ALIG TÖBB MINT EGY HETE ott tartottunk, hogy reméltük, a Debrecen helytáll majd Bécsben, a Rapid otthonában, ám a helytálláshoz nem mertünk konkrét eredményt hozzárendelni, mondván, az örmény Alaskerten is csak nagy nehézségek árán, tizenegyespárbajban sikerült átvergődni az Európa-konferencialiga (Ekl) előző selejtezőkörében, ráadásul a patinás osztrák gárda papíron jobb a Lokinál.
A gyepen viszont nem volt az csütörtökön, s bár a panelmegfogalmazással élve a játék küzdő jellege domborodott ki, a mieink legalább olyan jól domborították, mint a „sógorok”. Két kapufa az két kapufa, kár, hogy Dzsudzsák és Bárány nem célzott egy hajszálnyival pontosabban, igaz, Megyeri kapuja előtt szintén előfordult forgalmi dugó, szóval a hajdúságiak ha nem is foglalták el, de megsarcolták „egy ponttal” Bécs büszke várát. Jövő csütörtökön viszont a Nagyerdei Stadion lesz a helyszín, a táblás ház és az emelkedett hangulat, az emlékezetes futballélmény ilyen előzmények mellett biztosnak tűnik, már „csak” tovább kellene jutni valahogy. Ha sikerül, az előző idényben döntős olasz Fiorentina következik, amely, lássuk be, sztárcsapatnak számít a sorozatban, ajándék lenne vele összecsapni.
Ha már ajándék és gesztus, a DVSC pontszerzésén túl annak is tudtam örülni a bécsi meccs kapcsán, hogy a Rapid szurkolói élőképükkel megtisztelték szintén zöld-fehér és szintén 1899-ben alapított „testvércsapatukat”, az FTC-t. Nekem még megvan valahol otthon, foszlányokban a „Rapid rettet Ferencváros”, azaz „A Rapid megmenti a Ferencvárost” feliratú póló 2006–2007 tájáról, amikor az MLSZ mondvacsinált okokkal kipöckölte az NB I-ből a Fradit, s a klub többek között a Rapid elleni, bécsi bemutató mérkőzéssel próbálta helyre rázni rogyadozó büdzséjét. A kapcsolat azóta is remek, így nyilván az osztrák főváros zöld felében örömmel értesültek arról, hogy velük ellentétben a magyar „tesók” enyhén szólva is magabiztosan vették a Ekl vonatkozó kvalifikációs fordulójának első felét. A máltai 6–1-es diadal a Hamrun Spartans felett igazi erődemonstráció volt, a visszavágót (bár a Klaksvíkkal vívott párharc óta nem árt óvatosan fogalmazni) szinte már le sem kell játszani, ettől még merek rá fogadni, sokan lesznek így is 17-én a Groupama Arénában. A következő körben nem firenzei kaliberű rivális, hanem vélhetőleg a vilniusi Zalgiris jön majd szembe – maradjunk annyiban, reális az esély a csoportküzdelmekbe kerülésre.
A Lokival ellentétben ehhez még bravúr sem szükséges, csupán a papírforma megvalósítása. Mondjuk, az sem mindig könnyű. S még a Sepsinek is van sansza történelmet írnia Székelyföldről...
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!