A november végi 2022-es évadzáró már csak távoli emlékként dereng, az akcióra éhes Formula–1-es rajongóknak azonban végre nem kell tovább várniuk, vasárnap Bahreinben ugyanis kezdetét veszi az új idény. Max Verstappen és a Red Bull múlt őszi dominanciája után természetesen mindenki azt szeretné tudni, vajon a holland klasszis megőrzi-e fölényét, vagy az ellenfelek végre közelebb lopóznak, de a válaszhoz egyelőre kizárólag múlt heti teszt nyújt némi kapaszkodót.
Persze sosem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a rengeteg változó tényező miatt az előszezoni felkészülés eredményeire nem szabad szentírásként tekinteni, az erőviszonyok megtippelése szempontjából azonban kiindulási alapnak megteszi.
PROBLÉMÁK A FERRARINÁL ÉS A MERCEDESNÉL
A háromnapos bahreini körözés alapján egyértelműnek tűnik, hogy a Red Bull, Ferrari, Mercedes trió továbbra is messze a középmezőny előtt jár, a topcsapatok egymáshoz viszonyított teljesítményéről viszont jóval nehezebb jósolni. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a Milton Keynes-i bajnokcsapatnál nagyon elégedetten zárták a tesztet, amelynek utolsó napján Sergio Pérez még úgy is megfutotta a leggyorsabb kört, hogy nem a leglágyabb abroncsokat használta. Emellett az RB19 nevű konstrukció a makulátlan megbízhatóságáról is tanúbizonyságot tett, és még a mindig kritikus Max Verstappen sem talált rajta gyenge pontot. A címvédő önbizalomtól telve kezdi el tehát a 2023-as évadot, amelyben az eddigi előjelek alapján van esély az őszi teljesítménye megismétlésére.
Hogy ez ne történhessen meg, azért a Ferrarinál és a Mercedesnél dolgoznak éjt nappallá téve, a bökkenő csak az, hogy mindkét csapat versenyzői problémákról számoltak be a háromnapos teszt folyamán. Az olaszok végsebessége javult ugyan, ám egyelőre a kanyarokban nyújtott teljesítmény rovására, ráadásul a hosszú etapokon a gumikopással is meggyűlt a bajuk. A brackley-i istálló pedig bár megszüntette a 2022-es idényét tönkretevő pattogást, a kocsi egyensúlyát érintő tavalyi problémák egy részén még mindig nem tudott felülkerekedni. Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy a Red Bull lehet a bahreini favorit, de egyáltalán nincs kizárva, hogy a jövőben szorosabbá válik a helyzet az élen, hiszen a megállás nélküli fejlesztési versenyben folyamatosan változhatnak az erőviszonyok, a Milton Keynes-i istállót pedig hosszabb távon hátráltathatja (a 2021-es költségvetési plafon átlépése miatt kapott) szélcsatornahasználat-korlátozás.
MINDENT MEGTETTEK A PATTOGÁS ELLEN
Bár egy radikálisan új technikai éra második évében elvileg a szabályok stabilitásán lenne a hangsúly, 2022-ben annyi nem várt fejlemény történt, ami nem maradhatott következmények nélkül. A legjelentősebb az autók bosszantó pattogása volt, amit a szívóhatású padlólemezekből fakadó egyedi jelenség okozott. A szakzsargonban „delfinezésnek” hívott jelenség lényege, hogy, ha a szívóhatás következtében az autó padlólemeze leér az aszfaltra, a megrekedő légáramlat miatt hirtelen megszűnik az általa keltett leszorítóerő. Emiatt gyorsan megemelkedik, majd az újra életbe lépő szívóhatás következtében azonnal ismét az útfelülethez ér, és minden kezdődik elölről – ez a ciklikus folyamat okozza a végeláthatatlan pattogást.
A jelenség úgy szüntethető meg a legegyszerűbben, ha megemelik az autó hasmagasságát, csakhogy ekkor jelentősen csökken a leszorítóerő, így eddig minden csapat abban volt érdekelve, hogy a lehető legalacsonyabban próbálja tartani a kocsiját. Az FIA ezért a pilóták testi épsége érdekében úgy döntött, a tavalyihoz képest mindenkinek 15 milliméterrel magasabbra kell szabnia padlólemeze külső élét, ahogy a diffúzor sem kerület már annyira közel az aszfalthoz, mint eddig. Mivel tavaly a Red Bullt érintette legkevésbé a probléma, többen úgy vélték, a csapat a szabálymódosítással veszíthet versenyelőnyéből, ennek azonban a teszten nem láttuk jelét.
