A Monacói Nagydíj. A nagybetűs verseny a Formula–1-es versenynaptárban. Hatvan esztendeje, tehát az 1950-es rajtnál a hercegség pályája már szerepelt a programban, és azóta is az egyik legnagyobb becsben tartott siker a monacói győzelem. A pilóták egybehangzó véleménye szerint nem is igazi bajnok az a versenyző, aki legalább egyszer nem nyer a miniállam utcáin.
A legtöbb diadal, szám szerint hat, a tragikus balesetben elhunyt brazil Ayrton Senna nevéhez fűződik. A futam idején a város több utcáját lezárják, a virágágyásokat, a közlekedési táblákat pedig ideiglenesen eltüntetik. Boxutcát alakítanak ki, kerítéseket állítanak fel, és hatalmas nézőteret építenek, ahol mintegy százezer néző követheti figyelemmel a száguldozást.
A hercegség szinte teljes területét „bejárja" az utcai pálya, amely rövid egyenesek és szűk kanyarok kombinációja. Még egy hajtűkanyart is beiktattak: a Fairmont Szállodánál szinte „lépésben" fordulnak az erős gépek, másutt viszont kétszázzal repesztenek a pilóták. Nem véletlenül mondta a háromszoros világbajnok brazil Nelson Piquet: „Monacóban olyan versenyezni, mint helikopterrel a nappaliban repülni."
Ez a pálya a leglassabb az F1-es versenynaptárban, és emiatt az egyetlen, amelyen a verseny össztávja mindössze 260 kilométert tesz ki. A nagydíj hagyományainak megfelelően az első két szabadedzést az idén sem pénteken, hanem csütörtökön rendezik meg.
A monacói pályán nincsen ideális pont az előzésre, így az időmérő edzésen kialakuló rajtsorrend nagy mértékben meghatározhatja a futam eredményét. Természetesen a vezetői hibák, a balesetek, illetve a változó időjárás felboríthatja az erőviszonyokat.
Az idén ráadásul fokozott figyelem övezi majd az időmérő edzést, ugyanis sokan attól tartanak, hogy az újonc istállók lassabb versenyzői feltartják majd az élmezőnyhöz tartozókat a kvalifikáció első szakaszában, amikor még mind a 24 autó a pályán lesz. Ennek elkerülése érdekében több istálló szerette volna elérni a mezőny kettéosztását az első húsz percre, de a javaslat meghiúsult, mivel nem támogatta az összes csapat.
„Monaco az idén katasztrófa lesz. Már Barcelonában is sejtettem ezt, amikor az egész futam alatt mindössze 15 szabad köröm volt, egyébként folyamatosan a kék zászlót lengették előttem, és mindig arra kellett figyelnem, hogy senkinek se legyek az útjában" – vélekedett Timo Glock, az újonc Virgin rutinos pilótája.
„Ha az időmérőn gyors körön leszek, nem érdekel majd, kit tartok fel. De a kvalifikáción is nagyon fontos lesz, hogy szabad legyen a pilóták előtt a pálya" – tette hozzá a német versenyző. Az idei világbajnokság eddigi összes futamán a Red Bull pilótái szerezték meg az első rajtkockát (Sebastian Vettel háromszor, Mark Webber kétszer végzett az élen), kérdés, az osztrák istálló képes lesz-e megtartani hegemóniáját.
|
Az első GP: 1950. május 21. |
Összes GP: 56 |
A leggyorsabb kör: Michael Schumacher (Ferrari), 1:14.439 perc |
A pálya hossza: 3.340 km |
Körök száma: 78 |
Versenytáv: 260.520 km |
Kanyarok száma: 19 |
Leszorítóerő-beállítás: magas |
Használt üzemanyag: 1.8 kg/kör |
Az időmérő kezdési ideje: 2010. május 15., 14:00:00 |
A futam kezdési ideje: 2010. május 16., 14:00:00 |
A 2009-es győztes: Jenson Button (Brawn), 1:40:44.282 óra |
A 2009-es rajtelső: Jenson Button (Brawn), 1:14.902 perc |
A 2009-es leggyorsabb kör: Felipe Massa (Ferrari), 1:15.154 perc |
Legtöbb győzelem: Ayrton Senna (6) |