Ők végeztek az élen az Eb-n a legfontosabb statisztikai mutatókban

Szerkesztői megjegyzés: a mérkőzések számából is adódik, hogy számos mutatóban az élmezőnyhöz tartoznak a spanyol és az angol válogatott játékosai, nem átlagot számoltunk.

CSAPATSTATISZTIKÁK 

• A spanyol válogatott első csapatként lett úgy Európa-bajnok, hogy hét mérkőzése közül egyiket sem veszítette el. Veretlenül csak a franciák nyertek Eb-t 1984-ben, de akkor csak öt meccset játszottak. A spanyolok dominanciájáról sokat elmond, hogy még döntős ellenfelüknek, Angliának is csak három győzelme volt három döntetlen és egy vereség mellett (az UEFA a hosszabbításban elért sikert győzelemnek számolja, a tizenegyespárbaj utáni győzelmet döntetlennek).
• A spanyolok gólrekordot döntöttek, és 15 találattal zárták a tornát – ez néggyel több, mint amennyit a második helyezett Németország szerzett. Némileg ebből is következik, hogy a spanyolok szerezték a legtöbb gólt a 16-oson belülről, 13-at (és volt még egy öngól is) – a legkevesebb gólt pedig Szerbia szerezte (fejelte), három meccsen egyet.
• A mérkőzések számából is adódhat, de a spanyolok 25-tel több lövéssel próbálkoztak (123), mint a második helyezett német válogatott (98) és 48-cal (!) többször, mint Anglia. A magyar válogatott ebben a mutatóban 22. helyen áll 30 lövéssel, s csak Szerbiát és a torna legveszélytelenebb csapatát, Skóciát (16) előztük meg – ugyanakkor több kaput eltaláló lövése volt a mieinknek (10) az említettek mellett, mint Grúziának (8) és Szlovéniának (9). Utóbbi mutatóban is a spanyolok zártak az élen 42-vel, míg Anglia holtversenyben 6. lett 22 kaput eltaláló lövéssel.
• Némileg meglepő adat, hogy az angol válogatottnak volt a legtöbb passzkísérlete (4289) a tornán, ezzel 201-gyel előzi meg a spanyolokat, a leghatékonyabb pedig Németország volt, hiszen 3235 átadásból 2949 talált társat (91.2%) – a német precizitás, ugyebár. A magyar válogatott passzainak 81.3 százaléka volt sikeres (1116/910), ezzel 20. helyen végzett Marco Rossi csapata. 
• A legnagyobb arányban Portugália birtokolta a labdát (64.8%), megelőzve a németeket (59.2) és a spanyolokat (58.1). A leggyengébb mutatója Szlovéniának volt (75%-os hatékonyság, 35.5%-os labdabirtoklás, 1252/940).
• A legtöbb szabadrúgást Angliának ítélték, 101-et, ez pedig 20-szal több, mint amennyit a második helyezett spanyolok kaptak.
• Noha rengeteg kritika érte az angolokat, valójában ők vezették a harmadik legtöbb támadást a tornán, 344-et, de a spanyolok (411) és a portugálok (379) is offenzívabbak voltak náluk. Ebben a mutatóban a mieink a 21. helyen végeztek 94 támadással, utolsóként pedig Albánia zárt, 75-tel.
• A legtöbb szögletet Portugália végezhette el (47) és a legtöbb csellel is Cristiano Ronaldóék próbálkoztak (145), míg leggyakrabban a hollandok voltak lesen (14).
• Ami a védekezőstatisztikákat illeti, a szerzett labdákban, a szerelési kísérletekben és a sikeres szerelésben is a két döntős áll az első két helyen: Spanyolország 290-szer, Anglia 252-szer szerzett labdát, előbbinek 88 szereléséből 36, utóbbinak 81-ből 38 volt sikeres. A tisztázásokat tekintve már két, védekezésre építő csapat lett az első kettő: Szlovénia 142-szer, Grúzia 127-szer szabadított fel.
• Ha már a grúzok: az ő kapusuknak, Giorgi Mamardasvilinek volt a legtöbb védése (29) – nem véletlen, hogy számos lap beválasztotta a torna álomcsapatába –, ráadásul jelentős fölénnyel, ugyanis a holland Bart Verbruggennek és a spanyol Unai Simónnak is 18 védése volt. Gulácsi Péter ebben a mutatóban 19. helyen zárt 9 védéssel.
• A legtöbb gólt Grúzia és Törökország kapta, egyaránt nyolcat, a legkevesebbet Szerbia, Szlovénia és Belgium, kettőt, ugyanakkor a meccsszámok miatt is a legtöbb kapott gól nélküli meccse Franciaországnak volt (4). A törökök saját dolgukat is megnehezítették, hiszen a torna 10 öngóljából kettő is az ő nevükhöz fűződik.
• Ami a fegyelmezettséget illeti: a spanyolok követték el a legtöbb szabálytalanságot, 94-et, 26-tal többet, mint a németek, cserébe viszont ellenük faultolták a második legtöbbet, 75-öt, miközben az angolokat 95-ször állították meg szabálytalanul. A legfegyelmezetlenebb csapat a török volt 20 sárga és egy piros lappal – pedig csak 47-szer szabálytalankodtak játékosai.

