MOB: határozatban támogatták a budapesti olimpia ügyét

Az elnök Borkai Zsolt betegség miatt nem tudott jelen lenni a MOB közgyűlésén, levezető elnöknek így Szabó Bence főtitkárt választották meg.

Első napirendi pontként szerepelt az Agenda 2020 program, valamint javaslattétel Budapestnek, vizsgálja meg a 2024-es olimpiai pályázat lehetőségét.

Szabó Bence emlékeztetett arra: a MOB alapvető célkitűzése, hogy egyszer vendégül lássa az olimpiai családot. Schmitt Pál tiszteletbeli elnök, NOB-tag mutatta be a tavaly elfogadott reformprogramot. Hangsúlyozta, hosszú társadalmi vita és tárgyalás előzte meg világszerte a 2014 decemberében, Monacóban megszavazott anyagot.

A NOB az Agenda 2020 elnevezésű reformprogramcsomagban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre. A NOB célja a változtatással elsősorban az, hogy a XXI. században ne csak a metropolisok, hanem a közepes méretű, 2-4 milliós népességű városok is rendezhessenek nyári olimpiát.

A tiszteletbeli elnök kiemelte, a NOB 1 milliárd dollárral támogatja a szervezőbizottság munkáját. Vannak minimális követelmények, amelyeket teljesíteni kell, ilyen a meglévő infrastruktúra és sportlétesítmények kihasználása, 100 ezer szálláshely, 16 ezer fős olimpiai falu és média falu (20-40 ezer újságíró), valamint a szükséges közlekedési garanciák biztosítása.

Schmitt Pál elmondta, várhatóan május végére elkészül egy frissített megvalósíthatósági tanulmány, amely megalapozza a felelős döntést. Társadalmi támogatottságra is szükség van, és a MOB után a fővárosnak és a kormánynak is határozatot kell hoznia.

Borkai Zsolt december 12-én jelentette be: a magyar sport- és gazdasági élet fontos szereplőit kérte fel arra, hogy tanácsaikkal és javaslataikkal önkéntes alapon segítsék a MOB munkáját a pályázatról szóló döntés előkészítésében.

A testület nevében Bienerth Gusztáv, aki részt vett a korábbi megvalósíthatósági tanulmány megalkotásában, beszélt a gazdasági vonatkozásokról. Kiemelte, a 2002-ben készített, majd 2006-ban aktualizált tanulmány óta nagyban javultak az infrastrukturális feltételek, számos közlekedési és sportberuházás készült el. Ráadásul a körülmények is megváltoztak, lehetőség van vidéki városok és egyéb regionális helyszínek (például vadvízi evezés Szlovákiában) bevonására, mindez nagyban csökkenti a korábban kiszámolt költséget.

„Az emberiség legnagyobb békebeli vállalkozását rendezhetjük meg” – fogalmazott a gazdasági szakember, hozzátéve, hogy kell egy megfelelő hazai és külföldi csapat, valamint meg kell győzni a régiót is. Aki Közép- és Kelet Európában először elnyeri a rendezés jogát, az nagy versenyelőnybe kerül.

A védnöki testület egységes nyilatkozatban kiállt a budapesti olimpia mellett, ezt a MOB határozatba foglalva, 125 igen és 1 nem szavazat ellenében elfogadta. Ennek értelmében a MOB és az Olimpiai Védnöki Testület kezdeményezi, Budapest és Magyarország vizsgálja meg a a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének lehetőségét. Emellett társadalmi párbeszédet indít a gazdaságos olimpia és a magyar pályázat kérdésében, hiszen a magyar olimpia terve csak egyetértéssel valósítható meg. Kezdeményezik, haladéktalanul készüljön el a korábbi tanulmány frissítése, és tartalmazzon költség-haszon elemzést, mutassa be, hogyan rendezhető meg az olimpia vállalható költségek mellett és hogyan realizálható belőle a legnagyobb haszon. Hangsúlyozták, hogy csak olyan olimpiai terv készítését tartják elfogadhatónak, amely segíti a hazai gazdaság felzárkózását, a magyar életszínvonal emelkedését.

A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., 2016 májusában nevezik meg a hivatalos kandidáló városi státuszt elnyerőket, majd jövő decemberében kell leadni a részletes pályázati anyagot. 2017 júniusában érkezik egy értékelő bizottság, a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország valamelyik nagyvárosa szintén beadja pályázatát, de Párizs, Doha, Baku, Isztambul és Dél-Afrika is erősen gondolkodik a kandidáláson. Célként lehet kitűzni, hogy a következő európai olimpiát Budapest rendezze meg.

A PÁLYÁZATI FOLYAMAT NOB ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐBB ÁLLOMÁSAI
Jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7–9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. április/május – a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május – a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
Pályázati szakasz:
2016. augusztus 5–21. – a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel, hogy a magyar főváros házigazda lehetne.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor került szóba olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, az I. világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett a rendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot. (MTI)