Gyulay: Mi vagyunk a szakma, növelnünk kell az érdekérvényesítő képességünket

– Tudott aludni a közgyűlés előtti éjszaka?
– Remekül aludtam, igen – mosolygott Gyulay Zsolt, a MOB újonnan megválasztott elnöke az újságíróknak. – Aktív sportoló koromban is gyakran kérdezték a versenyek előtt, hogy izgulok-e, akkor is azt mondtam, az izgulás és a készülés között nagy különbség van. Az izgulás csökkenti az ember energiaszintjét, a készülés azonban ráhangolódás a feladatra. Ezt versenyzőkoromban megtanultam, és most is így csináltam, más kérdés, hogy ennyi idősen ez már máshogy hat az emberre, de kibírtam.

– Főleg, hogy nemes a cél.
– Amikor egy ilyen szép szolgálatra jelentkezik az ember, tart egy mélyebb önvizsgálatot, hogy mennyire alkalmas az adott feladatra, van-e benne kellő alázat, elég-e a tapasztalata. Ez a választás nem olyan volt, mint egy állásinterjú, hanem sokkal több annál, hiszen nekem az egész életem az olimpiai eszme követésén és tiszteletén alapul. Ezerkilencszázhetvenhat óta olimpiai ciklusokban gondolkodtam. A nyolcvannyolcas, a kilencvenkettes és a kilencvenhatos olimpián – és ha a nyolcvannégyes Barátság Versenyt is ide vesszük – öt érmet szereztem hét rajthoz állásból, ez azonban talán még nem jogosítana fel arra, hogy a mozgalmat vezessem.

– Akkor mi az, ami feljogosítja?
– Huszonhat éve hagytam abba a versenyzést, és bár sohasem éltem a sportból, mindig visszakanyarodtam hozzá. Nyolcvankilencben friss olimpiai bajnokként ott voltam azon a közgyűlésen, amelyen Schmitt Pált elnöknek választottuk, és azóta is a MOB közelében tevékenykedtem. Dolgoztam ezen felül klubnál és szövetségnél, tizenkét éve vezetem a Hungaroringet, rengeteg cégvezetői és sportszervezési tapasztalatot szereztem nemzetközi szinten is, ezért gondoltam, hogy alkalmas lehetnék.

– Amikor bejelentették, hogy ön nyert, az olyan volt, mint amikor megnyerte az olimpiát?
– Hasonló, igen. Szöulban is volt felhajtás, miután befutottunk, de itt talán még nagyobb volt a médiaérdeklődés.

– Ez nyilván annak is köszönhető, hogy a korábbi vitorlázó olimpikon Hajdu Balázs is harcba szállt a tisztségért.
– Mondtam is neki, szerintem kimondottan jót tett, hogy versengésre késztettük egymást. Így a győzelem is értékesebb.

– A végén megölelték egymást az ellenfelével, és kölcsönösen gratuláltak egymásnak.
– A sport világa tiszta és jó, s nem kivétel ez alól a sportdiplomácia sem. Jó verseny volt kettőnk között, és én mondtam Balázsnak, hogy mindenképp keresni fogom, mert nagyon jó gondolatai vannak.

– Harmincnégy-tizennégy arányban nyert. Számított ilyen arányú sikerre?
– Előzetesen nem gondolkodik az ember az arányokon. A Covid miatt négyen-öten is kiestek olyanok, akiket biztos támogatómnak tudtam, de az előzetes egyeztetések után egyébként is úgy éreztem, hogy megvan a többségem. Örülök, hogy így is lett.

– Még alig választották meg, de máris felpörögnek az események. Mikor indul a pekingi téli olimpiára?
– Ha minden jól megy, és rendben lesznek a Covid-tesztjeim, akkor kedd este indulok – remélhetőleg azok is tudnak hozzánk csatlakozni, akik pozitív tesztet produkáltak a csapatból, erről beszélgettem néhány perccel ezelőtt Kósa Lajossal, a korcsolyázók elnökével. Érdekesség, hogy eddig még nem voltam téli olimpián csak nyárin, úgyhogy a tapasztalatszerzés miatt nagyon fontosak lesznek az előttem álló napok, hetek.

– Azután pedig, remélhetőleg újabb magyar olimpiai érem/érmek birtokában jöhetnek a világmegváltó tervek?
– Mindig is világmegváltó terveim voltak, és nyilván ha ilyen pozícióba kerül az ember, abból megpróbálja a maximumot kihozni. Legalábbis én így ismerem magam, szóval jöhetnek.

– Mi lesz az első lépés?
– El kell kezdenünk kidolgozni a Magyar Olimpiai Bizottság új alapszabályát, hiszen jelenleg a sportágak képviselői alkotják a MOB-tagságot, de hiányoznak a klubok képviselői, az egyes delegáló szervezetek képviselői. Nem lehet kihagyni sem a sporttudomány képviselőit, sem az olimpiai bajnokok klubját, sem a sportújságírókat, sem a SOSZ-t. Találkoztam velük is, és megerősítettem: szükségünk van rájuk.

– Korábban azt nyilatkozta, a MOB érdekérvényesítő képessége csökkent. Miként lehet ezen javítani?
– Sok pénz áramlik a sportba, ez fantasztikus lehetőség, amit ki kell használni. Mi vagyunk a szakma, mi tudjuk megmondani, hogy mi kell az egyes sportágaknak, amelyek eredményt hoznak, és mi kell azoknak a kisebbeknek, amelyek egyelőre infrastruktúra-gondokkal küzdenek, s a kvóta is csak álom számukra. A személyes egyeztetések alapján azt érzékeltem, hogy a sportágak tudják, mit akarnak elérni, én azt vállaltam, hogy az érdekérvényesítő képességüket ehhez mérten megnöveljük. Szeretném összefogni és vezetni az olimpiai családot, hogy a MOB újra a sport parlamentjévé válhasson.

– Előzetesen azt mondta, társadalmi munkában vállalja a MOB-elnökséget. Tartja magát ehhez? És hogyan egyezteti majd össze ezt a tisztséget a Hungaroringen végzett munkájával?
– Egyik sem megy majd a másik rovására. A Hungaroringen egy remekül működő csapattal szervezzük az eseményeket: tizenkét év alatt ötvenegy világversenyt hoztunk tető alá évi kétszáz-négyszázezer látogatóval. Erre lehet alapozni, és mi alapozunk is. Ami pedig a MOB-ot illeti, az elnök hagyományosan társadalmi munkában dolgozik, ez volt az elvárás, és nekem is fontos volt. Rengeteget kaptam a sporttól, így vissza tudok adni valamit.

– Mit szeretne elnökként elérni?
– Kitűztük ezt a kétszáz plusz kétszáz programot, ami azt takarja, hogy elérjük a kétszáz magyar kvótát a párizsi olimpiára, 2030-ig pedig a kétszáz magyar olimpiai aranyat. Szerintem ez reális terv.

– Ebben mérhető egy MOB-elnök eredményessége?
– Nem ebben mérhető, de ebben mérik.

ÍGY VÁLASZTOTTÁK MEG GYULAY ZSOLTOT