A Braga elleni párharc volt a plafon a Fradinak

Első olvasatra a Bragától elszenvedett 4–0-s vereség súlyosnak tűnik, ám összességében nem történt más, mint hogy a jobbik csapat legyőzte ellenfelét, és a papírformát érvényesítve lépett az Európa-liga negyeddöntőjébe. A kieséses szakaszba jutás a Ferencvárostól nagy fegyvertény volt, a ­Ludogorec elleni párharc megnyerése tovább erősítette azt a narratívát, hogy a Ferencváros immár nemcsak túlélésre képes Európában, hanem párharcok megnyerésére is. Az El-rájátszásában a bolgár bajnok elleni továbbjutás szép siker, a Braga elleni első mérkőzés tovább erősítette a hitet, a Ferencvárossal valóban számolni kell a nemzetközi kupaporondon. Az első mérkőzésen aratott 2–0-s győzelem – pontosabban az ott nyújtott intenzív és magas színvonalú játék – reményt adott, ám a portugáliai visszavágón kijött a (tudás)különbség… A 4–0-s kiütés mögött nem pusztán egy rossz nap állt, egy balszerencsésen alakuló kilencven perc, sokkal inkább a valós tudásbeli különbség. Tempóban, egyéni minőségben és döntéshozatali sebességben is sokkal előrébb jár a Braga. A portugál bajnokság negyedik helyezettje magasabb ritmusban játszott, gyorsabban reagált a labdaszerzés után, és hatékonyan használta ki a Ferencváros védekezési hibáit.

A lefújást követően Robbie Keane reakciója is jelzésértékű volt, a sajtótájékoztatóra érkezve büszkeségét hangsúlyozta, ami nem pusztán kommunikációs panel volt, sokkal inkább valós érzések által kiváltott értékelés.

Az FTC már a Bajnokok Ligája-selejtezőben megmutatta, hogy mentálisan és játékminőségben is szintet lépett. A Noa elleni párharc ugyan nem volt hibátlan, de a továbbjutás során látszott a támadójátékában rejlő potenciál, amely később is meghatározó maradt, az örmény bajnoknak két mérkőzésen hat gólt lőtt a Fradi. A Ludogorec elleni domináns hazai győzelem pedig már azt jelezte, hogy a Ferencváros nemzetközi szinten is képes kontrollálni egy párharcot, nem csupán reagál az eseményekre, a Qarabag elleni playoff különösen fontos állomás volt, ahol igazi karaktert mutatott a csapat. A hazai 3–1-es vereséget követően kiélezett helyzetben idegenben győzött 3–2-re, és meg is voltak a lehetőségei, hogy legalább hosszabbításra mentse a párharcot. Ez a mentális erő az elmúlt évek egyik hiányossága volt, ebben most egyértelműen előrelépett az együttes.

Az Európa-liga alapszakaszában pedig modern, európai futballal rukkolt ki. A Robbie Keane edzette FTC végig versenyképes csapat benyomását keltette, nem epizódszereplőként volt jelen, és még véletlenül sem kényszerült a pofozógép szerepébe. Bizonyította, hogy többféle játékhelyzethez és többféle futballkultúrához képes sikeresen alkalmazkodni. A letámadás intenzitása, az átmenetek gyorsasága és a szélsőjáték hatékonysága mind fejlődést mutatott, arról nem is beszélve, hogy labdabirtoklásban több mérkőzésen is ellenfele fölé nőtt. A Ferencváros eljutott oda, hogy tavasszal még versenyben volt Európában, és egy a kontinensen is magasan jegyzett bajnokságból érkező csapattal szemben is voltak olyan periódusok, amikor egyenrangú félként futballozott. Végül kiderült, ez is kevés az olyan képességű együttes ellen, mint a Braga, mégis álmodozhattak a ferencvárosi (és magyar…) szurkolók, hogy az Európa-liga legjobb nyolc csapatáig is el lehet jutni.

A következő lépcső a keret mélységének és minőségének további javítása lehet. A rotáció még nincs minden poszton megoldva, a védelem bal szélén a brazil Cadu és az ír Callum O’Dowda sem tűnik tökéletes választásnak, és a támadósor szélein is elkélne az erősítés, hiszen a kulcsemberek kiesése vagy formavesztése látható visszaesést okoz. Emellett a nemzetközi tempóhoz való állandó alkalmazkodás – különösen idegenbeli környezetben – továbbra is kritikus tényező. A jövőt illetően a Ferencváros stabil alapokkal vághat neki a következő idénynek, a most futó évadban megkeresett több mint 12 millió eurónak, továbbá Tóth Alex és Varga Barnabás játékjogának értékesítéséből befolyó újabb 16-17 millió eurónak köszönhetően bátran lehet gondolkodni a keret további megerősítésén, formálásán. Ha a nyáron sikerül célzott erősítésekkel növelni a keret minőségét, az európai kupák egyikében ismét reális cél lehet a főtábla, sőt a tavaszi szereplés is. A Bragától elszenvedett vereséget fel lehet fogni egyfajta iránytűként, pontosan megmutatta, mi hiányzik az újabb szint eléréséhez.

