A kitartás diadala: Alekszandr Szobolev

Barnaul nem éppen ideális hely, ha az ember futballozni akar. A Nyugat-Szibéria déli részén található városban gyönyörű a táj, az éghajlat azonban nagyon zord. A helyi csapat, a Dinamo Barnaul mindig az alsóbb ligákban játszott, de az orosz futball neki köszönheti Alekszej Szmertyint, a válogatott korábbi kapitányát, aki később bizonyított a Bordeaux-ban, a Chelsea-ben, a Fulhamben és a Portsmouth-ban is, mellesleg a Chelsea-vel bajnoki címet és Ligakupát nyert 2005-ben.

Szmertyin nagyszerű példakép volt a szibériai srácok számára. „Mindig azt mondogatták nekünk, hogy ha hajlandó vagy keményen dolgozni, akkor akár a Chelsea-ben is futballozhatsz – mondta Alekszandr Szobolev. – Mindig futballista akartam lenni. Ez volt az álmom, és sohasem adtam fel.”

A csatár Barnaul szegény városrészében nőtt fel, ahol gyakran keveredett bajba. De ekkor sem adta fel. Mindig kész volt arra, hogy kiálljon magáért, és az idősebb fiúk tisztelték ezért. A szülei rendszeresen vitték őt a különböző tornákra és próbajátékra a nagy klubok akadémiájához.

„Hidd el, egyszer a Szpartak Moszkvában és a válogatottban játszol majd” – biztatta az édesanyja.

A klubok érdeklődését azonban egyáltalán nem keltette fel, a korosztályos válogatottakba pedig sohasem kapott meghívót. A Dinamo Barnaul második csapatával a harmadosztályban játszott, és a klub ötéves szerződéshosszabbítást kínált neki, őt azonban ez egyáltalán nem hozta lázba. Tizennyolc évesen a Tom Tomszkhoz készült próbajátékra, de megsérült. Amikor felépült, mindössze egyetlen felkészülési meccset játszott a Szibir Novoszibirszk ellen. Azonban ez is elég volt arra, hogy felfigyeljenek rá, gólpasszt adott, a klub pedig úgy döntött, hogy szerződteti. Az első tíz bajnoki mérkőzésen hétszer volt eredményes, és több látványos gólt is szerzett.

„Ez volt az utolsó lehetőségem arra, hogy komolyabb szinten futballozhassak” – mondta. De volt egy kis bökkenő. A Tom Tomszk ingyen akarta megszerezni, ezért 200 000 rubelért (ami akkoriban átszámítva 3000 eurónak felelt meg) kivásárolta magát a szerződéséből. Ez hatalmas kiadást jelentett a család számára, a szülei ismerősöktől kértek kölcsön, hogy meglegyen a pénz. Miután aláírta az első szerződését, egyből visszafizette az adósságait.

A 2016–2017-es idényben a Tomszk az orosz élvonalban játszott, de Szobolev eleinte csak a második csapatban kapott lehetőséget. Végül 2016. december 5-én mutatkozhatott be az Ufa elleni meccsen. Akkoriban a Tomszk jelentős anyagi problémákkal küszködött, és sok tapasztalt játékos hagyta ott a klubot. Valerij Petrakov vezetőedző ezért lehetőséget adott a fiataloknak, Szobolev pedig rendszeres játéklehetőséget kapott az évad második felében, és 12 mérkőzésen szerzett három góllal hálálta meg a bizalmat. A Tomszk kiesett ugyan az élvonalból, ő azonban a csapatnál maradt. A következő idény első felében továbbra is rendszeresen játszott, hét gólt szerzett, majd 2018 januárjában a Krilja Szovjetovhoz igazolt. Bár a csapat szintén a másodosztályban szerepelt, a feljutásért harcolt, Szobolev az első mérkőzésén eredményes volt, egy hónappal később pedig megszerezte az első mesterhármasát, a klub vezetői pedig azonnal hosszabbítottak vele.

„Akkoriban kicsit elszaladt velem a ló. Azt gondoltam, minden rendben, jól kerestem, nem értettem, miért nem játszom. Az edzőmmel és a csapattársaimmal is összevesztem, és az edzéseken sem dolgoztam elég keményen. Viszont vettem egy Porschét, amelyre gyerekkorom óta vágytam. Utólag visszagondolva elég nagy hülyeség volt. Ma már el akarom adni ezt az autót” – mondta Szobolev, akit 2019 februárjában kölcsönadtak a Krasznojarszknak. „Ez sokat segített, változott a hozzáállásom, és ismét keményen kezdtem dolgozni. Nagyszerű lecke volt” – ismerte el.

A 2019–2020-as idény előtt visszatért a Kriljához, és az évad első meccsén duplázott a CSZKA Moszkva ellen, 2019 októberében pedig meghívták a Skócia és a Ciprus elleni Európa-bajnoki selejtezőkre készülő válogatott keretébe, de végül egyik találkozón sem lépett pályára.

A népszerűsége ettől függetlenül villámgyorsan nőtt, a téli átigazolási időszakban kölcsönvette a Szpartak Moszkva, 2020 májusában pedig végleg szerződtette. Ekkoriban a Rubin Kazany és a CSZKA Moszkva is érdeklődött iránta, de ő a Szpartakot választotta.

„Ez volt a helyes döntés, és arra is emlékeztem, mit mondott korábban az édesanyám” – folytatta.

Az édesanyja 2020 augusztusában, negyvenhat évesen hunyt el. A Szpartak néhány nappal később a Szocsival játszott, és Szobolev azt kérte Domenico Tedesco vezetőedzőtől, hogy hadd játsszon azon a meccsen. Gólt szerzett, a mezét levéve a pólóján látható fényképpel tisztelgett az édesanyja emléke előtt, majd elsírta magát.

Szobolevnek be kellett illeszkednie új csapatába, és hozzá kellett szoknia a nagyvárosi élethez, amiben a járványhelyzet miatti lezárások nem segítettek neki. Ennek ellenére remekül futballozott, és Sztaniszlav Csercseszov szövetségi kapitány nem hagyhatta ezt figyelmen kívül. Azonban akadt némi probléma. Szobolevnek korábban volt egy konfliktusa a válogatott alapemberének számító Artyom Dzjubával. Márpedig Csercseszov azt az elvet vallja, hogy az öltözői hangulat mindennél fontosabb. Ezért Szobolev nem kapott meghívót a Szerbia és a Magyarország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésre.

„Felhívtam Dzjubát telefonon, és tisztáztuk a nézeteltérésünket” – mondta Szobolev.

2020 októberében Csercseszov behívta a Szpartak-csatárt a svédek, a törökök és a magyarok elleni mérkőzésre, és a svédek ellen megszerezte az első gólját a válogatottban. Nem is lehetett kérdés, hogy helye van az Európa-bajnoki keretben. Az oroszok azonban még többet várnak tőle.

Fordította: Smahulya Ádám