A Genk várja a Fradit: magyar légiósok, lokálpatrióták, tehetségek

Vágólapra másolva!

2023.10.25. 07:39

Címkék

A Ferencváros csütörtökön 21 órától az Európa-konferencialigában a KRC Genk vendégeként lép pályára. A belga topcsapat üzleti modellje a nevelés, a klubnál pedig az elnöktől a pályamunkásig mindenki ezer szállal kötődik a városhoz.

A napnál is világosabb, mi a (futball)üzleti modell: olcsón venni, drágán eladni, vagy ahogyan az angolok mondják, „Buy low, sell high!”

A KRC Genknél ezt a szlogent nyugodtan ki lehetne függeszteni a székház főbejárata fölé, a klub a mennyiségből próbál minőséget teremteni. A Ferencváros csütörtök esti ellenfele igazi nevelő klub, fiatal játékosokat vásárol a világ minden tájáról, a tehetségeket pedig tetemes haszonnal adja tovább néhány éven belül. Attól nem kell tartani, hogy az ide érkező gyerekek ne tudnának a labdarúgásra összpontosítani, 67 ezer lakosával Genk még Belgiumban sem számít nagynak. Csendes, nyugodt, már-már unalmas kisváros a német határ közelében. A Ferencvárost erősítő Cebrail Makreckis szülővárosa, a németországi Aachen például mindössze 45 perc autóútra van, nem meglepő, hogy a légiós családja csütörtök este ott lesz a Cegeka Arena lelátóján.


Törődés – Somogyi Zsolt jegyzete

Hogy a KRC Genk valóban szeret jó pénzért túladni játékosokon, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt három évben kilencvenmillió euróért adott el futballistákat. A tavalyi átigazolási időszakban ebből hatvanmillió csorgott be a klub bankszámlájára, és mindössze húszmillióért vett újakat, az üzleti modell valóban egyértelmű: a leginkább kelendő fiatalokat jó pénzért eladni Európába, a lyukakat pedig érkező tehetségekkel betömni.

VÉLEMÉNYEK
Tőzsér Dániel, 2004–2006 között az FTC, 2008–2012 között a Genk játékosa volt: „Jól felépített, biztos lábakon álló klub a Genk. Két éve bajnokságot nyert, legutóbb pedig az utolsó fordulóban dőlt el, hogy nem végez ismét az élen. A Fradi is erős, így aztán két olyan klub csapata mérkőzik, amelyek jól működnek, s meggyőződésem, egyiknek sem a Konferencialigában van a helye. Jó meccset, sok gólt, nagy küzdelmet várok, s azt kívánom, nyerjen a jobbik.”
Horváth Ferenc, 1996–1998 között az FTC, 1998–2000 között a Genk játékosa volt: „Nagyon jó szívvel emlékezem vissza a Genkben töltött két évre, épp a Ferencvárosból szerződtem oda. Még nem volt internet, amikor kiérkeztem, akkor tudtam meg, a csapat két támadója a belga góllövőlista első két helyezettje, mégis megkaptam a lehetőséget, és sikerült gólokat szereznem, így lassan beépültem a csapatba. A két év termése: egy bajnoki cím, egy kupagyőzelem és egyszer az év legszebb gólja cím lett, amelyet a hálóba ollóztam, szóval nagyon jó időszak volt az. Azóta is figyelemmel követem a Genket és persze a Fradit is, és azt gondolom, a Ferencváros ebben a kupasorozatban bármelyik ellenfelével szemben képes a győzelem megszerzésére.”
Brockhauser István, a Fehérvár FC II kapusedzője, 1996 és 2002 között a KRC Genk kapusa: „Jót tett a meghívás a lelkemnek: a Genk keresett, hogy vendégül látna a Ferencváros elleni mérkőzésre. Huszonegy éve védtem ott, hét éve nem jártam arra, és nem felejtettek el, ez nagyon jó érzés. Amikor még a nyár végén láttam, hogy egykori klubom is a Konferencialiga-csoportkörben szerepel, eszembe jutott, találkozhatnánk Budapesten, ha a Fradit kapná! Nos, a sorsolás nekem kedvezett, és most azzal hívtak fel, hogy a mérkőzés előtt találkozót szerveznek a szurkolókkal, aláírás, közös fotók, ilyesmi. Általában fiatalok a szurkolók, harminc alatti drukker, tehát nem is láthatott védeni talán. A kapusedzőm még ott dolgozik, és az egyik korábbi csapattársam az edzői stáb tagja, úgyhogy jó lesz találkozni velük. Kíváncsi vagyok, mire megy egymással a két csapat, szoros mérkőzést várok, de nekem már az is megtiszteltetés, hogy kiderült, Genkben még tudják, ki vagyok, és szeretettel látnak.”
Németh András, a Genk korábbi (2020–2023), a Hamburger SV jelenlegi támadója: „Jó játékosokból nincs hiány Genkben. Bilal el-Hanuszról mindent elmond, hogy tizenkilenc évesen megkapta a tízes mezt. Technikailag rendkívül képzett, alig veszít labdát, sok gólpasszt ad, és a góllövéssel sem adós, húzóemberré lépett elő. A védelem tengelyében Mark McKenzie a legfontosabb láncszem, vezérként irányít, fizikailag nehéz felülmúlni, hátulról építi a játékot. A középpályán a csapatkapitány Bryan Heynenre érdemes odafigyelni, a rutinja, a labdabiztossága és a letisztult játéka rengeteget jelent a Genknek. Joseph Paintsil is a legjobbak közé tartozik, szélvészgyors, egy az egyben »pengés« szélső – az előző idényben elképesztően játszott, meglepett, hogy nem igazolt erősebb csapatba. A Genk maradéktalanul hisz a játékstílusában, minden meccsen azt erőlteti, hátrányba kerülve sem adja fel az elképzeléseit. Mindenki tudja, mi a feladata, úgyhogy szervezett, támadó szellemű ellenfél vár a Fradira.”

