SVÁJC

A svájciak veretlenül zártak az európai selejtezők E-csoportjának első helyén, és ezzel sorozatban harmadik alkalommal kvalifikálták magukat a világbajnokságra.

Az előző két szereplésük alkalmával ráadásul nem is vallottak szégyent, hiszen 2006-ban a későbbi ezüstérmes franciákat megelőzve jutottak tovább a kvartettjükből, és csak tizenegyespárbajban kaptak ki Ukrajnától – így az egész tornát kapott gól nélkül hozták le!

Legutóbb pedig az aranyérmesként végző spanyolok legyőzésével indítottak – más kérdés, hogy ennek ellenére végül csak a csoport harmadik helyén zártak, de ezúttal is csak a Chile-től elszenvedett vereség (0–1) során kapituláltak.

+ Reteszként záró védelem.Mint már a korábbi tornákon is látható volt, az együttes legnagyobb ereje a hátsó alakzatában rejlik, amely a selejtezők során is óraműpontossággal működött, leszámítva egy kisebb kilengést. Az Izland elleni berni mérkőzésen ugyanis Stephan Lichtsteinerék inkább a termelékenységre álltak át, elöl három gólt szereztek, viszont a gárda 4–1-es előnyről sem tudott nyerni (4–4). Ezt leszámítva viszont a további kilenc meccsen összesen kétszer rezzent meg a svájci háló!

GYENGE PONTOK
–Csatárok.A bejező játékosokat tekintve viszont már csehül állnak a svájciak, csupán három találatot szereztek a csatárok a selejtezősorozatban – igaz, a (támadó) középpályások és a védők (hat gól!) igyekeztek pótolni a hiányt.

A SZTÁR:XHERDAN SHAQIRI.A svájci mellett koszovói állampolgárságú Shaqiri természetes közege a pálya támadóharmadának jobb széle, de akkor sem jön zavarba, ha a támadó középpályás-szekció közepén vagy bal oldalán kell feltűnnie. A Baselben korán feltűnő szélsőre a debreceniek is jól emlékezhetnek a 2010–2011-es BL-sorozatból, amikor a svájci együttes az ő jó játékának is köszönhetően 5–1-es összesítéssel búcsúztatta a magyar aranyérmest. Shaqirire 2012 februárjában csapott le a Bayern München, amely több mint 11 millió eurót sem sajnált érte, s bár a várt jó játékkal azért még adós,a BL-győzelemből egy góllal azért kivette a részét.A még mindig csupán 22 éves,20 millió euróra taksáltjátékos a selejtezők során két góllal és három assziszttal segítette csoportgyőzelemhez csapatát.

TAKTIKAI FELÁLLÁS: 4–2–3–1.Ottmar Hitzfeld szövetségi kapitány 4–4–2-vel vágott neki a selejtezőknek, amelyek végére már inkább a 4–2–3–1-es felállást favorizálta, amelyben a biztos pontnak számító Benaglio kapus vezérelte hátsó alakulat előtt a középpályán a Behrami, Inler duó felel a belső szűrésért, előttük pedig Shaqiri, Xhaka és Stocker próbálja meg helyzetbe hozni Seferovicot.

A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY:OTTMAR HITZFELD.A svájciak 65 éves mesterét aligha kell bemutatni a labdarúgást követők számára. A játékosként 300 mérkőzésen 169 gólig jutó csatár a Zugnál kezdett, majd az Aarauval kupát, a Grasshoppersszel pedig két bajnoki címet és két kupát nyert. A nagy áttörés azonban Németországban jött el számára, ahol a Dortmunddal két, a Bayern Münchennel öt bajnoki címig, illetve egy-egy Bajnokok Ligája-diadalig jutott – a bajorokkal ráadásul az Interkontinentális Kupát is elhódította.

ECUADOR

A dél-amerikai együttes első világbajnoki szereplésére egészen 2002-ig kellett várni, de akkor rögvest óriási segítséget nyújtott Olaszországnak, hiszen az ellene és Mexikó ellen is alulmaradó együttes a zárókörben két vállra fektette a squadra azzurrát legyőző horvátokat, így végül Robert Jarniék csúsztak le a továbbjutásról.

A La Tri négy évvel később Lengyelországot és Costa Ricát legyőzve kiharcolta a továbbjutást a házigazda németek mögött, David Beckham szabadrúgásgólja azonban végzetesnek bizonyult az angolok elleni nyolcaddöntőben.