Robbie Keane büszkesége tehát indokolt. 

VÉLEMÉNYEK

Dzurják József, a Ferencváros korábbi gólkirálya: – Csak ismételni tudom Kubatov Gábor elnököt: ötven éve jutott ilyen messzire a nemzetközi kupában magyar csapat, mint most a Ferencváros, s erre büszkék lehetünk, azok is vagyunk. Le a kalappal  a csapat előtt, hiszen erős ellenfeleken át jutott ilyen messzire. Kár, hogy a vége nem úgy sikerült, mint ahogyan azt a hazai kettő nulla után elképzeltük. Tisztában voltunk vele, hogy nehéz visszavágó lesz Bragában, de azt azért nem gondoltuk, hogy tizenöt perc alatt elfogy az előny. Mindenesetre szégyenkezni nem kell, a Ferencváros jó hírét vitte a magyar futballnak Európában.

Murai Sándor, az 1981-ben bajnokságot nyert csapat tagja: – Várakozáson felül teljesített a csapat, már csak azért is, mert az alapszakaszbeli ellenfeleket látva kevesen hitték, hogy ilyen messzire juthat. Szerencsésnek tartom, hogy a rájátszásban a bolgár rivális jött szembe, mert ezen a szinten már nemigen vannak könnyen verhető csapatok. A Braga sem volt az, de a játékosok az első meccsen bizonyították, hogy a portugál klubok sem verhetetlenek... Azt azért ismerjük el, a Braga nem a Porto vagy a Benfica szintjét képviseli. Éppen ezért az első meccs alapján talán okkal vártuk a csodát, sajnos nem valósult meg.

Limperger Zsolt, a Ferencváros 22-szeres válogatottja: – Tiszteletre és egyben figyelemre méltó a csapat nemzetközi szereplése. A kupabúcsú miatt mostantól már a bajnoki cím megvédése lehet a cél, annál is inkább, mert  a klub működése szempontjából rendkívüli jelentőségű az újabb nemzetközi szereplés. Szerintem a Bragánál az első találkozó előtt nem mérték fel pontosan a Fradi erejét, s amikor észbe kaptak, kétgólosra nőtt a hátrányuk. Szerdán már más arcát mutatta a Braga, s a védekezésben elkövetett hibák miatt sajnos hamar eldőlt a továbbjutás kérdése.

Schultz Levente, a Fradival 1996-ban és 2001-ben bajnok középpályás: – A Fradi a nemzetközi meccsek többségén magabiztos játékot nyújtott, s a teljesítményen érezhető volt a fejlődés. A bajnoki cím ismét megszerezhető, ami egyébiránt létfontosságú a klub életében, hiszen az elsőség a Bajnokok Ligája-szereplést jelenti, ráadásul a BL-kiemelésnek is alapja lehet ez a jó nemzetközi szereplés is. A Braga elleni hazai győzelem után bíztam a továbbjutásban, azt hittem, megismételhető az első meccsen nyújtott kiemelkedő teljesítmény. Sajnálom, hogy elmaradt a bravúr, ennek ellenére büszke vagyok, hogy ilyen messzire jutott egykori csapatom.

A Ferencváros már nem tanulófázisban van Európában, hanem fejlődő, versenyképes projekt képviselője, amelynek következő lépése a stabil nemzetközi jelenlét megszilárdítása és a hasonló párharcok kiegyenlítése lehet. Ahogy az ír vezetőedző fogalmazott, a nyári idénykezdet óta egyetlen európai ellenfélen sem érezte, hogy lenézné az FTC-t, Európában már valóban ismerik és elismerik a magyar bajnok teljesítményét. Mármint a második számú európai kupasorozatban, merthogy a Bajnokok Ligája még mindig teljesen más kávéház. Nemhogy a Ferencvárosnak, a Braga szintű csapatoknak is… A Fradinak az igazi anyagi áttörést az újabb BL-szereplés hozhatná el, és bár idén az azeri Qarabag ellen karnyújtásnyira volt a főtábla, ott a tavasszal nyújtott teljesítmény is kevés lenne.

