„Rendhagyó Magyar Nagydíjat tartanak az idén, s az első zárt kapus hungaroringi versenyhez nyilván rendhagyó Himnusz is dukál. Mivel ezúttal az óvintézkedések miatt nem élőben csendülnek fel Erkel Ferenc szerzeményének hangjai, lehetőség nyílt arra, hogy ne egy, hanem négy művész tolmácsolásában hallhassa a világ sportszerető közönsége a magyar Himnuszt.
JÚLIUS 17., PÉNTEK | |||
1. szabadedzés: 11.00–12.30 | |||
2. szabadedzés: 15.00–16.30 | |||
JÚLIUS 18., SZOMBAT | |||
3. szabadedzés: 12.00–13.00 | |||
Időmérő: 15.00–16.00 | |||
JÚLIUS 19., VASÁRNAP | |||
A verseny (70 kör, 306.630 km) rajtja: 15.10 | |||
A KÖVETKEZŐ FUTAMOK | |||
Augusztus 2., 16.10 | Brit Nagydíj | ||
Augusztus 9. 16.10 | A 70. Évforduló Nagydíja | ||
Augusztus 16., 15.10 | Spanyol Nagydíj |
A művészeket a Budafoki Dohnányi Zenekar kísérte, s a zenekar tagjai igazán otthon érezték magukat a mogyoródi versenypálya 12-es kanyarjában – annak ellenére, hogy a Magyar Nagydíjakon megszokott hőségből nekik is kijutott. Csakúgy, mint a nagyszerű művészeknek, Miklósa Erikának, Rost Andreának, Molnár Leventének és Ninh Duc Hoang Longnak. Érdekesség egyébként, hogy mind a négyen érdeklődnek a sebesség, a gyors autók és a Formula 1 iránt – legalábbis ez derül ki a nyilatkozatukból” – áll közleményben, amely a közreműködő énekesek nyilatkozataival zárul.
Rost Andrea Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes: „Magasztos, felemelő érzés a Himnuszt énekelni, a Formula–1-es Magyar Nagydíjon pedig a hagyomány ötvöződik a modern világgal, ami irtó jó érzés. Abból a szempontból is különleges, hogy ezzel a Himnusszal most kilépünk az ország határain túlra, hiszen több tízmillió ember nézi meg világszerte. Sokan közülük talán azt sem tudják, hol van Budapest vagy Magyarország – és egyszer csak a Himnuszunk ott lesz mindannyiuk otthonában. Szeretek vezetni, szeretem a gyors autókat, imádom a száguldást, ezért egy kicsit irigykedem a pilótákra, hogy ezen a csodás pályán vezethetnek.”
Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes: „Akármilyen rutinos az ember, a Himnuszt énekelni mindig megrázó élmény – persze, pozitív értelemben. Mindig nagyon sokat gyakorolok rá, főleg, mert legtöbbször élőben énekeljük, ez a mostani eset ebből a szempontból is különleges, hiszen most felvételről szól majd. Igaz, az is nagyon emlékezetes volt, amikor élőben énekeltem néhány éve: sose felejtem el, várakoztam a rajtrácson a törtfehér ruhámban és magas sarkú szandálomban, hogy sorra kerüljek, amikor valaki a bokszutca falán lévő kerítés nyílásán átugrott – és kis híján átesett rajtam. A frászt hozta rám, bár rögtön bocsánatot kért – utóbb kiderült: a késésben lévő Lewis Hamilton volt az. A Himnusz maga is emlékezetes volt, érezhető volt a levegő zizegése, az, hogy mindenki lélegzet-visszafojtva várja a rajtot, és utóbb nagyon sok üzenetet kaptam, hogy látták a tévében, s gratulálnak.”
Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes: „A Himnuszt énekelni nagy megtiszteltetés, ugyanakkor hatalmas felelősség is, ha komolyan gondolja, és átéléssel teszi az ember. Énekeltem már Himnuszt a Magyar Nagydíj előtt, és emlékszem, a célegyenesben állva azt éreztem, Magyarország nagy és szép, és remek dolog egy ilyen utazó cirkusz részének lenni, ha csak rövid időre is. Követem a világbajnokság eseményeit, és mivel annak idején nagy „schumacheres” voltam, most igazából azért drukkolok, hogy Hamilton még ne érje utol mindenben a kedvencemet. A mostani mezőnyből Vettelnek szurkolok, mert nagy benne az akarás, és a tehetsége is megvan, egyszerűen csak mostanában nem jött ki neki a lépés.”
Ninh Duc Hoang Long vietnami operaénekes, a Virtuózok győztese: „Eddig kétszer énekeltem a magyar himnuszt, egyszer Tokióban és egyszer Londonban, ami azt is jelenti, hogy Magyarországon ez lesz az első alkalom, amire nagyon büszke vagyok. S nemcsak azért, mert a magyar himnusz egyszerűen gyönyörű, hanem azért is, mert nagyon szeretem a Formula–1-et, sőt, titkon arról álmodom, hogy egyszer vezethetek egy ilyen autót. A versenyzők közül Lewis Hamilton a kedvencem, méghozzá azért, mert nagyon tehetséges és sikeres.”
Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar Liszt Ferenc-díjas ügyvezető zeneigazgatója: „Százfős zenekar vagyunk, s vezetésemmel már harminc éve dolgozunk együtt jó hangulatban, egymást megbecsülve – az egyetlen olyan klasszikus, szimfonikus zenekarként, amely meg tudja tölteni a Papp László Budapest Sportarénát. A zenészek közül nem mindenki jött el a Hungaroringre – a harmincötödik jubileum alkalmából harmincöten voltunk a tizenkettes kanyarban, s meg kell mondjam, az F1-nek a zenészek között is megvan a varázsa. Büszkék vagyunk, hogy a Himnusz velünk szólal majd meg a harmincötödik Magyar Nagydíjon, zenészeink pedig az unokáiknak is elmondhatják, hogy ezen az aszfaltcsíkon muzsikáltak.”