A MÉRKŐZÉS ELŐTT
A pályamunkások tevékenységének köszönhetően „helyrepofozták” a lisszaboni José Alvalade Stadion gyepét, így nincs akadálya, hogy 21.05-kor elkezdődjön a 2012–2013-as Európa-liga-sorozat utolsó csoportmérkőzése, a csütörtökről elhalasztott Sporting CP–Videoton összecsapás. A munkások vödörből szórták fel a pályát, egyengették a gyepet, és miután az időjárás most kíméletes volt, nem maradt akadálya a mérkőzés megrendezésének. A két gárda a csütörtökön meghirdetett összeállításban lépett pályára – legalábbis így tűnt addig, míg a bemelegítésnél a Sporting nem változtatott, Gelson Fernándes került be a kezdőbe.
A MÉRKŐZÉS – ÉLŐ, SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS A TALÁLKOZÓRÓL ITT!
Szinte teljesen üres lelátók előtt kezdődött a mérkőzés, akár azt is mondhatjuk, hogy néhány őszi NB I-es mérkőzésen több szurkoló előtt léphetett pályára a Videoton, mint Lisszabonban. Az első lövés a hazaiaké volt, Viola azonban nem talált kaput a 2. percben. Az első sárgát is a lisszaboni zöld-fehér-feketék könyvelhették el, a 9. percben Rinaudo a kelleténél keményebb belépő után kapott lapot. Az első tizenöt perc után egy lövés árválkodott a statisztikai lapon, a Videoton ezen hamar változtatott: a 17. percben Nikolicsnál reklamáltak kezezést a hazaiak, Filipe Oliveira viszont a labdával foglalkozott, tizenöt méterről életerős lövést eresztett meg, Marcelo védett.
A 20. percben már valódi ziccer kihagyását fájlalhatták a Videoton drukkerei, Nikolics lépett ki a leshatárról – a hazai reklamálás ellenére egyvonalnak tűnt –, egyedül vezette a labdát Marcelóra, célba vette a hosszút, ám a portugál kapus hárítani tudta a nem túl jól sikerült kísérletet. Nem volt még vége: a 22. percben Renato Neto jutott lövőhelyzethez egy létszámfölényben lejátszott kontrát követően, a tizenhatoson kívülről elengedett lövés azonban a lécen csattant.
A 26. percben Brachi élesen belőtt szabadrúgását követően Sándor György lőtt fordulásról, Boulahrouz szögletre mentette a helyzetet, a kis számú, meccsre kilátogató Sporting-drukker pedig füttyel „jutalmazta” övéit. Jött aztán felhördülés is, egy veszélyes, jobb oldali Sporting-szögletet követően, a Videoton védői viszont tisztázni tudtak.
A 35. percben a Sporting egymás után két, veszélyesnek ígérkező oldalszabadrúgást pazarolt el – balról egyet, jobbról egyet –, helyzetek helyett némi csúszkálással fűszerezett mezőnyjátékban „gyönyörködhettünk.” A félidő hajrájában Insúa pattogós, tizenhatoson kívüli lövését kellett védenie Tujvelnek, majd Walter Lee szedett össze egy sárga lapot. Az első negyvenöt percben a Videoton több ziccert, több lövési kísérletet és több kapura tartó kísérletet könyvelhetett el, igaz, a Sporting összességében több támadást vezetett. Ettől függetlenül, ha Nikolics jobb megoldást választ, vagy Renato Netónak több szerencséje van, a fehérváriak simán előnybe kerülhettek volna.
A második félidőre egyik edző sem váltott, a hazaiaknál Diego Capel viszont átjött a jobb oldalra, így „ellenlábas” szélsővel próbálkozott a Sporting. Az 52. percben jegyezhettük fel a játékrész első helyzetét, Diego Capel jobbról visszastukkolt labdáját Boulahrouz küldte a léc fölé. Hamarosan Insúa és Ricardo Esgaio is kísérletezett – sikertelenül, de a második félidő eleje a Sportingé volt.
Elsőként Paulo Sousa változtatott, behozta Gyurcsó Ádámot Filipe Oliveira helyére az 57. percben. A cserét követően Ricardo Esgaio került veszélyes helyzetbe, Brachi viszont megállította, majd a korner után egy kis tűzijátékot úszott meg a Videoton.
A 65. percben már nem úszta meg a magyar csapat: Insúa hatalmas erejű, szitáló, lapos szabadrúgását Tujvel még kitolta a bal alsó sarok elől, de pont Labjad elé, a berobbanó Sporting-játékos pedig egyből kilőtte a rövid fölsőt (1–0).
A viszonylag kényelmes kontrázgatásnak ezzel vége volt, a Videoton – miután az első félidőben nem élt a kínálkozó esélyekkel – futhatott az eredmény után. Ehhez képest a 72. percben Labjad duplázhatott volna, de a leshatárról kilépve nem tudta belőni ziccerét, Tujvel remek védést mutatott be. Paulo Sousa frissített, harcba dobta Paraibát és Kovács Istvánt is az utolsó 17 percre.
