Fókusz – Somogyi Zsolt jegyzete

Figyelj! – üvöltik egymásnak a játékosok mérkőzés közben. Sokszor az edzők is a pályára, befelé. Nagyon jó utasítás, de egyszer valaki elmagyarázhatná: pontosan hogyan kell? Nem elég a megfelelő irányba nézni, még erőteljesen meg is kell feszíteni a szemgolyót? Tilos pislogni? Na jó, nem viccelem el a dolgot, de inkább afféle pótcselekvés, a feszültség egyfajta levezetése az ilyen utasítás üvöltése.
Figyelj! – üvöltik egymásnak a játékosok mérkőzés közben. Sokszor az edzők is a pályára, befelé. Nagyon jó utasítás, de egyszer valaki elmagyarázhatná: pontosan hogyan kell? Nem elég a megfelelő irányba nézni, még erőteljesen meg is kell feszíteni a szemgolyót? Tilos pislogni? Na jó, nem viccelem el a dolgot, de inkább afféle pótcselekvés, a feszültség egyfajta levezetése az ilyen utasítás üvöltése.

Ugyanakkor nagyon is van jelentősége, hiszen a téma, a gyakran emlegetett koncentráció, a mentalitás, a hozzáállás – mindez a jelek szerint kulcskérdés a Ferencváros esetében is, mármint, hogy a csapat játékosai miként feszülnek bele egy-egy mérkőzésbe. Az idényben lezajlott sok meccs, azt is lehetett már látni, ha nem veszi igazán komolyan a dolgát a csapat, akkor – és nagyon fontos megjegyzés, hogy az eredménytől függetlenül – nem teljesít jól, nem néz ki egységesnek, inkább unottnak, kedvetlennek.

Ilyennek látszott a Tobol elleni első meccsen, a Shamrock elleni dublini visszavágón, a Vasas vagy a Kecskemét elleni bajnokin. Igaz, Angyalföldön győztek, de a szurkolók közül kevesen távoztak elégedetten a Fáy utcából, mert nekik nem volt elég, sőt bizonyos szempontból lehangoló volt, amit láttak. Ezzel szemben – a vereség ellenére – a Slovan vagy a Qarabag elleni budapesti mérkőzés során a hozzáállással nem volt gond, a pozsonyiak ellen szerencsétlenül alakult a találkozó, az azeriek egyszerűen jobbak voltak akkor este, hibára késztették a magyar bajnokot és gólokat lőttek – ám akkor nem a mentalitásával, néhány játékosa tudásával volt gondja a Fradinak. Csütörtökön viszont kiderült: nem a tudáskülönbség okozta a belgrádi meccsen kialakult különbséget (egy hete 4–1-re nyert a Zvezda), inkább az, hogy nem volt elég tüzes a zöld-fehér együttes.

„Langyosak voltunk” – szomorkodott Botka Endre aznap, pedig az öltözőben mindenki fogadkozott, hergelte magát, győzni akart, és mégis... Belülről nem jött az a bizonyos „szétszedemazellenfelet” érzés, amely nélkül ezen a szinten kevésbé versenyképes a Fradi. Ha a futballista nem azt érzi, hogy élete mérkőzése előtt áll, ha nem teljesít, kikerül a csapatból, akkor bárki lelkesítheti, nem lesz az igazi. Amikor nem kell mondani, hogy figyelj, mert mindenki a győzelemre összpontosít, mint a szerbek ellen csütörtök este, akkor bármelyik ellenfelét legyőzheti a Ferencváros.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!