Bizonyos istállók tavaly az első és a hátsó szárnyak kialakításával is trükköztek, de mivel a szabályalkotók célja az előzések megkönnyítése és a kerék kerék elleni küzdelmek kialakítása, minden ilyen jellegű próbálkozást kiiktattak 2023-ra. Az FIA a biztonságot illetően sem hoz kompromisszumokat, így Csou Kuan-jü tavalyi silverstone-i horrorbukása után megváltoztatták a bukócső kialakítását, szerkezetét pedig megerősítették, így a fej fölötti nyúlványnak már 15G erőhatásnak kell ellenállnia. A balesetek hatékonyabb elkerülését szolgálja az is, hogy 200 milliméterre szélesítették a tükröket. Ami az autók tömegét illeti, hosszú idő után végre megállt a „hízás”, így maradnak a 798 kilós konstrukciók, vagyis idén a Pirellinek sem kellett ehhez alkalmazkodnia. Az olasz gyártó ettől függetlenül vezet be egy új típusú kemény keveréket, tehát a hatelemű skála most már C0-tól C5-ig terjed.
MÁR HAT SPRINTVERSENYT RENDEZNEK
De nemcsak a technikai, hanem a sportszabályzaton is csiszolni kellett a 2022-es tanulságok alapján. A legnyilvánvalóbb, hogy a szuzukai káosz után pontosították a pontrendszert, amely így végre minden eshetőségre kitér (arra is, amikor piros zászlós megszakítás után újraindul a verseny, de csak az eredeti táv egy részét sikerül teljesíteni). Ezen kívül szintén életbe lépnek azok az operatív változtatások, melyeket az FIA azután alkotott meg, hogy Japánban a borzalmas látási viszonyok közepette úgy hajtott pályára egy darus kocsi, hogy még F1-es autók is száguldoztak rajta. A minden eddiginél több, 23 nagydíj miatt tovább csökkentik a csapatok utazó kollégáinak pályán tölthető munkaóráinak számát, amire az intenzív idény miatt nagy szükség is van.
Mert nem elég, hogy több fordulóból áll majd a bajnokság, a szombati sprintek számát is háromról hatra emelik. Ennek értelmében Bakiban, Spielbergben, Spában, Loszailban, Austinban és Sao Paulóban dönt majd a 100 kilométeres miniszáguldás a másnapi nagydíj rajtsorrendjéről, továbbra is 8-7-6-5-4-3-2-1-es pontrendszerben jutalmazva a legjobbakat. Fontos változás még, hogy a monzai kavarodás után pontosították a büntetési tételekkel terhelt rajtrács kialakításának menetét. A 2023-as előírás alapján minden olyan versenyző, aki 15 helyezésnél nagyobb büntetést kapott, a többiek mögül indul. Ha több ilyen pilóta is van, a relatív pozíciókról az időmérő végeredménye dönt köztük, így már tényleg egyszerűen kiszámolható, ki honnan rajtol a versenyen.
Mivel a sorozat irányítói mindig azon törik a fejüket, hogyan lehetne még inkább megfűszerezni a nagydíjakat, erre az évre néhány kísérletet is beiktatnak. Ennek értelmében két helyszínen az időmérő Q1-es szakaszában csak a kemény, a Q2-ben a közepes, a Q3-ban pedig a lágy abroncsokat használhatják majd a versenyzők, és legfeljebb 11 szett áll a rendelkezésükre összesen. Ezenkívül azt is kipróbálják, járható út-e, ha a rajt és az újraindítások után a jelenleginél hamarabb engedélyezik a nyitható hátsó szárny (DRS) használatát.
Ami a pénzügyeket illeti, a költségvetési plafon összege az eddigi kivételeket nem számítva (versenyzők fizetése, utazási költségek, bónuszok stb.) elvileg 135 millió dollárra csökken, a rengeteg engedmény és inflációs korrekció miatt ugyanakkor a szigorításnak alig lesz érezhető hatása. A 23 nagydíj miatt a csapatok 3.6 millió plusz „költőpénzt” kapnak, ezenfelül pedig még a sprintversenyek esetleges kárrendezésére is jár nekik hatszor 300 ezer, vagyis 1.8 millió. Ez alapján máris 140.4 milliónál járunk, és az infláció függvényében tovább nőhet az összeg. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Red Bullt érintő tavalyi hisztéria alapján az FIA-nak és külsős partnereinek az eddigieknél sokkal, de sokkal gyorsabban és egyértelműbben kell végezniük a pénzügyi ellenőrzést, máskülönben újra elszabadul a pokol.
