Kiütés: négy gólt lőtt a Videotonnak a Partizan

EURÓPA-LIGA
PLAYOFFKÖR, VISSZAVÁGÓ
Videoton FC (magyar)–Partizan Beograd (szerb) 0–4 (Tawamba 6., S. Soumah 24., U. Djurdjevics 35., 87.)
Kiállítva: Juhász R. (47., Videoton)

Továbbjutott: a Partizan Beograd, 4–0-s összesítéssel

ONLIVE KÖZVETÍTÉS ITT!

Akarva-akaratlanul is egy öt évvel ezelőtti mérkőzés jutott az eszünkbe. 2012. augusztus 30-at írtuk, a Videoton a török Trabzonspor ellen lépett pályára, a tét az Európa-ligában a csoportkörbe jutás volt. A székesfehérvári együttes akkor éppúgy az idegenbeli 0–0 után játszhatta a visszavágót, mint ezúttal a Partizan ellen, ugyanúgy hazai pályán – ami akkor a Sóstói Stadiont jelentette –, és gól nélküli döntetlenre végzett riválisával, aztán 4–2-re megnyerte a tizenegyesrúgást, így a Ferencváros és a DVSC után eljutott a sorozat csoportköréig. Bármennyire hihetetlen, a Vidi akkori kezdő tizenegyéből mostanra Stopira maradt meg hírmondónak, igaz, az öt évvel ezelőtti összecsapásra benevezett futballisták közül ma már csak Vinícus, Kovács István és Szolnoki Roland a klub alkalmazottja.

Aztán persze eszünkbe jutott az a találkozó is, amelyet 1984. november 28-án a csütörtöki este két főszereplője, a Videoton és a Partizan vívott egymással az UEFA-kupában, s amelyen Szabó József négy és Májer Lajos egy góljával fantasztikus 5–0-s magyar győzelem született, egyik emlékezetes állomásává válva a végül UEFA-kupa-döntőt eredményező menetelésnek.

Hogy a Partizannál nem felejtették el, Marko Nikolics milyen eredményt ért el a klubjukkal – az előző idényben bajnok és kupagyőztes lett –, arra ékes bizonyíték volt a taps, amellyel a pályára kisétáló szakembert fogadták a szerb szurkolók hetvenöt perccel a kezdés előtt. A Videoton harmincnyolc esztendős vezetőedzője nem titkolta, olyan meccs előtt áll a csapata, amelyen nem szépen kell játszani, hanem egyszerűen meg kell nyerni. A tréner ezúttal nem számíthatott a sárga lapjai miatt a lelátóra szoruló Szolnoki Rolandra, ugyanakkor Varga József és Suljic Asmir letöltötte az eltiltását, igaz, kettejük közül csak utóbbinak jutott hely a kezdőcsapatban. A tét a dicsőségen túl nagyjából nyolcszázmillió forintnak megfelelő euró is volt, és persze hat újabb fellépés az Európa-ligában – ha valahol, Magyarországon mi tényleg tudjuk, mennyire meg kell becsülni a hasonló lehetőséget.

Fantasztikus hangulatban kezdődött a találkozó, a Videoton, csakúgy, mint korábban a Bordeaux ellen, azonnal nekiesett ellenfelének. Loic Nego lövésénél alig hárompercnyi játék után bravúrt kellett bemutatnia Vladimir Sztojkovicsnak, és ismét bebizonyosodott, hogy a Nottinghamtől kölcsönkapott válogatott kapus megszerzésével nagyot húzott a belgrádi klub.

Aztán másfél perccel később bekövetkezett az, amit a Videotonnál szerettek volna elkerülni...
Jobb oldali hazai támadás végén Suljic Asmir könnyelműen veszített labdát a szerb kaputól huszonöt méterre, a vendégek villámgyors kontrát vezettek, és Leandre Tawamba Kovácsik Ádám kapujába vágta a labdát. Megérne egy misét, miként lehetséges, hogy négy Partizan-játékos vigye a labdát két hazai védőre, s hogy miért két Partizan-futballista érzi úgy, hogy sprintben kell az elöl lévő két társ segítségére sietni, miért nem, mondjuk, két székesfehérvári gondolja azt, rohannia kell a labdavesztést követően segíteni a hátul bajban lévőknek...

Két gólra került a Videoton a továbbjutástól, ám folyamatosan támadott, és mert helyzetei is adódtak, a fordítás is összejöhetett volna. Előbb Danko Lazovics lőtt kevéssel a bal kapufa mellé, majd Ezekiel Henty próbálkozása után kerülte el a jobb sarkot a labda – semmi előjele nem volt, hogy a lényegi kérdések már a szünet előtt eldőlnek. Nem sokkal a játékrész fele után már két góllal vezetett a Partizan, ám ekkor még visszajöhetett volna a meccsbe a Videoton, ha a játékvezető kiállítja a Suljic Asmirt szabálytalanul megállító Bojan Osztojicsot...

A szerbek védője megúszta sárga lappal, és a 35. percben már 0–3-at mutatott az eredményjelző tábla. Sajnos olyan hibák jöttek sorozatban, amelyek egy körrel korábban a Bordeaux ellen egyszer sem, a Partizan pedig nem tette meg azt a szívességet, hogy kihasználatlanul hagyja a tálcán kínált lehetőségeket.

Lassan itt van az ősz, s csak azt írhatjuk, hogy az Európa-liga-sorozat érdemi részében, a csoportkörben 2012 óta idén sem lesz magyar csapat...

Persze, ennek a meccsnek is megvannak a tanulságai: Juhász Roland megkapta a második sárga lapját, emberhátrányba került a Videoton, így tartani kellett attól, nehogy kiütéses vereséggel záruljon a párharc.

A megsérülő Ezekiel Henty helyén Géresi Krisztán volt a pályán, és hálás feladatnak éppen nem nevezhető, amikor háromgólos hátrányban, tíz emberrel futballozva kell valakinek megmutatnia, lehet rá számítani. Úgy tartja a mondás, a gól megtanítja futballozni a csapatot, és noha a belgrádi összecsapás után még azt mondtuk, a Partizan semmivel sem erősebb, mint a Videoton, Felcsúton ennek az ellenkezőjét láttuk. S ez akkor is így van, ha az elején még a hazai együttes volt fölényben (igen, az első kapott gól után is), negyedórányi, húszpercnyi jó teljesítmény ugyanis egy ilyen szintű ellenféllel szemben ritkán elegendő jó eredmény elérésére.

Lehetne azzal jönni, hogy ez volt az a mérkőzés, amely tökéletesen megmutatta a szerb és a magyar labdarúgók mentalitása közötti különbséget, de hát mindenki tisztában lehet vele, hogy a Videotonban félcsapatnyira való délszláv futballista szerepel, azaz egyáltalán nem kellett volna a pályán ekkora különbségnek megmutatkoznia – azt viszont nem nekünk kell megfejtenünk, hogy Anel Hadzic, Asmir Suljic, Danko Lazovics vagy éppen Marko Scsepovics miért az év legfontosabb meccsén játszik mélyen a tudása alatt.

Tagadhatatlan, a csütörtöki összecsapás a Videoton részéről nagyon rosszul nézett ki, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, ez a csapat legalább eljutott a rájátszásig...

ONLIVE KÖZVETÍTÉS ITT!