A magyar labdarúgó válogatott az 1990-es vb selejtezőjét követően kerül ismét a sorsoláskor a 2. kalapba, de mióta elérte az ötvenet a selejtezőben induló európai válogatottak száma, először húzzák ki csapatunkat a második kalapból. Persze ez önmagában még nem jelent semmit, hiszen csak a csoportok első helyezettje jut majd ki egyenes ágon a 2026-os, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő tornára, míg a második helyezettekre pótselejtező várhat. Ezzel együtt az elmúlt harminc évet nézve, a világranglista és a sorsolási kalapok alapján először lehet reális esélyünk arra, hogy az első két hely valamelyikére odaérjen válogatottunk. Persze nagyon nem mindegy, kik lesznek majd az ellenfeleink...

A pénteki, zürichi sorsoláson a vb-selejtezőben érdekelt 54 európai csapatot hat darab ötfős és hat darab négyfős csoportba sorolják, az első négy sorsolási kalapban 12, az utolsóban hat csapat található. Az ötcsapatos csoportokban már jövő márciusban megkezdődnek a küzdelmek a négycsapatosokban szeptemberben. Az első hat csoport (A-tól F-csoportig) lesz négy csapatos, a második hat ötcsapatos (G-től L-ig). A selejtező csoportköre november 18-án zárul, a pótselejtezőket, a 12 darab 2. helyezett csapattal, és további négy, a Nemzetek Ligája szereplésének köszönhetően érkező gárdával 2026 márciusában rendezik, négy ágon, mindegyikről egy-egy csapat juthat ki a vb-re.

Van azonban egy-két korlátozás, ami befolyásolja a sorsolást. A Nemzetek Ligájában a nyári  elődöntőbe jutó négy csapat garantáltan négyes csoportba kerül, mert azokban a csoportokban csak ősszel tudják megkezdeni a küzdelmeket. Mivel azonban most még nem tudjuk a továbbjutókat, így négy darab négyes csoportok esetében holnap még nem derül ki, hogy pontosan melyik csapat kerül oda, hanem csak az, melyik párharc győztese. Tehát azt tudjuk majd megmondani például a sorsolás végén, hogy melyik csoportba kerül az olasz–német NL-párharc győztese, és melyikbe a vesztese. 

Ha ilyen csoportba kerülünk, akkor holnap még nem derül ki, hogy az első kalapból kit kapunk. Viszont az is biztos, hogy ha ötös csoportba kerülünk, akkor az első kalapból csak Anglia vagy Svájc lehet az ellenfelünk, mert egy csoportban csak egy olyan csapat lehet, amelyik márciusban a Nemzetek Ligája rájátszásában vagy az A-liga negyeddöntőjében szerepel. Az első kalap csapatai közül pedig csak a svájciak és az angolok nem játszanak NL-meccset márciusban, a másik tíz együttesből nyolcan negyeddöntőt, az osztrákok és a belgák pedig osztályozót játszanak.       

A lehetséges ellenfelek kapcsán, a kalapbeosztást ismerve azt máris leszögezhetjük, hogy a legerősebb, vagyis első kalapból nem sok olyan válogatottat tudunk mondani, amelyik ellen pozitív a mieink mérlege a legutóbbi néhány találkozó alapján. Ausztria azonban egyértelműen ez a kategória. Az osztrákok ellen a legutóbbi négy meccsünkön veretlenek maradtunk, és háromszor győztünk is (1996-ban itthon kikaptunk 2–0-ra, onnantól viszont három győzelem, egy döntetlen a mérleg a mi szempontunkból), legutóbb a 2016-os Európa-bajnokságon 2–0-ra, és a besorolás alapját adó világranglista alapján is az osztrákokhoz állunk a legközelebb, hiszen a 22. helyen állnak, míg a magyar válogatott a 30. Ausztriával abból a szempontból is jó előjel lenne találkozni, hogy az 1986-os vb selejtezői során (amikor legutóbb sikerült kijutnia nemzeti csapatunknak a tornára) is egy csoportban voltunk, akkor itthon 3–1-re, Bécsben 3–0-ra nyertünk.

