amivel a szurkolókat megajándékozta.

– Az ön nevét, Skrabski Fruzsináéval együtt, azt követően ismerte meg a széles közvélemény, hogy 2010-ben elkészítették az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik levezénylőjéről, Biszku Béláról szóló Bűn és büntetlenség című filmet. A hajdani belügyminiszter sohasem beszélt nyilvánosan a korábbi tetteiről, önöknek azonban sikerült megszólaltatniuk.
– Fiatalság bolondság: az elszámoltatás elmaradása miatt gondoltuk úgy, hogy fel kellene kutatni és bocsánatkérésre felszólítani azokat, akik a kommunista rendszer megtorló gépezetében döntéshozók voltak. Hogy Biszku bizalmába férkőzhessünk, álnéven csengettünk be hozzá, mint akik szülőfalujából, Márokpapiból érkeztek interjút készíteni. Azóta sem fordult elő, hogy másvalakinek adtam ki magam… A filmnek élénk visszhangja lett, már csak azért is, mert Biszku a személyiségi jogaira hivatkozva be akarta tiltatni.

– Nem a Bölöni-életrajz az első sport témájú munkája, Skrabski Fruzsinával forgatták a Becsöngetünk és elfutunk című sorozatot, amelyben a futballbundákkal is foglalkoztak. Miként kerültek erre az ingoványos területre?
– A REAC klubigazgatója, Kutasi Róbert tragikus halála kapcsán figyeltünk fel a témára.
A futballiparban mozgó elképesztő összegek jelentős része a fogadásokból áramlik be, elég megnézni, hány csapat mezszponzora fogadási cég, amelyek a mérkőzések alatt is hirdetnek a stadionokban. Ezek a társaságok egymással is versengenek a fogadók pénzéért, és a legális irodák mellett rengeteg az illegális fogadásokat kínáló internetes oldal. Sokáig azt hittem, számos céget a kedvező adózás miatt jegyeztek be, mondjuk, Gibraltáron vagy Máltán, valójában azonban ezekben az országokban nincs olyan erős rendőrség, amelyik az amúgy is névtelen, arctalan fogadási maffiózók nyomára bukkanna. Nem ez az első alkalom persze, amikor üzleti érdekkörök rátelepednek a futballra. Így történt ez már az 1954-es berni döntőt követően is, amikor az Adidas cipőinek állítólag főszerepe volt a nyugatnémet vb-sikerben, s ez megalapozta a sportszergyártók aranykorát. A televízió előretörésével a tv-csatornáknak lett döntő szavuk a labdarúgásban – az ő lobbistájuk volt FIFA-elnökként Sepp Blatter –, a kétezres években pedig a Sky csatorna az online fogadásokkal hozott újabb izgalmi faktort a sportágba. A futball pénzéhsége kielégíthetetlen, s hogy a lufi ki ne pukkanjon, újabb és újabb bevételek után kell néznie. S már nem számít az sem, hogy mondjuk Gianni Infantino a FIFA-elnöksége előtt a görög fogadási csalások eltussolásában segédkezett… A tét ekkora pénzek esetében nem csekély, robbantak fel már „útban lévő” emberek.

– Kerültek önök is veszélybe?
– Ez volt az egyetlen olyan filmes téma, amely kapcsán fenyegetést kaptam. Jellemző, hogy amikor neves futballistákat akartunk felkérni, álljanak ki a fogadási csalások ellen, senki sem vállalta a szereplést…

– Mindezek fényében tud-e még örülni egy gólnak, vagy egyből az ugrik be: az adott eredmény vajon kinek mennyit fialhat?
– A fiammal kint voltunk a Puskás Arénában, és nagyon örültünk a bolgárok elleni három-nullás sikernek. Eszembe sem jutna elrontani a gyerekem vagy a barátaim szórakozását, ám a futballal kapcsolatosan a tüske bennem van…

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. április 8-i lapszámában jelent meg.)