Felborulhat a papírforma a kanadai időmérőn a DRS miatt

Vágólapra másolva!

2011.06.09. 18:50

Címkék

A Formula–1-ben, ha az időjárás nem tényező, nagyon ritka, hogy valaki a jobb versenytempó érdekében lemondjon a tökéletes körről az időmérőn. A Kanadai Nagydíjon viszont a többség várhatóan ezt fogja tenni, mert a versenytávon nem az a szárnybeállítás vezethet sikerre, mint az időmérőn – mondja Sébastien Buemi, a Toro Rosso versenyzője. A taktikázás hátterében a DRS áll, egy-két középcsapat a szombati dicsőség érdekében kockáztathat.

Amióta az aerodinamika az úr a Formula–1-ben, az autókat úgy állítják be, hogy szabad levegőn haladva a lehető leggyorsabbak legyenek, még a Force India, sőt a Virgin is arra lett tervezve, hogy zavartalanul, az élen haladva a lehető legjobb köridőket érjék el vele a versenyzők. Ez az időmérő edzés miatt van, a lehető legjobb rajthelyhez a lehető legjobb időeredmény kell, azt pedig szabadon, nem a riválisok mögött autózva lehet elérni.

42. KANADAI NAGYDÍJ, MONTREAL
(a vb 7. futama, június 12.)
(magyar idő szerint)
PÉNTEK
1. szabadedzés			16.00–17.30
2. szabadedzés			20.00–21.30
SZOMBAT
3. szabadedzés			16.00–17.00
Időmérő edzés			19.00–20.00
VASÁRNAP
A verseny			19.00
A Red Bull, a McLaren és a Ferrari pilótáinak várakozásairól ide kattintva olvashat.

Ehhez annak ellenére tartják magukat, hogy a versenyen minden bizonnyal szinte végig valaki más mögött haladnak, és az aerodinamika a rivális szélárnyékában „megbolondul”. Nem kérdés, hogy ez a jó taktika, hiszen minden autó másképpen keveri fel maga mögött a levegőt, és erre a szituációra egyszerűen nem lehet felkészülni.

Kanadában ez az alaptétel felborulhat, méghozzá a légellenállást csökkentő rendszer, avagy DRS miatt. Sébastien Buemi, a Toro Rosso svájci pilótája szerint különleges lehet a helyzet, mert a csapatok többsége a jobb versenytempó érdekében kénytelen lesz lemondani az időmérő optimális beállításairól.

„Nagyon érdekes lesz ez a versenyhétvége, az edzéseken és az időmérőn ugyanis azok fogják elérni a jó eredményeket, akik a Montrealban megszokottnál nagyobb leszorítóerőre állítják be a légterelőiket – mondta Buemi. – Az egyenesekben a DRS aktiválása miatt nem veszítenek annyit a légellenállás miatt, a kanyarokban viszont gyorsabbá válnak. Ez lehet a kulcs a jó rajtpozícióhoz, a versenyen viszont a DRS-t csak a pálya két pontján lehet használni, azt is csak akkor, ha üldözöl valakit. Ha nem, sokkal lassabb leszel a meredek, nagy felületű hátsó szárnyak miatt, és sebezhetővé válsz.”

A GP SZÁMOKBAN
A pálya hossza: 4361 méter
A verseny: 70 kör, 305.270 km
Leggyorsabb kör: Ralf Schumacher (2004) 1:12.275 (átlag: 217.220 km/óra)
Teljes gázzal: 14 mp a hajtű után, 67% a teljes pályán. Váltások egy körben: 56

Ha valamelyik középcsapat bevállalja, hogy a megszokottnál meredekebb légterelőt használ, a nagyobb leszorítóerőnek köszönhetően a kanyarban gyors lesz, a DRS miatt pedig nem veszít az egyenesben, s elég jó köridőt érhet el ahhoz, hogy az időmérőn beférjen az élcsapatok közé, és szenzációt keltve magára és szponzoraira terelje a figyelmet.