A világranglista és a legutóbbi, egymás elleni eredmények alapján is még a dán válogatott sorolható abba a kategóriába az első kalapból, amellyel szemben nem lenne reménytelen küldetés az 1. hely megszerzése a csoportban. A FIFA rangsorában 21. dánokkal szemben eleve pozitív a magyar mérleg (kilenc győzelem, négy döntetlen, három vereség), és a legutóbbi három meccsünkből egyszer sem kaptunk ki tőlük, igaz nyerni is csak egyszer sikerült, még 2009-ben Erwin Koeman kapitányi időszakában, idegenbeli vb-selejtezőn 1–0-ra, Buzsáky Ákos góljával.

A többi válogatottal szemben sok sikerélményünk nem volt az elmúlt harminc évben. Az ugyan igaz, hogy például az idén Eb-döntős angolokat a legutóbbi két találkozásunkkor meg tudtuk verni a Nemzetek Ligájában, Wolverhamptonban, ráadásul 4–0-ra, de 2021-ben vb-selejtezőn hazai pályán szenvedtünk tőlük 4–0-s vereséget, és azt megelőzően, 1965-től számolva 13 meccset játszottunk az angolokkal győzelem nélkül, és a 13-ból 11-szer kikaptunk. Marco Rossival a kispadon a németekkel szemben is szereztünk már pontokat, sőt a Nemzetek Ligájában őket is megvertük, de az idei két vereség (az Eb-n 2–0-ra, az NL-ben 5–0-ra kaptunk ki) után semmiképpen sem tartozik a vágyott ellenfél kategóriájába Julian Nagelsmann szövetségi kapitány csapata. A többi első kalapos gárdával szemben pedig az utóbbi évek eredményei sem igazán kedvezőek a mieinkre nézve. A portugálok ellen még sosem győztünk (14 meccs, 4 döntetlen, 10 vereség a mérleg), a belgáktól az előző öt alkalommal mindig kikaptunk, 1 – 15-ös gólkülönbség mellett, a svájciakkal négyes vereségszériában vagyunk. Az olaszoktól legutóbb a Nemzetek Ligájában szenvedtünk kétszer is vereséget, a franciákkal szemben pedig legutóbb 1976-ban győztünk (1–0) , azóta öt vereség és egy iksz a mérleg. A horvátokat 2019-ben, már Marco Rossival meg tudtuk verni itthon 2–1-re, de ezenkívül, harminc év alatt egyszer sem nyertünk nyolc mérkőzésből. Az aktuális Európa-bajnok spanyolokkal csak egyszer találkoztunk harminc év alatt, 2002-ben 1–1-et játszottunk, de persze sok jóra nem számíthatnánk ellenük, azok után, hogy a legutóbbi 16 meccsükön nem kaptak ki, és a 16-ból 14-et meg is nyertek Luis de la Fuente tanítványai. A hollandokat meg jobb nem is említeni az 1984 óta, 11 meccsen át tartó nyeretlenség és tíz vereség után, igaz, legutóbb éppen akkor nyertünk ellenük vb-selejtezőn, amikor kijutottunk az 1986-os tornára.

