F1 75: Ferrari-csapatutasítás döntött a vb-címről a tragédiák évében

Az 1958-as idény az 1955-öshöz hasonlóan a tragédiák soráról maradt emlékezetes. Május végén az F1-es világbajnokságba beleszámító Indy 500-on az amerikai Pat O’Connor, a júliusi Francia Nagydíjon az olasz Luigi Musso, az augusztusi Német GP-n a három héttel korábbi brit versenyt megnyerő Peter Collins hunyt el versenybaleset következtében. Utóbbi kettő a Ferrari pilótájaként vesztette életét.

Az idényzáróra Marokkóban került sor, az észak-afrikai állam két évvel korábban nyerte el függetlenségét Franciaországgal szemben, és a Formula–1-es futam politikai szempontból is hasznos eszköz volt, hiszen az ország a Marokkói Nagydíjjal hirdette önállóságát a nagyvilág előtt. Ráadásul nagy figyelmet is kapott a Casablanca melletti viadal, hiszen az idény során három győzelmet arató Stirling Moss és az egyszer nyerő Mike Hawthorn között még nem dőlt el a vb-versenyfutás. Előbbi az első ízben kiírt konstruktőr-világbajnokságot az idényzáró előtt megnyerő brit Vanwallt, utóbbi a Ferrarit kormányozta – tudták, ha Moss nyer és a leggyorsabb körért járó pluszpontot is megkapja, Hawthornnak a második helyen kell célba érnie a vb-címhez.

A verseny elején Moss elhúzott a mezőnytől, mögötte Phil Hill és Hawthorn következett a két Ferrarival. Hill utolérte Mosst, ám hibázott és visszaesett, de hamarosan ismét felzárkózott a második helyre. Hawthornt Moss csapattársa, Tony Brooks is megelőzte, miközben Moss megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Moss riválisa a negyedik helyen haladt, úgy tűnt, a sorozatban három vb-2. hely után eljött az ő napja.

Csakhogy Hawthorn visszaelőzte Brookst, akinek ezután tönkrement az autója. A Ferrarinál jól tudták mi a helyzet, integettek Hillnek, hogy engedje el az angolt, aki a második hellyel megszerezte a világbajnoki címet. Hiába nyert meg Moss négyszer annyi versenyt, megint, sorozatban negyedszer is csak a második hely jutott neki, és Hawthornt avatták bajnokká.

A verseny hajrájában Stuart Lewis-Evans Vanwallja tönkrement, a félreállított autóból kiszálló pilóta ruhája is lángra kapott, és bár el tudták oltani, Lewis-Evans Angliába visszatérve, hat nappal később belehalt sérüléseibe. Ő lett az 1958-as F1-es világbajnoki idény negyedik áldozata.

Hawthorn a barátja, Collins nyári balesete után elhatározta, hogy visszavonul, így is tett, mindössze 29 évesen. Ám januárban közúti balesetben életét vesztette. A konstruktőr-világbajnok Vanwallnál sem ünnepeltek, Tony Vanderwell csapatalapító Lewis-Evans halála és saját betegsége miatt kiszállt a projektből, amely két éven belül meg is szűnt.

MAROKKÓI NAGYDÍJ
1958. október 19., Ain Diab
53 kör, 403.754 km
1. Stirling Moss (brit, Vanwall) 
2. Mike Hawthorn (brit, Ferrari) 1:24.7 perc hátrány
3. Phil Hill (amerikai, Ferrari) 1:25.5 p h.