A versenyen azonban a DRS-zónán kívül nemigen nyitogathatja a légterelőjét (és ha nincs előtte senki, a zónában sem), és többszörösen visszaüthet ez a taktika, amelyet Jenson Button majdnem sikeresen alkalmazott a tavalyi Olasz Nagydíjon az F-csatornával (végül kikapott Fernando Alonsótól a versenyen). Ám azért vannak különbségek: ott a két Lesmo-kanyar és a Parabolica miatt fontosabb volt a több leszorítóerő, a versenyen pedig nem volt kijelölt zóna, azaz vasárnap is korlátlanul használhatta az F-csatornát, így több értelme volt a módszernek.

TOVÁBBI NYILATKOZATOK A KANADAI NAGYDÍJ ELŐTT
Michael Schumacher: – A Kanadai Nagydíjon a város együtt él a versennyel, kicsit mindenki kiveszi a részét ebből a fesztiválhangulatból. A pályán egy kör több sprintből áll, az egyeneseket ugyanis sikán vagy hajtűkanyar választja el egymástól. Ezért itt nem az aerodinamika, hanem a magas végsebesség és a jó fékek számítanak. Az idén először két DRS-zóna lesz a versenyen, érdekes lesz látni, milyen hatással jár ez a versenyen. Nem tudom, mennyire lehetünk versenyképesek,
Nico Rosberg: – A Kanadai Nagydíj hétvégéje az egyik kedvencem, ez nem is csupán verseny, igazi karnevál. Remélem, az autó elég jó lesz ahhoz, hogy visszakerüljünk vele az élcsoportba, és a dobogóért küzdjünk.
Nick Heidfeld: – Montrealban nincs annyi ragyogás, mint Monacóban, de ez a pálya is különleges – és teljesen más igényeket támaszt, mint az előző. Remélem, a hosszú egyenesek kedveznek majd nekünk. Korábban voltam már itt második, jó emlékem miatt is várom a versenyt.
Vitalij Petrov: – Már teljesen kihevertem a monacói balesetet, sokkal jobban érzem magam, és készen állok a Kanadai Nagydíjra. Tavaly versenyeztem itt először, még mindig nem mondanám, hogy tökéletesen ismerem a pályát. Érdekes lesz, hogyan bírják a hétvégét a gumik, az általában tartós Bridgestone-abroncsok tavaly itt nagyon gyorsan elkoptak. A Pirelli minden versenyen fontos téma volt, ki tudja, talán megint meglepnek minket valami váratlannak, és jobban bírják a terhelést az abroncsok, mint a tavalyiak.
Rubens Barrichello: – Valahogy Montrealban minden évben fantasztikus verseny alakul ki, különleges ez a pálya. Fontos, hogy a fékeket jól állítsuk be, és a kigyorsítás is tökéletes legyen, ezzel időt nyerhetünk a körben.
Pastor Maldonado: – Legutóbb 1998-ban egy gokartversenyen voltam Kanadában, nagyon tetszett az ország. Ezt a pályát egyáltalán nem ismerem, nehezen fog kezdődni a hétvége. A folyamatosan javuló pálya miatt edzésről edzésre újra kell tanulnom a kanyarokat, de ettől még hiszem, hogy élvezni fogom a hétvégét és a versenyt.
Adrian Sutil: – Montreal az a város, ahová érdemes néhány nappal korábban megérkezni, mint a többi pályára, és nem csak az időzónák közötti különbség miatt. A versenypálya mindig is feküdt nekem, igaz, nem voltam szerencsés rajta. A tapasztalat itt rengeteget számít, mivel sokszor ráfutunk a kerékvetőkre, különleges stílusban kell vezetni.
Paul di Resta: – Még sohasem vezettem ezen a pályán, úgyhogy szép kis kaland előtt állok. Bár a szimulátorban sikerült megismerkednem a pályával, az igazi persze az lesz, amikor autózom rajta. Különleges, csökkentett légellenállású légterelő-beállítást használunk, amelyet tavaly Monzában kipróbáltam, teljesen más vele az autó.