Az FTC-nek láthatóan az Európa-liga az a terep, ahol nemcsak résztvevő, hanem igazi ellenfele is a riválisoknak. A szerdai nemzetközi búcsút követően nem maradt más Robbie Keane együttese számára, mint az NB I hátralévő mérkőzéseire összpontosítani. És bár ott van még a Magyar Kupa is, a klubban nem titkoltan az újabb bajnoki ­aranyérem megszerzése élvez prioritást, hiszen a Bajnokok Ligája-selejtezőből indulva sokkal könnyebben lehet eljutni az Európa-liga főtáblájáig.

Úgyhogy maradhatunk talán annyiban, a Braga elleni párharc megmutatta a Ferencvárosnak a jelenlegi plafont.

MINIINTERJÚ

Hosszú utat jártunk be idén Európában – Az első tizenöt-húsz percben úszott el a továbbjutás lehetősége? – A mérkőzés elején sajnos sokat hibáztunk – mondta Ibrahim Cissé, a Ferencváros védője. – Sajnáljuk, hogy Portugáliában kikaptunk, nem tehetünk mást, mint hogy a szakmai stábbal alaposan elemezzük a mögöttünk hagyott kilencven percet. Vannak tanulságai a mérkőzésnek.   – Nem lehet, hogy túlzottan magabiztosan vágtak neki a visszavágónak? – Erről szó sem volt! Robbie Keane nem véletlenül hangsúlyozta az első találkozó után, hogy csupán a párharc felénél járunk. Mindannyian tudtuk, hogy a kétgólos hazai győzelem ellenére is pokolian nehéz visszavágó vár ránk. A második meccs előtt is legfeljebb úgy gondoltam, ötven-ötven százalék esélye van a két csapatnak a továbbjutásra. El kell ismerni, a Braga jobb volt.   – Milyen érzésekkel szállt fel a csapatot hazaszállító repülőre? Csalódott, szomorú volt? – Jó szívvel gondoltam a mögöttünk hagyott időszakra. Hosszú utat jártunk be az idényben Európában, a Bajnokok Ligájában mindössze egy lépés választott el bennünket a főtáblára jutástól. Végül az Európa-ligában kötöttünk ki, és ott az alapszakasz nyolc mérkőzéséből héten veretlenek maradtunk, csak az utolsó körben a Nottingham Forest otthonában kaptunk ki.   – Mire lett volna szükség ahhoz, hogy a Bragán is túljussanak? – A budapesti találkozón helytálltunk, sőt, talán túl is teljesítettük az elvárást. A bragai vereség az út végét jelentette, de nem szabad csalódottnak lennünk. A jobb csapat nyert és jutott a legjobb nyolc együttes közé. Ez volt most a realitás.   – Innentől cél az újabb bajoki aranyérem? – A bajnokság megnyerése eddig is elsőbbséget élvezett. Mindannyian tudjuk, hogy a nemzetközi főtáblák egyikére odaérni leginkább úgy van esélyünk, ha a Bajnokok Ligájában kezdünk. Jó úton járunk, nincs más feladatunk, mint megelőzni a győrieket, és a végéig a tabella élén maradni.   – Milyen érzés külföldiként a Ferencváros csapatkapitányának lenni? – Harmadik idényem a csapatban, a társak hallgatnak rám, igaz, én is ugyanúgy hallgatok rájuk. Igazi csapat a miénk. Az ifjúsági együttesekben Franciaországban is voltam már csapatkapitány, ebből a szempontból nem új helyzet ez nekem. Büszke vagyok rá, hogy én hordhatom a karszalagot.

EURÓPA-LIGA
NYOLCADDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
BRAGA (portugál)–FERENCVÁROS 4–0 (3–0)
Braga, Municipal de Braga Stadion, 15 078 néző. Vezette: Glenn Nyberg (Mahbod Beigi, Andreas Söderkvist – svédek)
BRAGA: Hornícek – Víctor Gómez, Lagerbielke, S. Niakaté, Arrey-Mbi – G. Martínez (Dorgeles, 76.), Grillitsch (D. Rodrigues, 76.), Gorby (Moscardo, 65.) – R. Horta (Joao Moutinho, 76.), Pau Víctor (F. Navarro, 83.), Zalazar. Vezetőedző: Carlos Vicens
FERENCVÁROS: Gróf – I. Cissé, Raemaekers, M. Gómez – Makreckis, Kanikovszki (N. Keita, 78.), Júlio Romao, Abu Fani (F. Kovacevic, 59.), O'Dowda – Yusuf (Cadu, 78.), Joseph (Gruber, 71.). Vezetőedző: Robbie Keane
Gólszerző: R. Horta (11., 53.), Grillitsch (15.), G. Martínez (34.)
Továbbjutott: a Braga, 4–2-es összesítéssel