Cristiano Ronaldo (egyelőre?) megúszta, több klasszisnak nem volt ilyen szerencséje

Megénekeltük nemrégiben, hogy Lothar Matthäus sem a legszebben búcsúzott az Eb-ktől, konkrétan közellenség lett, és nagyon kevésen múlott, hogy dicstelenül lépjen le Európa színteréről Cristiano Ronaldo is – és Sepp Maier és Igor Belanov mellett Luka Modric vagy Robert Lewandowski sem ilyen Eb-búcsúról álmodott.

A közelmúlt nagyobb klasszisai közül csúnyán búcsúzott például Hriszto Sztoicskov, aki az 1996-os Eb-n meg sem közelítette két évvel korábbi, amerikai mutatványait, majd a franciák elleni vereség után rasszista megjegyzéseket tett Marcel Desailly-ra és a többi színes bőrű franciára. A meccs után csak ennyit mondott erről a bolgár zseni: „Ez teljesen normális a futballpályákon”. 

Szerencsére azóta már más az álláspontja.

A „Kárpátok Maradonája”, Gheorghe Hagi 2000-ben már túl volt a zeniten, de szépen akart búcsúzni, az akarattal nem volt gond. A harmadik csoportmérkőzést sárga lapjai miatt ki kellett hagynia, társai nélküle szárnyaltak, megverték az angolokat – az olaszok elleni meccsre Hagi nagyon készült, szinte kopaszra nyíratta a haját. Nem hozott szerencsét: előbb szabálytalanságért (Antonio Conte szerint el akarta törni a lábát), majd az 59. percben műesésért kapott sárga lapot, és a 125. válogatott mérkőzése lett egyben az utolsó is. 

Túlpörgött a heves természetű, nehezen kezelhető zseni, aki a lefújás után bement az olaszok öltözőjébe… és elnézést kért Contétől. 

Sok mindenben szerencséje volt David Beckhamnek, de az Eb-k nem tartoztak ezek közé. 2004-ben a csoportkörben a franciák ellen kihagyott egy büntetőt (kikaptak 2–1-re), a legjobb nyolc között, a portugálok ellen a „szétlövésben” kihagyta csapata első tizenegyesét. Kiestek. Beckham annyira elkeseredett, hogy vissza akart vonulni, csak felesége rábeszélésére állt el ettől a tervétől.

Mégis szebben búcsúzott az Eb-ktől, mint Francesco Totti, aki akkor a dánok elleni nyitó meccsükön leköpte Christian Poulsent, ezért eltiltotta őt három mérkőzésre az UEFA, nélküle meg kiesett az olasz válogatott.

A portugálok a Beckhamék elleni mérkőzés után örömükben, a finálét követően bánatukban sírtak. Ketten különösen szomorúak voltak.

Az aranygeneráció két vezére közül Rui Costa már a döntő előtt bejelentette, hogy már csak egy mérkőzése lesz a válogatottban, Luís Figo két helyzetet kihagyott a fináléban, majd ő is visszavonult. Sokak szerint azért is döntött így az akkor Rui Costánál egy évvel fiatalabb, 31 éves szélső, mert megsértődött a korábban őt többször is lecserélő szövetségi kapitányra, Luiz Felipe Scolarira – először egyébként Cristiano Ronaldo váltotta Figót azon a tornán.

Később Figo azért meggondolta magát.

Éric Cantona azzal szembesült az 1996-os Eb-n, hogy az egyik legnagyobb sportszergyártó cég az angolokat megfricskázva rá építi a marketingkampányát (’66 nagy éve volt az angol futballnak. Megszületett Éric.). Ennek ellenére az ereje teljében lévő Cantona nem volt kerettag, a kiváló formában lévő David Ginolával egyetemben. Négy évvel korábban játszott a kontinenstornán, ráadásul a nagy Jean-Pierre Papinnel alkotott csatárpárost, de Cantona sem gólt nem lőtt, sem gólpasszt nem adott, és egyáltalán nem játszott a képességeihez mérten. Mint később kiderült, ez volt az utolsó tornája a válogatottal – 26 éves volt akkor.

Minden idők egyik legszimpatikusabb futballistája, Gary Lineker nem járt sikerrel az Eb-ken: írtunk már róla, 1988-ban nagy esélyesként érkeztek, három vereséggel távoztak, 1992-ben, amikor már Lineker volt a csapatkapitány, két pontot szereztek. Mint később kiderült, a svédek elleni volt Lineker utolsó Eb-mérkőzése (a torna előtt aláírt Japánba, várható volt, hogy búcsúzik a nemzeti csapattól), a továbbjutáshoz minimum döntetlent kellett volna elérniük az angoloknak. 1–1-es állásnál Graham Taylor lehozta az egy szem ékét, Alan Smitht küldte be a helyére – a hajrában pedig a Tomas Brolin, Martin Dahlin duó eldöntötte a mérkőzést. 

„Taylor megalázott!” – tajtékzott a meccs után Lineker, aki hat Eb-mérkőzésén egyetlen gólt sem szerzett. És tényleg visszavonult a válogatottól, 32 esztendősen, alig egy góllal elmaradva Sir Robert Charlton válogatottbeli gólrekordjától (49).