Kobajasi Kamui: – Tavaly elég rossz versenyünk volt itt, de az idei autónk sokkal jobb, előrelépésre számítok. Egy éve az első körben nagyon nagy hibát követtem el, sokat rágódtam rajta a verseny után. Az idén már nem kell annyi kockázatot vállalni a sikeres előzés érdekében, úgyhogy ebből a szempontból könnyebb lehet a verseny. Remélem, Sergio visszaülhet az autóba, és mindketten pontot szerezhetünk.
Sergio Pérez: – Jól érzem magam, túljutottam a monacói balesetemen, és az FIA orvosai által elvégzett teszten is megfeleltem, úgyhogy minden rendben, versenyezhetek. A pályát sajnos csak a televíziós felvételekből ismerem. Úgy volt, hogy a Monacói GP után a Ferrari szimulátorában megismerkedhetek vele, de a balesetem miatt ezt a programot törölni kellett, mert Zürichbe kellett repülnöm, utána pedig Mexikóba utaztam, ahol gokartoztam egy kicsit.
Jaime Alguersuari: – még nincs nyilatkozat –
Heikki Kovalainen: – Abból lehet látni, mennyit jelent az ittenieknek a futam, hogy nemcsak vasárnap vannak tele a lelátók, hanem már pénteken is. A pályán a precizitás a kulcs, ha jól találod el a fékezési pontokat, nyerő lehetsz, ha rosszul, túl sok időt veszítesz. Remélem, az autó ugyanolyan jó lesz, mint Spanyolországban volt, és a monacói kisiklásomat elfelejthetem.
Jarno Trulli: – A mozgalmas és sikeres Monacói Nagydíj után kicsit aggódva megyek Montrealba, ezen a pályán valahogy mindig rosszul sültek el a versenyeim. Vagy nem mentem jól, vagy gyors voltam, de utolért a balszerencse. Pedig szeretem a helyet, a pálya nagyon gyors, és remélem, az izgalmas versenyen mi is örülhetünk.
Narain Karthikeyan: – Montreal szép város, kiváló ételekkel és izgalmas éjszakai élettel, az emberek nagyon értenek a Formula–1-hez. Az autónk az utóbbi versenyeken megbízhatóan működött, és ez biztató a motorokat és a fékeket a szokásosnál jobban meggyötrő pálya előtt. Bár sokkal gyorsabb a pálya, mint a monacói, a kevés bukótér miatt itt is drágán megfizetünk a legapróbb hibáért – a nagy sebesség miatt nagyot is eshetünk.
Vitantonio Liuzzi: – Kiváló versenyeim voltak Kanadában, négy éve a negyedik helyen haladtam, mielőtt kiestem, tavaly pedig pontot tudtam szerezni. Itt mindig őrült versenyt futunk, és úgy készülök, az idén sem lesz másképp. Az előzésekből és a boxkiállásokból is rengeteget láthatunk majd.
Timo Glock: – Hét éve az első F1-es versenyemen pontot szereztem itt, egy évvel később a Champ Car-versenyen második lettem, a 2008-as Kanadai GP-t pedig a 4. helyen zártam. Már csak ezek miatt is imádok idejönni. A pályát a versenyhétvége kivételével nemigen használják, ezért mi teszünk róla a szabadedzéseken, hogy letisztuljon az aszfalton az ideális ív.
Jérome d’Ambrosio: – Tavaly a Renault tartalék pilótájaként itt voltam, de csak kívülről figyeltem az eseményeket. Így is láttam, milyen remek pálya ez, nagyon várom, hogy száguldhassak rajta. A versenyhétvégére a helyszínen készülök kerékpározással és evezéssel a pálya mögötti evezőspályán.