Falcao és az Atlético Madrid az Európa-liga ura

Az Atlético Madrid kezdőjében egy olyan játékos sem volt, aki a 2010-es, Fulham elleni El-döntőben kezdett, az elején mégis a fővárosiak mozogtak „otthonosabban”, a baszkok kicsit idegesen kezdtek, többször is eladták a labdát.

Az első nagyobb Atlético-helyzetet még megúszták, ám a 7. percben már a kapujukba került a labda. Ki más, Falcao volt az „elkövető”, aki a tizenhatoson belül csinált egy cselt védőjével szemben, majd jobbról, mintegy 12 méterről ballal a hosszú felső sarokba csavart. 1–0

A kolumbiai csatárnak ez volt a 11. gólja az Európa-liga mostani kiírásában. Amióta egy mérkőzésen dől el a finálé (1998), azóta ő a második játékos a sorozatban, aki két egymást követő döntőben is eredményes tudott lenni. Ez a bravúr Frédéric Kanouténak sikerült a Sevilla színeiben (2006, 2007).

A Bilbao a kapott gól után magához tért, többször is eljutott az ellenfél kapujáig, a 19. percben pedig Fernando Llorentének csak kicsivel kellett volna jobban eltalálnia a labdát egy jobb oldali beadás után, hogy kiegyenlítsen.

A 26. percben Falcao próbálta megtörni az Athletic lendületét, mégpedig Ander Iturraspe letalpalásával, amiért sárga lapot kapott. Nyolc perc múlva ismét ő volt a főszereplő, de ekkor már nemcsak Iturraspének okozott fájdalmat, hanem valamennyi bilbaói játékosnak és szurkolónak is. Amorebieta a saját tizenhatosa előtt veszített labdát, Arda Turan balról középre passzolt, ahol Falcao egy higgadt és legalább annyira pimasz csellel még tisztább helyzetbe hozta magát, majd ballal, félmagasan a kapu jobb oldalába lőtt. A tavalyi Európa-liga-finálét a Porto javára eldöntő csatár a 29. El-meccsén a 29. gólját szerezte… 2–0

A szünetig hátralévő időben még egy kevésbé jól sikerült Falcao-, illetve Óscar de Marcos-próbálkozást jegyezhettünk fel, az első játékrész után az Atlético tűnt befutónak.

A félidőben kettőt cserélő Bilbaónak fontos lett volna a jó kezdés, és néhány másodperccel a játék újraindulása után meg is volt a lehetősége a szépítésre, de Iker Muniain beadása után Miranda szögletre tudott tisztázni.

Ment előre becsülettel az ezúttal zöld mezben játszó Athletic, ám az Atlético védelme jól állta a sarat, és Thibaut Courtois sem hibázott, bár az 59. percben majdnem benézte Inigo Pérez távoli szabadrúgását.

Bielsa a csapata eredménytelenségét látva a 63. percben kihasználta harmadik cserelehetőségét is, Gaizka Toquero váltotta Ander Herrerát.

A baszkok az utolsó húsz percben szinte letáboroztak a Madrid térfelén, de hiába alakítottak ki több helyzetet is, nem tudtak faragni hátrányukon. Az volt az ember érzése, hogy ha reggelig játszanak, akkor sem képesek mattolni Courtois-t. A 79. percben már verve volt az Atlético-védelem, Toquero közeli lövése viszont elakadt az elé vetődő belga kapus lábában. Az ellentámadásnál Falcao vihette volna döntésre a dolgokat, szépen meg is csinálta magának a helyzetet, de ezúttal csak kapufáig jutott.

A meccset így nem ő, hanem egy másik dél-amerikai kiválóság, Diego zárta le, miután a 85. percben szép egyéni akció végén kilőtte a bal alsó sarkot. 3–0

Iker Muniainnál már ekkor eltört a mécses, tudta, hogy nincs visszaút a számukra. Az Atlético Madrid sorozatban 12. mérkőzését nyerte meg a második számú európai kupában, amelyben 2010 után másodszor ért révbe, teljesen jogosan.