Meglehetősen különös volt végignézni a 2020-as kontinenstorna sorsolását: egyrészt az sem mindennapi, hogy négy csapat még hiányzott a huszonnégyből, másrészt a sok házigazda miatt szokatlan mértékben irányított volt a húzás, nem véletlen, hogy többen már előre panaszkodtak emiatt. Aki attól tartott, hogy ezért nem lesz bombaerős csoport az Eb-n, kellemesen csalódott – ráadásul a német, francia, portugál trió kerül a müncheni és budapesti négyesbe. Nézzük a húzással kapcsolatos érdekességeket, s vegyük előre a budapesti–müncheni rendezésű csoportot!
F-CSOPORT (BUDAPEST, München)
1. Németország
2. Franciaország
3. Portugália
4. Az A-liga rájátszásának győztese*
*Ha Románia nyeri meg a rájátszást, automatikusan a C-csoportba kerül, ez esetben a D-liga nyertese kerül az F-csoportba. Ha Magyarország, Izland vagy Bulgária, akkor az A-liga győztese jön az F-csoportba, a D-ligát megnyerő (Grúzia–Fehéroroszország és Észak-Macedónia–Koszovó) válogatott pedig a C-csoportba.
A kontinensünkről származó öt világbajnok közül kettő is ide került: Németország négyszer (1954, 1974, 1990, 2014), Franciaország kétszer (1998, 2018) nyerte meg a labdarúgás legnagyobb presztízsű válogatott trófeáját. Mindkét csapat Európa-bajnok is, Németország háromszoros (1972, 1980, 1996), Franciaország kétszeres (1984, 2000). Ehhez képest Portugália egy Európa-bajnoki címével (2016), egy Nemzetek Ligája-győzelmével (2019) és egy vb-bronzérmével szinte „kezdő éremgyűjtőnek” számít... Ha Magyarország lesz a kvartett negyedik tagja, egy kétszeres vb-ezüstérmessel bővül a csoport.
Bár a halálcsoport kifejezést már halálra koptatta mindenki, nem indokolatlan a jelző – akkor sem, ha a három sztárcsapat mindegyike továbbléphet az Eb-n. Hogy hová sorol be ez a négyes a világ- és Európa-bajnokságok halálcsoportjai közé? Alighanem nagyon előre. A közhellyé vált kifejezés a mexikói újságírók találmánya – legalábbis így szól a legenda –, az 1970-es világbajnokságon az angol, brazil, csehszlovák, román csoport kapta meg a címkét. Nem véletlenül, mert a megelőző három világbajnokság győztese (Anglia, Brazília) és a kettővel azelőtti vb-ezüstérmes (Csehszlovákia) került bele.
Azért később lettek ennél (jóval) erősebb csoportok is!
A 2014-es vb-n például egymásra talált három világbajnok (a négyszeres győztes Olaszország, a kétszeres győztes Uruguay és az egyszeres győztes Anglia), végül kettő „ki is lehelte lelkét”, mert az uruk mellett nem kis meglepetésre Costa Rica lépett tovább... Ennél a vb-ken már csak az 1982-es, második körös beosztás volt durvább: Olaszország, Brazília és Argentína „szórakoztatta egymást” egy továbbjutó helyért. A számtalan emlékezetes megmozdulást hozó középdöntős csoportból végül – a csoportkör alapján nem a papírformát hozva – Olaszország jutott be az elődöntőbe, majd a tornagyőzelemig menetelt. Ennél erősebb csoportot aligha láttunk a nagy válogatott tornák történetében.
Az Európa-bajnokságok történetében már jó néhányszor előfordult a mostani előtt, hogy három korábbi győztes került egy csoportba. Az 1988-as tornán az NSZK, Olaszország és Spanyolország „boldogította egymást”, no meg a csoport negyedik tagját, Dániát (egy későbbi Európa-bajnokot). Négy évvel később a címvédő hollandok a németekkel és a Szovjetunió-utód Független Államok Közösségével kerültek egy kvartettbe, az öniróniára hajlamos skótok a sorsolás után meg is jegyezték, hogy ez tényleg halálcsoport, és ők lesznek azok, akik nem élik túl. Így is történt...
Az 1996-os kontinensviadalon sem maradtunk halálcsoport nélkül, a németek mellé érkeztek az olaszok, a csehek és az oroszok (a FIFA a cseheket tartja Csehszlovákia, az oroszokat a Szovjetunió jogutódjának). A továbbjutó németek és csehek a döntőben még egyszer összefutottak. A Guardian egy gyűjtésében az akkor aktuális világranglista-helyezések alapján ezt számolta a futballtörténelem „leghalálosabb halálcsoportjának”, mind a négy válogatott az első tízben volt a rangsorban.
Kétezerben megint sikerült négy volt győztest egy csoportba sorsolni, Hollandiát, Franciaországot, Csehországot és Dániát – végül az előbbi kettő jutott a legjobb nyolc közé. Négy évvel később a csehek a hollandokat és a németeket előzték meg kvartettjükben, Lettország értékes tapasztalatokat (és Németország ellen egy pontot!) szerzett.