A dél-afrikai viadalra nem jutott ki az együttes – az utolsó két fordulóban nullázott, így Uruguay beelőzött a pótselejtezőt érő ötödik helyért, majd a vb meglepetéscsapataként elődöntőig menetelt –, Brazíliába viszont már igen. Köszönhetően nagyszerű hazai szereplésének, hiszen a 2782 méteres magasságban található Estadio Olímpico Atahualpába finoman szólva sem nyerni jártak a riválisok, egyedül Argentína szerzett ott pontot a selejtezők során (1–1)!

– Távol az otthon melegétől.Mint azt fentebb említettük, igazi oroszlánbarlangnak számít az ecuadoriak otthona, de idegenben már közel sem szerepel ilyen jól a La Tri, hiszen tétmeccsen hazájától távol 2009. szeptember 9. óta nem nyert...
– Ismeretlen a nullázás. Nem elég, hogy a győzelem nem jön össze jó ideje, a legutóbbi 12 nem hazai pályán játszott mérkőzésén még azt sem sikerült elkerülnie a gárdának, hogy gólt kapjon.

ERŐSSÉGEK
+ Felszabadultan a legnagyobbak dolgát is megnehezíthetik. Bár tétmérkőzésen szenvednek idegenben, felkészülési találkozókon azért kimozdulva sem teljesítettek rosszul a dél-amerikaiak, az elmúlt három évben a vb-re egyaránt kijutó Egyesült Államok, Costa Rica, Portugália és Ausztrália ellen is nyertek idegenben (illetve utóbbi esetben Londonban, háromgólos hátrányból fordítva), de Amszterdamban is jók voltak egy ikszre a hollandok ellen. Kérdés, hogy a tét ezúttal is nyomasztóan hat-e Ecuadorra...
+ Küzdeni, a végsőkig! Ecuador ellen nem lehet biztosra venni a végeredményt, amíg le nem fújták a találkozót. A hollandokkal játszott mérkőzés mellett további négy összecsapáson szereztek gólt a 89. percet követően, illetve ezen felül még négy találatot szereztek a 70. perc után.

A SZTÁR:ANTONIO VALENCIA. Ki más. Bár Caicedónál csupán négyen (Suárez, Messi, Falcao, Higuaín a szerény névsor...) voltak eredményesebbek a dél-amerikai selejtezők során, mégiscsak a Manchester United villámléptű szélsője az együttes első számú játékosa. A jobb oldalon még védőként is bevethető játékost 2009-ben szerződtették a „vörös ördögök", a 2011–2012-es idényben pedig őt választották meg a szurkolók a szezon játékosának.

TAKTIKAI FELÁLLÁS: 4–4–2

Rutinos védők segítették Banguera és Domínguez dolgát is – mikor melyikük védett –, a középpálya belsejében Dzsudzsák Balázs csapattársa, Noboa és a szaúdi al-Hilalban játszó Castillo robotol serényen, míg a két szélen a manchesteri „vörös ördög" Valencia, valamint Montero rohamoz, és szolgálja ki a selejtezők során hét gólt is szerző Caicedót.

A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY:REINALDO RUEDA. Az 57 éves kolumbiai szakember a hazájában dolgozott először nemzeti együttesnél, az U17-es korosztálytól kezdve az U20-asokon és az U21-eseken át az U23-asokat irányította, később a felnőttegyüttest is trenírozta 2004 és 2006 között, majd Honduras élére nevezték ki, és nagy sikerként ki is vezette a közép-amerikai ország válogatottját a 2010-es vb-re. Ott azonban sok örömre nem volt okuk, egyedül éppen Svájc ellen szereztek pontot, a szakvezetőnek pedig a kritikák miatt távoznia kellett. Azóta az ecuadori csapatot edzi, és jutott ki ismét egy Mundialra.

FRANCIAORSZÁG

Érdekes hullámvasutazáson vesznek részt a franciák a világbajnokságok során. A Michel Platini fémjelezte „kékek" 4., majd 3. helyezése után a következő két eseményre nem jutottak ki, az 1998-as hazai rendezésű viadalon viszont aranyérmesként zártak.

Négy évvel később címvédőként három topbajnokság gólkirályával (Thierry Henry – Arsenal, Premier League, 24; David Trezeguet – Juventus, Serie A, 24; Djibril Cissé – Auxerre, Ligue 1, 22) óriásit égve, még csak gólt sem szerezve végeztek a csoport utolsó, a vb 28. helyén.