A 79. percben szinte a „semmiből” tizenegyeshez jutott a Videoton, jogosan: Brachi jobb oldali szabadrúgását követően Rinaudo kézzel ért a labdába (sárgát viszont nem kapott ezért, pedig már volt egy figyelmeztetése), büntető! A csapatkapitány Sándor György állt a labda mögé, a kapust elküldve a bal alsó sarokba gurított – 1–1!
Nem sokáig örülhetett a Videoton az iksznek, tulajdonképpen a középkezdés utáni akcióból gólt kapott. Jobb oldali Sporting-akciót követően Vinicius szabálytalankodott sárga lapot érően, Capel szabadrúgására Tujvel rosszul mozdult ki, a védők először még menteni tudtak, de Viola már a hálóba gyötörte a labdát – Caneira nem találta el azt a gólvonalon... (2–1)
„Amit elterveztünk, azt megvalósítottuk – kezdte meccs utáni értékelését Paulo Sousa a Story Tv-nek a találkozóval kapcsolatban. – Úgy jöttünk ide, hogy győzni szeretnék, s ez látszott a pályán. Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, majd a másodikban megérdemelten egyenlítettünk – igaz korábban akár két-három góllal is vezethettünk volna. Ki tudja mi lett volna, ha a büntetőnél Rinaudo megkapja második sárgáját a kezezésért, de a játékvezető nem így döntött. Ez a mérkőzés jól tükrözi az őszi teljesítményünket az El-ben, taktikailag éretten futballoztunk. A játékosokat mindenféle pozitív dicséret megilleti az elmúlt hónapok munkájáért és eredményeiért." |
Nem elég a gólhátrány, hamarosan megfogyatkozott a Videoton, Sándor György nagyon csúnyán utána rúgott Capelnek, így jogosan kapott piros lapot. A Vidinek már csak egy lehetősége maradt, de a 93. percben Gyurcsó beadását menteni tudták a hazaiak Paraiba és Kovács elől, így a Sporting 2–1-re győzött – a gyengébb első félidő után alighanem többet is tett valamennyivel a három pontért, de a Videotonnak kétségtelenül volt esélye a döntetlenre. A lefújás után a már korábban egy sárga lapot magának kireklamáló Marco Caneira ismét szóvá tette a játékvezetőnek, hogy miért nem állította ki a tizenegyesnél Rinaudót, és a kiállítás sorsára jutott.
A Videoton két győzelem, négy vereség mérleggel a 3. helyen zárt a G-csoportban – csoportrendszerű lebonyolításban a fehérváriak által megszerzett hat pont így is magyar rekordnak számít.
2012–2013 | EURÓPA-LIGA | |
– Slovan Bratislava (SVK) | 1–1, 0–0 – i. g. | |
– Gent (BEL) | 1–0, 3–0 | |
– Trabzonspor (TUR) | 0–0, 0–0 – 11-esekkel 4–2 | |
Csoportmérkőzések | ||
– Genk (BEL) | 0–3 (i), 0–1 (o) | |
– Sporting CP (POR) | 3–0 (o), 1–2 (i) | |
– FC Basel (SUI) | 2–1 (o), 0–1 (i) |
G-CSOPORT, 6. (UTOLSÓ) FORDULÓ |
SPORTING CP (portugál)–VIDEOTON (magyar) 2–1 (0–0) |
Lisszabon, José Alvalade Stadion. V: Kukulakisz (görög) |
SPORTING CP: Marcelo – Cédric, Xandao, Boulahrouz, Insúa – Gelson Fernandes, Rinaudo, Labjad, Capel (Pranjic, 85.) – Viola, Ricardo Esgaio. Vezetőedző: Franck Vercauteren |
Kispad: Vítor Golas (k.), Rojo, Pranjic, Elías, Carillo, Van Wolfswinkel |
VIDEOTON: Tujvel – Brachi, Vinícius, Caneira, Szolnoki – Tóth B. (Kovács I., 73.), Renato Neto – F. Oliveira (Gyurcsó, 57.), Sándor Gy., Walter Lee – Nikolics N. (Paraiba, 73.) Vezetőedző: Paulo Sousa |
Kispad: Bozsovics (k.), Kaká, Kovács I., U. Nikolics, Torghelle, Paraiba, Gyurcsó |
Gólszerző: Labjad (65.), Viola (82.), ill. Sándor Gy. (80. – 11-esből) |
Kiállítva: Sándor Gy. (83. – utánrúgásért), Caneira (a mérkőzés után) |
A csoport másik mérkőzésén:Genk (belga)–Basel (svájci) 0–0 |
1. Genk | 6 | 3 | 3 | 0 | 9–4 | +5 | 12 |
2. Basel | 6 | 2 | 3 | 1 | 7–4 | +3 | 9 |
3. VIDEOTON | 6 | 2 | 0 | 4 | 6–8 | –2 | 6 |
4. Sporting CP | 6 | 1 | 2 | 3 | 4–10 | –6 | 5 |