Ezek tehát a legfontosabb szabálymódosítások, de a legnagyobb változás 2022-höz képest remélhetőleg az lesz, hogy a három topcsapat versenyzői szoros küzdelemben vívnak meg a világbajnoki címért.
A BAHREINI GP PROGRAMJA
(magyar idő szerint)
PÉNTEK
1. szabadedzés: 12.30–13.30
2. szabadedzés: 16.00–17.00
SZOMBAT
3. szabadedzés: 12.30–13.30
Időmérő: 16.00
VASÁRNAP
Verseny: 16.00
A csapatsportokban megfigyelhető edzőkeringő mintáján 2023 előtt kialakult az F1-es csapatfőnök-keringő, ami korábban ismeretlen fogalom volt a sorozatban. Mivel évtizedeken át a csapatfőnökök egyben (rész)tulajdonosok is voltak, szóba sem jöhetett az állandó kavarodás, mára viszont a többség egyszerű alkalmazott, így hozzá kell szoknunk, hogy az istállók irányítói is ugyanúgy egyik évről a másikra áttehetik székhelyüket máshova, mint a pilóták. Mattia Binotto (jobbra) menesztése után idén már Frédéric Vasseur vezeti a Ferrarit – a francia helyét az Alfa Romeo vezérigazgatói székében Andreas Seidl foglalta el. Ezzel viszont megüresedett a McLaren csapatfőnöki pozíciója, amit Andrea Stella kapott meg házon belül. De változtatott a Williams tulajdonosi köre is: két év után megvált Jost Capitótól, és kinevezte csapatfőnöknek James Vowlest, a Mercedes korábbi stratégiai igazgatóját. |
A tavalyi mezőny ötöde, vagyis négy versenyző hiányzik majd az idei rajtrácsról: Sebastian Vettel visszavonult, Daniel Ricciardo, Mick Schumacher és Nicholas Latifi pedig nem talált magának megfelelő pilótaülést. Helyükre két klasszikus újonc érkezik az ausztrál Oscar Piastri (McLaren), valamint az amerikai Logan Sargeant (Williams) személyében, de a holland Nyck de Vries (AlphaTauri) neve mellett is csupán egy F1-es nagydíjindulás szerepel még tavalyi beugrásának köszönhetően. Mellettük a „nagy öreg” Nico Hülkenberg (Haas) tér vissza mezőnybe, miután 2019-es teljes idényét követően az elmúlt években csak helyettesként számítottak rá a Racing Point/Aston Martinnál. Ami a csapatváltó pilótákat illeti: Fernando Alonso az Alpine-tól az Aston Martinhoz igazolt, helyét az AlphaTauritól távozó Pierre Gasly vette át a francia csapatnál. |
Július 23-án megszakítás nélkül már a 38. Magyar Nagydíjat rendezik meg, ennél hosszabb sorozattal kizárólag Monza büszkélkedhet. A mogyoródi versenynapra már decemberben elfogyott az összes jegy, a Hungaroringen pedig elkezdődtek a közműfejlesztések, melyek a létesítmény teljes körű infrastrukturális felújításának első szakaszába tartoznak. Hazánknak 2027-ig érvényes a szerződése az F1-es versenyrendezésre, de ha megvalósulnak a fejlesztések, valamint az illetékesek továbbra is előteremtik az éves jogdíj összegét, hosszú távon is a versenynaptár része maradhat a Magyar Nagydíj. Ami az idei menetrendet illeti, minden korábbinál több, 23 nagydíjat zsúfoltak bele a november végéig tartó programba, amelyből tavalyhoz képest kiesett a Francia GP, de 2021 után visszatért Katar, valamint újonnan csatlakozik Las Vegas. Noha az eredeti versenynaptárban Kína is szerepelt, az országban a Covid-helyzet miatt sorozatban negyedszer sem tudják megtartani a futamot. Mivel nem találtak minden szempontból megfelelő helyettest, áprilisban három hétvége is üresen marad. |