Rá négy évre megint jött a hullámhegy, a csoportban Svájc mögött (újabb összefonódás a kvartetten belül) ugyan csak a második helyet kaparintották meg, Zinedine Zidane újabb káprázatos teljesítményeinek köszönhetően azonban a spanyolokat, majd a címvédő brazilokat, az elődöntőben pedig az angolokat kiejtő portugálokat is legyőzték, így bejutottak a döntőbe. A híres Zidane, Materazzi-affér végén az olaszok tizenegyesekkel diadalmaskodtak, így Raymond Domenech csapatának meg kellett elégednie az ezüstéremmel

Igaz, ezt négy évvel később alighanem gond nélkül aláírták volna utólag a franciák... Már a tornára kijutás sem volt egyszerű, az írek elleni pótselejtezőn Henry lesen kezelte le (szó szerint) a labdát Gallas gólja előtt. Az Uruguay elleni gól nélküli iksz után a már visszavonult Zidane azt mondta, hogy Domenech elveszítette az irányítást az együttes felett, majd jött az emlékezetes incidens Anelkával. A csapat pedig ismét leszerepelt, egy pontot szerezve a 29. helyen végzett.

Ha folytatódik a hullámvasutazás, akkor ismét kicsúszhat egy érem az ezúttal már Didier Deschamps dirigálta társaságnak, bár intő jel lehet, hogy a két jól sikerült tornát egyaránt Európában rendezték meg, a két leégést pedig az öreg kontinenstől távol mutatták be a gallok. A kijutás idén sem volt tükörsima, a címvédő spanyol válogatott mögött a második helyet szerezték meg a csonka I-csoportban, a pótselejtezőn pedig Kijevben 2–0-s vereséget szenvedtek. A párizsi visszavágón azonban 3–0-ra legyőzték Ukrajnát, így pedig, ha nem is könnyen, de biztosították a helyüket Brazíliában.

ERŐSSÉGEK
+ Forma. 2013 első felében nem szerepelt túl fényesen a gárda, a németek, a spanyolok, az uruguayiak és a brazilok ellen is alulmaradt, továbbá a címvédőtől elszenvedett vereséggel kezdve öt találkozón maradt gólképtelen. Szeptember közepe óta viszont ismét régi szép arcát mutatja, leszámítva az ukránok elleni kisiklást. Fehéroroszországnak négyet, Ausztráliának hatot vágtak a „kékek", a finneket, illetve az ukránokat a visszavágón 3–0-ra, a hollandokat 2–0-ra, a norvégokat pedig tegnap 4–0-ra győzték le.
+ Támadósor. Mint látható, ismét beindult a gólgyár, Benzema és Giroud egyaránt négyszer köszönt be a közelmúltban, ahogyan Ribéry is, aki emellett még négy gólpasszt is kiosztott, míg az előkészítők között Valbuena jeleskedett, csak a norvégok ellen három asszisztig jutott, összességében pedig hétszer találtak be a társai az ő átadásaiból!
+ Védelem. Nemcsak a támadók, hanem a védők is jól teljesítenek – az ukrajnai zakót leszámítva –, a legutóbbi hat mérkőzésen ötször is megőrizte kapuját a francia válogatott.

GYENGE PONTOK
– Valahol, nem Európában. Uruguay, Argentína, Dél-Korea és Japán, Dél-Afrika: csoportkör. Brazília, Chile, Mexikó (1970), Egyesült Államok: nem vettek részt a tornán. Az egyetlen kapaszkodó, hogy a második mexikói tornán bronzig jutott az együttes, bár ha azt nézzük, hogy Brazíliában is másodszor rendeznek tornát, és figyelembe vesszük a franciák hullámgörbéjét (1., 28., 2., 29.), minden adja magát egy bronzéremhez – legalábbis „számmisztikailag”.
– Távol az otthontól. Bár otthon valóban szépen muzsikál az együttes, vendégként nem ilyen szép a helyzet. A 2012 novembere óta lejátszott hat találkozóból csupán a fehéroroszok elleni 4–2 alkalmával jött össze a siker, a többi összecsapáson azonban még a gól sem.