A részletes csapatstatisztikák ide kattintva érhetőek el!

JÁTÉKOSSTATISZTIKÁK

• A legtöbb játékpercet négy angol töltötte a pályán, ugyanis Declan Rice, Kyle Walker, John Stones és Jordan Pickford is mind a hét mérkőzést is végigjátszotta, s a hosszabbításokat (nem a kétszer 15 perces ráadásokat) nem számítva 690 percet voltak a pályán. 
• A pozíciójából és a játszott percekből is adódóan a legnagyobb távolságot Declan Rice tette meg, aki hét mérkőzésen 85.7 kilométert tudott le.
• Az adatok szerint a legnagyobb sebességet Kylian Mbappé érte el, aki egy alkalommal 36.5 km/h-val futott.
• A legtöbb kapura lövéssel is a Real Madrid legfrissebb szerzeménye végzett, ő 24-szer próbálkozott, eggyel megelőzve Cristiano Ronaldót. Náluk pontosabb volt Kai Havertz, akinek 19 lövéséből 11 találta el a kaput.
• A passzhatékonyságban az élen Kleinheisler László végzett, ugyanis neki volt a legtöbb átadása hiba nélkül (16/16), de rajta kívül még 15 labdarúgó van, akik nem rontottak passzt, ugyanakkor a második helyezett svájci Denis Zakaria is csak hétszer próbálkozott. Nyilvánvalóan a kevesebb próbálkozásnak is köszönhető, hogy előbbi játékosok nem rontottak, de a legtöbb passzal John Stones (556), Declan Rice (530) és Toni Kroos (521) próbálkozott, utóbbi mindössze 26 (!) passzt rontott (95%).
• Lesen legtöbbször Cristiano Ronaldót érték (8), megelőzve Cody Gakpót (6), s némileg meglepő, hogy a belga Romelu Lukaku mindössze háromszor volt lesen, de abból kétszer is emiatt érvénytelenítették a gólját (a harmadikat kezezés miatt vették el).
• A legtöbb csele Jérémy Dokunak volt (34), aki négy meccsen is kettővel többször verte át ellenfeleit, mint Lamine Yamal, de szintén 32 csellel próbálkozott Kylian Mbappé, Ousmane Dembélé és Jamal Musiala is.
• Declan Rice-nak a számok alapján egyébként kifejezetten jó Eb-je volt, ő szerezte ugyanis a legtöbb labdát (46), megelőzve Marc Guéhit (44) és Jules Koundét (41). És hatékony is volt az Arsenal szűrője, ugyanis 15 szerelése volt, mellyel Jude Bellingham (24) és Joao Palhinha (16) után harmadik a vonatkozó rangsorban.
• Noha ezt egy Rice-hoz vagy Palhinhához hasonló védekező középpályástól várnánk, a legtöbb szabálytalanságot a spanyolok csatára, Álvaro Morata követte el – holtversenyben Virgil van Dijkkel – 12-t, cserébe viszont 9-szer őt is szabálytalanul állították meg, de a legtöbb szabadrúgást Jude Bellingham harcolta ki (16).

A részletes játékosstatisztikák ide kattintva tekinthetők meg!