A klubból kikerülő korábbi sztárokat hosszan lehetne sorolni. A ma már 99-szeres belga válogatott Kevin De Bruyne vagy az évek óta a Real Madrid kapuját védő Thibaut Courtois is Genkből indult hódító útjára, de a helyi akadémián pallérozódtak olyan futballisták, mint Divock Origi, Yannick Carrasco, Christian Benteke és Leandro Trossard. Az egyesület az utóbbi években kifejezetten aktív az északi piacon, előszeretettel gyűjti össze az afrikai tehetségeket, akik szülőhazájukat elhagyva Észak-Európában szokják meg az európai életet, így a Genk már a második lépcsőfok a pályájukon. Svédországból, Norvégiából és Finnországból is sok futballistát hoztak és hoznak el a mai napig így, de nem a skandináv az egyedüli piac.

Belgiumban is szeretik összegyűjteni a kiugró tehetségeket, a fiatalok pedig tudják, jó helyre kerülnek. A Genk akadémiája húsz éve nyitotta meg kapuit, mára pedig az ország legjobb fejlesztő központjává nőtte ki magát. A felnőttcsapat stadionja melletti területen nyolc pályán gyakorolhatnak a fiatalok, a közelség egyfajta célzás is: ha valaki ügyes, az akadémiáról egy ugrás a felnőttcsapat, valamint a világhírnév felé vezető út eleje. Az akadémia ifjúsági együttese a belga másodosztályban (Challenger Pro League) szerepel, a szakemberek szerint egyértelműen a legmodernebb futballt játszó csapat a ligában.

A Genk gyártósora nem lassul, a mostani felnőttkeretnek is számos akadémiai növendék a tagja. A kapuban Mike Penders sokak szerint a következő Thibaut Courtois, a középpályán pedig a tízes mezt viselő, tizenkilenc éves Bilal el-Hanusz pedig rövid időn belül a Premier League-ben köthet ki, stílusa, habitusa Szoboszlai Dominikéra hasonlít. És akkor ott van még a belga szélső Luca Oyen, aki húszéves korára csaknem hatvan meccset játszott az élvonalban. Már a következő csodagyereket is megtalálták, a tizenöt éves Konstantinos Karetsas a belga másodosztályban ontja a gólpasszokat, Belgiumban állítják, érdemes megjegyezni a fiatal középpályás nevét, a közeljövő nemzetközi futballjának sztárja lehet.

Szép pálya, fanatikus szurkolók – a genki futballklubban a kilencvenes évek legjobb magyar labdarúgóit is nagy becsben tartják, a mai napig hívják őket a meccsekre (Fotó: Getty Images)

Köteles László erre is emlékezhet: Thibaut Courtois (balra) és Kevin De Bruyne (középen) szinte még gyerekfejjel üdítőzhetett a nagy meccsek előtt a genki klubházban (Fotó: Imago Images)

A Ferencváros következő ellenfelének kerete valóban hemzseg a tehetségektől, és előrevetíthető, hogy a következő átigazolási időszakban minimum hatvan-nyolcvanmillió euróért árul majd játékosokat. A kék-fehér klub négyszer nyerte meg a belga bajnokságot, ötször a kupát, kétszer a Szuperkupát, főszponzora – a Cegeka –, a stadion névadója egy informatikai cég, amely öt évre vásárolta meg magának a jogot. Az 1988-ban több városrész csapatának fúziójából megalakult klub Genk külvárosi kerületében, Waterscheiben vert tanyát, stadionja, a Cegeka Arena a biztonsági átépítések miatt immár csupán 22 ezer néző befogadására alkalmas. Ezzel a mérettel Belgium negyedik legnagyobb stadionja, az arénát korábban több magyar is hazai pályának nevezhette: Gyimesi László, Brockhauser István, Köteles László, Márton Gábor, Horváth Ferenc, Tóth Balázs, Tőzsér Dániel, legutóbb pedig Németh András is a kék-fehérek labdarúgója volt.
Noha a város nyugodt, a csapat szurkolótábora annál vérmesebb. Huszonhat szurkolói csoportja van, rengeteg a bérletes, az elmúlt idényben átlagosan 17 ezren voltak a hazai mérkőzéseken. S nemcsak a drukkerek, hanem a klubnál dolgozók is magukénak érzik az egyesületet. Az elnök Peter Croonen a városban született, éppen a közelmúltban jelentette ki, hogy a Genket sohasem adják el külföldi befektetőnek, a szakmai stáb pedig korábbi Genk-játékosokból áll. A technikai igazgató, a három másodedző és Wouter Vrancken vezetőedző is a Genkben futballozott. Az emeleti irodákban is mindenki ezer szállal kötődik a városhoz, a pályamunkások és a kiszolgálószemélyzet is helyi erő.

A Ferencvárosra nehéz feladat vár csütörtökön, hiszen fiatalos lendületű csapattal és ízig-vérig lokálpatrióta klubbal kell szembenéznie.