A hollandok már nagyon unhatták, hogy 2008-ban megint ők kerültek a legdurvább csoportba, ezúttal Olaszország, Franciaország és Románia mellé. Egyébként négy évvel később is így jártak (Németország, Portugália, Dánia, Hollandia – három csapat már akkor Európa-bajnok volt, Portugália 2016-ban lett az). Mondhatni, tradicionálisan balszerencsések az Eb-sorsolásokon. A létszámemelés huszonnégy csapatra csak ideiglenes „megkönnyebbülést” hozott, a 2020-as Eb-n ismét lesz halálcsoport. És annak mérkőzései Budapesten...
Ha a magyar válogatott kvalifikálja magát az Európa-bajnokságra, a világbajnoki címvédővel (Franciaország), az Európa-bajnoki címvédővel (Portugália) és a 2014-es világbajnokkal (Németország) kerül szembe. Szép feladat, mondják erre... A mieink mérlege Németország/NSZK ellen 11 győzelem, 10 döntetlen, 13 vereség – a két válogatott legemlékezetesebb találkozója természetesen az 1954-es világbajnoki döntő, amelyet az NSZK nyert meg 3:2-re –; a franciák ellen 12 győzelem, 2 döntetlen és 8 vereség; a portugálok ellen pedig 4 döntetlen és 9 vereség – győzelem nélkül.
A-CSOPORT (Róma, Baki)
1. kalap: Olaszország
2. kalap: Svájc
3. kalap: Törökország
4. kalap: Wales
Az Európa-bajnokság nyitó mérkőzését 2020. június 12-én a római Stadio Olimpicóban Törökország és Olaszország játssza. A két válogatott a 2000-es kontinenstornán is egymás ellen nyitott, az olaszok 2–1-re győztek, s végül mindkét nemzeti csapat továbbjutott. A törökök ezt követően „félhazai” pályát kapnak, hiszen Azerbajdzsán fővárosában, Bakiban (oroszosaknak Baku) játszhatják következő két mérkőzésüket, s az azeriek (ha épp nem érintettek a sajátjaik) mindig a törököket támogatják, legyen szó bármilyen sportág nagy eseményéről.
B-CSOPORT (Szentpétervár, Koppenhága)
1. Belgium
2. Oroszország
3. Dánia
4. Finnország
Ennél északibbra nehezen lehetett volna húzni ezt a csoportot, bár a két házigazda város determinálta is részben ezt. A belgák és az oroszok egyaránt az I-csoportból jutottak ki az Európa-bajnokságra, a „vörös ördögök” 3–1, 4–1-re intézték el csoportriválisukat. Meg rajtuk kívül mindenki mást... A sok ponton összefonódó (és tehermentesnek nem nevezhető) közös múlt miatt pikáns lesz az orosz–finn mérkőzés, érdekes, hogy a két válogatott csak négyszer találkozott egymással, az oroszok mindegyik meccset simán megnyerték.
C-CSOPORT (Amszterdam, Bukarest)
1. Ukrajna
2. Hollandia
3. Ausztria
4. A D-liga rájátszásának győztese*
A hollandok nem lehetnek elégedetlenek, ugyanis két fix csoportellenfelük közül Ukrajna ellen eddig még veretlenek, Ausztriát meg egy 1990-es botlás óta mindig megverik, ha találkoznak, a sikeresorozat-számláló hat mérkőzésnél áll, ráadásul az oranje ötször három vagy több gólt pakolt be az osztrákoknak.
D-CSOPORT (London, Glasgow)
1. Anglia
2. Horvátország
3. Csehország
4. A C-liga rájátszásának győztese
A nagy-britanniai csoportban az angolok olyan ellenféllel néznek szembe, amely a háromoroszlánosok egy-két traumájáért már felelős: a horvátok „pöckölték ki” az egyszeres világbajnokot a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőin, majd 2018-ban a vb-elődöntőben is kicsikarták a győzelmet. Igaz, a Nemzetek Ligájában 2018-ban lejátszott két mérkőzés közül egyet az angolok nyertek meg, egy döntetlenre végződött.
E-CSOPORT (Bilbao, Dublin)
1. Spanyolország
2. Lengyelország
3. Svédország
4. A B-liga rájátszásának győztese
Itt is azonos selejtezőcsoportból érkezők találtak egymásra, az F-csoportot Spanyolország nyerte meg Svédország előtt. A spanyolok hazai pályán 3–0-ra legyőzték a svédeket, idegenben viszont az északiak „levették őket” egy pontra (1–1). A lengyelek mindkét biztos csoportellenfelükkel szemben nagyon rossz szériában vannak: Svédországot 1991 óta nem győzték le (1 döntetlen, 6 vereség azt követően), Spanyolországot 1980 óta (szintén 1 döntetlen, 6 vereség azóta, legutóbb egy 6–0-s zakó).