Bár az éremszerzés elmaradt, az olimpiai kvalifikáció szempontjából értékes pontokat gyűjtött. A férfi párbajtőrözőknek csak egyéniben van erre lehetőségük, mivel nem rendeznek számukra csapatversenyt Londonban. A selejtezős időszak ugyan 2012 márciusának végéig tart, de a vb a legjobban „fizető” verseny.
Imre a negyeddöntőben nem igazán érzett rá arra, mivel lehetne megfogni az olasz Paolo Pizzót, vagy ha tudta is, nem sikerült pontosan kiviteleznie, amit eltervezett. Gyorsan négytusos hátrányba került, innen kellett volna visszakapaszkodnia, ami azonban nem jött össze. 1:5-ös állásnál tíz percig ápolták, masszírozták a bal karját, de a szünet után sem tört meg igazán az olasz vívó lendülete. A hátrányból nem igazán sikerült Imrének faragni, így ezúttal a negyeddöntő volt számára a végállomás.
„Talán furcsa, hogy ezt mondom, de az igazat megvallva, egész nap nem ment igazán a vívás. Nem jöttek azok a finom tusok, amik máskor szoktak jönni. Fizikálisan, akaratból jutottam el idáig – mondta Imre a vesztes negyeddöntős összecsapása után. – Úgy gondolom, hogy jó ágra kerültem, az év során kivívtam magamnak ezt a lehetőséget, úgy éreztem, van esélyem az éremszerzésre. Nem lehetek elégedett, de a nyolc közé kerülés az olimpia szempontjából mindenképpen értékes. A negyeddöntőben már az első tusnál begörcsölt a karom, alig bírtam fogni a fegyvert, gondolkodtam, hogy mikor kérjem ki az időt, de 1:5-nél már nem volt min tanakodni. A baj csak az volt, hogy görcsre nem lehet hivatkozni, ki kellett találni, milyen okkal kérhetek időt. Az olasz fiú motivált volt, innen Cataniából származik, nyilván bizonyítani akart, meg visszavágni nekem, mert év közben egyszer egy tussal megvertem.”
A 36 éves magyar versenyző szerint az olimpiai kvalifikációs versengésben segít neki a vb-negyeddöntő elérése, ám ebben a tekintetben még szerencsésebben is alakulhatott volna számára a viadal. „Én úgy számoltam, hogy a 13. helyen álltam a kvalifikációs sorrendben a vb-előtt, de három olasz is volt előttem, közülük egy kiesik, így az utolsó biztos bejutó hely volt az enyém. Most stabilizáltam valamennyire a pozíciómat, talán előre is léptem, de persze majd ki kell számolni, mennyiben változott a sorrend. A kvalifikációnak még nincs vége, januártól világkupaversenyek következnek. Az én szempontomból nézve jobb lett volna, ha az erős nemzetekből többen kerülnek be az első nyolc közé a vb-n, mert akkor esetleg egymást ütik majd ki a végén. Kevésbé szerencsés, ha több ország vívói alkotják az élcsoportot.”
A 64 KÖZÖTT |
Imre Géza–Ahmed el-Sagir (egyiptomi) 15:9 |
Soren Thompson (amerikai)–Boczkó Gábor 15:9 |
Bartosz Piasecki (norvég)–Somfai Péter 15:11 |
A 32 KÖZÖTT |
Imre–Sturla Torkildsen (norvég) 15:14 |
A 16 KÖZÖTT |
Imre–Hugues Boisvert-Simard (kanadai) 15:14 |
A NEGYEDDÖNTŐBEN |
Fabian Kauter (svájci)–Elmir Alimzsanov (kazah) 15:11 |
Paolo Pizzo (olasz)–Imre 15:11 |
Pak Kjung Du (dél-koreai)–Nikolai Novosjolov (észt) 15:8 |
Bas Verwijlen (holland)–Ruben Limardo (venezuelai) 15:8 |