"Ukrajnában nőttem fel, képen vagy élőben láttam Oleg Blohin és Igor Belanov kezében is az Aranylabdát. Nekem ők voltak az első hőseim. Mindig arra vágytam, hogy egyszer én is megkaphassam ezt a trófeát"Andrij Sevcsenko a gyerekkori álmairól
Andrij Sevcsenko az idén elôször nem csupán klubcsapatával, a Milannal ért el jó eredményeket, hanem végre segített neki az ukrán válogatott is, és ez azonnal Aranylabdát ért a támadónak
Andrij Sevcsenko az idén elôször nem csupán klubcsapatával, a Milannal ért el jó eredményeket, hanem végre segített neki az ukrán válogatott is, és ez azonnal Aranylabdát ért a támadónak
Bár az idei Aranylabda-szavazás sorrendje számos helyen vitatható, azt nagyon kevesen vonják kétségbe, hogy Andrij Sevcsenko megérdemelten nyerte el a France Football díját. A Milan ukrán csatára, amellett, hogy bajnokságot nyert a piros-feketékkel, 24 találatával gólkirály lett az A-ligában, és rengeteget tett azért, hogy az ukrán válogatott a vb-selejtezőben fölényesen vezesse a vb-bronzérmes törököket és az Európa-bajnok görögöket is magába foglaló csoportját. "Sevcsenko csodálatos futballista, aki rászolgált az elismerésre. Sokan voltak esélyesek arra, hogy elnyerjék az Aranylabdát, de Andrij kapta a legtöbb szavazatot, teljesen megérdemelten" - nyilatkozta Ronaldinho, a szavazás harmadik helyezettje, akitől egyesek győzelmet vártak. "Sevcsenko talán tavaly jobban megérdemelte volna az Aranylabdát, persze most sem véletlenül került hozzá" - tette hozzá Deco, a "meglepő" második. Seva egy csodálatos év megkoronázásaként nyugtázta a díjat, hiszen a pályán elért eredménye mellett feleségül vette Kristen Pazik amerikai szupermodellt, aki novemberben életet adott első gyereküknek, Jordannek. Ukrajna függetlenné válása óta ez a legnagyobb futballsiker északkeleti szomszédunknál, ahol máig a Dinamo Kijev a sportág fellegvára. Sevcsenko is ebből a klubból indult, Szabó József és Valerij Lobanovszkij edzői munkássága mellett saját kitartásának és szívósságának is köszönhette, hogy a kilencvenes években Kelet-Európa legnagyobb klubjaként emlegették a sárga-kékeket. A Bajnokok Ligája állandó szereplője lett a Dinamo, amely 1999-ben az elődöntőig menetelt. A kijevieknél 26 BL-meccsen 17 gólt szerzett az európai elitsorozatban, így nem kerülhette el a nagy európai klubok figyelmét. "Emlékszem, akkoriban mindenki arról beszélt, hogy a Manchester United, a Real Madrid és a Milan képviselői rendszeresen hozzánk járnak, és csak azért nézik meg a meccseinket, hogy engem lássanak. Nagyon feldobott ez a tény, a fellegekben jártam egy-egy jól sikerült meccs után. Volt egy bizonyos időszak, amikor a milánóiak az összes meccsünket megnézték miattam, majd előálltak egy olyan konkrét szerződésajánlattal, amelyet nem lehetett visszautasítani" - mesélte Sevcsenko.
Az NSO ajánlja:
Sorozatunk az idei Aranylabda esélyeseiről, portrékkal: Aranylabda 2004
A Milanban hirtelen óriási nyomás nehezedett a vállára, a csendes, visszahúzódó jelleme ellenére azonban képes volt arra, amire exszovjet elődei közül csak nagyon kevesen: beilleszkedett. Már az első idényében gólkirály lett a Serie A-ban, igaz, a csapat 12 ponttal elmaradt a bajnok Laziótól. Az ukrán az egyéni sikere ellenére nem lassított, az edzések után gyakran a pályán maradt, hogy fejlessze képességeit. A 2002-2003-as idényben a Milan a Juventus ellen megnyerte a BL-t, az Old Traffordon megrendezett döntőben tizenegyesek döntöttek, és épp Sevcsenko lőtte a győztes gólt. A diadal után kevés teljesítetlen kívánsága maradt az ukránnak, aki a brazil Kaká érkezésével valóban mindent megkapott, amit csak szeretett volna. A remek irányítóval kiválóan megértette magát, ez az előző idényben olasz bajnoki címet eredményezett, és ezzel még koránt sincs vége a San Siró-i sikersorozatnak… Seva a két korábbi ukrán aranylabdástól, a trófeát 1975-ben, illetve 1986-ban még szovjet színekben elnyerő Oleg Blohintól és Igor Belanovtól eltérően nem a Dinamo Kijev, hanem külföldi klub játékosaként érdemelte ki a trófeát, ráadásul ő az elődeihez képest nem szerepelhetett a válogatottal világ- vagy Európa-bajnokságon. Érdekesség az is, hogy 1962 (Jozef Masopust) és 1963 (Lev Jasin) után másodszor fordult elő, hogy egymást követő években kelet-európai játékosok nyerték meg a szavazást, hiszen tavaly Pavel Nedvedé lett a díj. Seva a Juventust erősítő Nedved és az 1994-es győztes Hriszto Sztoicskov (Barcelona) után a harmadik, aki nyugati klub játékosaként nyert kelet-európaiként - a vasfüggöny leomlása óta mindössze ők hárman végeztek a szavazáson elsőként. Leonyid Kucsma távozó ukrán elnök megköszönte Sevcsenkónak, hogy az ukrán népnek ajánlotta díját. "Rendkívüli büszkeséggel tölt el, hogy megkapta ezt a díjat. Óriási elégtétel ez az ukrán labdarúgó-iskolának, hiszen végre az egész világ elismeri tudásunkat" - fogalmazott Kucsma.
