Így született az Európa-bajnokság 117 gólja

Az UEFA összegzése szerint meccsenként átlagosan 2.29 gól született, ami jóval kevesebb, mint az előző torna 2.78-as átlaga, s átlagosan 39 percenként volt gól, ezt a két adatot azzal indokolták, hogy az európai futballban egyre inkább egyenlőek a versenyfeltételek.

A részletes statisztika szerint a legtöbb gól a 16. és a 30. perc között született (23), a rendes játékidőben a legkevesebb az első félidő ráadásában volt, a további, kb. 15 perces periódusokat tekintve pedig a 31. és a 45. perc között (9).

A torna nagyszerű gólokkal kezdődött, hiszen a csoportkör elején számos távoli gólt láthattunk, de végül a 117-ből 98 gól is a 16-oson belülről született, s mindössze 19 azon kívülről – a 16.2%-os arány nagyjából megegyezik a 2016-os tornáéval.

A 117 gól közül 108-at szereztek akcióból a csapatok, kilencet büntetőből, s nem volt közvetlen szabadrúgásgól – a miheztartás végett: a 2012-es és az előző tornán is egy ilyen gólt lőttek.

Egyébként összesen 12 tizenegyest ítéltek, melyek közül kilencet váltottak gólra, hármat viszont a kapusok védtek (ilyen értelemben rontás nem volt).

Arra is kitért az UEFA, hogy a 117 gólból 60-at szereztek jobb lábbal, 28-at ballal, 18-at fejjel, s a 10 öngól mellett volt egy egyéb testrésszel elért találat is. Az öngólok kapcsán az UEFA azt írta, hogy az előző Eb-n kettővel több volt, mint az összes eddigin együttvéve, míg idén majdnem beállították a rekordot – igaz, több olyan gól is volt, melyet végül a lövőjátékosnak ítéltek, nem annak a játékosnak, aki utoljára labdába ért.