Azzal, hogy a 2. kalapba kerültünk, több mumusunkat – így például a szlovák vagy a román válogatottat – biztosan elkerüljük, de azért a 3. kalapban is vannak olyan csapatok, melyekkel szemben vannak kellemetlen emlékeink a közelmúltból. Ott vannak mindjárt az albánok, akiktől 2021-ben vb-selejtezőn oda-vissza 1–0-ra kikaptunk. Aztán nem tartoznak a kedvenc ellenfeleink közé az írek sem: júniusban éppen az Írországban elszenvedett 2–1-es vereséggel szakadt meg a Rossi-éra leghosszabb, 14 mérkőzéses veretlenségi sorozata. Nem mellesleg az 1990-es vb előtt az akkor is harmadik kalapból kisorsolt írek előztek meg minket a csoportunkban, a spanyolok mellett – azzal vette kezdetét a vb-selejtezőkben azóta is tartó, sikeretlen időszakunk. A selejtező csoportköréből azóta egyszer tudtunk továbbjutni, 1997-ben, amikor végül pótselejtezőn a jugoszlávok ütöttek el minket a vb-kijutástól. A harmadik kalapba sorolt csapatok közül a szlovénok ellen sem sok sikerélményünk volt eddig, 1994-től négy meccset játszottunk ellenük, egy győzelem és három vereség a mutatónk, igaz, 2008-ban találkoztunk legutóbb.

A 3. kalap legtöbb csapatával szemben volt győzelmünk az elmúlt években (a grúzok jelentik a kivételt, velük 2001-ben találkoztunk két vb-selejtezőn, egy vereség, egy győzelem volt a mérleg), de persze azért nem mindegy, hogy az Eb-n az utolsó pillanatban szerzett Csoboth Kevin-góllal legyőzött skótokkal (a FIFA-rangsor legmagasabban jegyzett csapata a kalapból) vagy a hazai meccseit jó ideje nálunk játszó, a nyáron 3–0-ra megvert izraeliekkel sodor össze minket a jó sors.

A 4. kalapban már olyan csapatok szerepelnek, melyekkel szemben egyértelműen esélyesnek számít a magyar válogatott, de azért az Eb-selejtezők is bizonyítják, hogy a kalap legmagasabban jegyzett csapata, Bulgária otthonában legalább olyan nehéz nyerni, mint a kalap utolsó helyét elfoglaló Litvánia vendégeként (mindkét csapattal ikszeltünk idegenben). Ezzel együtt például a lettekkel szemben kimondottan jó a mérlegünk, a legutóbbi négy meccsünket megnyertük ellenük az elmúlt húsz évben, 2016-ban, vb-selejtezőn Rigában is győztünk 2–0-ra.

Ha komolyan gondoljuk a vb-kvalifikációt és ötfős csoportba kerülünk, akkor az 5. kalapos ellenfelek legyőzése nem jelenthet megoldhatatlan feladatot, persze a 2017-ben, Andorrában 1–0-ra elveszített vb-selejtező óta tudjuk jól, senkit sem vehetünk félvállról (a legutóbbi keretből Nagy Ádám és Sallai Roland játszott azon a meccsen, Szoboszlai Dominik pedig a kispadról nézte végig).

Pénteken Zürichben sorsolást rendeznek, nem kívánságműsort, de azért azt leszögezhetjük, egy osztrák, magyar, izraeli, lett négyest szívesen aláírnánk előre... Önnek mi a véleménye? Szavazzon kalaponként!

A VB-SELEJTEZŐK KALAPBEOSZTÁSA – dőlt betűvel szedtük azokat a csapatok, melyek játszanak jövő márciusban az NL-ben, közülük egy ötfős csoportba csak egy csapat kerülhet be

1. kalap: Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Horvátország, Hollandia, Dánia, Németország, Anglia, Belgium, Svájc, Ausztria

2. kalap: Ukrajna, Svédország, Törökország, Wales, MAGYARORSZÁG, Szerbia, Lengyelország, Románia, Görögország, Szlovákia, Csehország, Norvégia 

3. kalap: Skócia, Szlovénia, Írország, Albánia, Észak-Macedónia, Grúzia, Finnország, Izland, Észak-Írország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Izrael

4. kalap: Bulgária, Luxemburg, Fehéroroszország, Koszovó, Örményország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Észtország, Ciprus, Feröer, Lettország, Litvánia

5. kalap: Moldova, Málta, Andorra, Gibraltár, Liechtenstein, San Marino 

Oroszország válogatottja az Ukrajna ellen indított háború miatt nem nevezhetett.
Forrás: FIFA