A SZTÁR: FRANCK RIBÉRY. A Bayern Münchennel egy szezonnal korábban mindent (Bajnokok Ligája, Európai Szuperkupa, klubvilágbajnoki cím, Bundesliga, Német Kupa) megnyerő szélső óriási csatában szorult az Aranylabda-szavazás dobogójának alsó fokára. A nemzetközi elitbe a 2006-os világbajnokságon berobbanó villámgyors zsebrakéta ázsiója óriásit emelkedett az ezüstéremig tartó menetelés során, az OM klasszisát az Arsenal, a Real Madrid és a rivális Lyon is vitte volna a torna után, 2007-ben azonban mégis a Bayern lett a befutó, akkori klubrekordot jelentő 25 millió euróért. A bajorok azóta sem bánják a transzfert, a francia-német koprodukció pedig a már említetteken felül további három bajnoki címben és Német Kupa-győzelemben csúcsosodott ki – eddig.

TAKTIKAI FELÁLLÁS: 4–3–2–1
Deschamps az elmúlt időszakban többféle felállást is kipróbált, volt itt 4–3–2–1, két védekező és három támadó középpályásos formáció, valamint három középpályásos és három támadós is. Lloris helye a kapuban stabil, csakúgy, mint a védelem két szélén Debuchynek és Evrának (középen azért voltak változtatások). A középpályán a Pogba, Cabaye, Matuidi hármas állandósulni látszik, a Juve sztárpalántája által fémjelzett sor előtt a támadósorban pedig Ribéry mellett a Real Madrid befejező csatára és egy feltörekvő fiatal is gyakran kap helyet.

SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: DIDIER DESCHAMPS. Játékosként az 1998-as csapattal már a magasba emelhette a világbajnoki trófeát, most pedig szövetségi kapitányként is átélné ugyanazt. A korábban a nemzeti együttes mezét 103 alkalommal magára öltő középpályás 2001-ben váltott az edzői posztra, a Monacóval ezüstérmet szerezve BL-be vezette együttesét, ahol aztán többek között a Real Madridot is kiejtve egészen a döntőig menetelt, de a José Mourinho vezette Porto megálljt parancsolt nekik. A 2006–2007-es idényben visszavezette az élvonalba a másodosztályba száműzött Juventust, amelyet játékosként öt fantasztikus szezonon keresztül erősített, majd a Marseille mestereként bajnoki címet és egy újabb ezüstöt szerzett, mielőtt 2012-ben szövetségi kapitánynak nevezték ki.

HONDURAS

Honduras Kanada kivégzésével (8–1) harcolta ki a továbbjutást a CONCACAF-zóna 3. selejtezőkörében, a döntőben pedig az Egyesült Államok és Costa Rica mögött, de Mexikó, Panama és Jamaica előtt végezve megkaparintotta a még automatikusan vb-szereplést érő 3. helyet.

A Los Catrachos számára 1982-ig kellett várni az első világbajnoki szereplésre, és nem is bőgtek le a közép-amerikaiak: a házigazda spanyolokkal és a csoportgyőztes északírekkel ikszeltek, Jugoszlávia ellen pedig csak a 88. percben, 11-esből kapott góllal maradtak alul. A következő lehetőségig újabb 28 év telt el, s ahogy már Reinaldo Ruedánál említettük, egy ponttal, szerzett gól nélkül zárt a negyedik helyen Spanyolország, Chile és Svájc mögött.

ERŐSSÉGEK
+ Hatékony támadók. Legalábbis ami a selejtezőket illeti. Ott ugyanis Bengtson és Costly is szépen termelt – előbbi Kanada ellen triplázott –, mindketten négy találattal fejezték be a döntő szakaszt. Costly a mostani rivális Ecuadornak is bemutatkozott már, felkészülési meccsen duplázott ellene.
+ Nem ijednek meg a nagy nevektől. Kanada mellett az Egyesült Államok is vesztesen távozott Hondurasból, és Mexikónak is meg kellett ott elégednie egy ponttal.

– Sztárok hiánya. Mint lejjebb látható, kiemelkedő sztárok nincsenek az együttesben, így pedig adja magát a kérdés, hogy a nagy mérkőzéseken képes lesz-e valaki előrelendíteni a csapat szekerét.
– A hátsó egység nem meggyőző. A brazilok elleni floridai felkészülési meccs megmutatta, hogy a védelem azért a legnagyobb csapatokkal szemben kevés lehet. Neymarék ellen a szünetig tartotta magát Honduras, a második félidőben azonban megsorozták őket, és végül 5–0-ra kikaptak.

A SZTÁR: EMILIO IZAGUIRRE. A mértékadó transfermarkt.de szerint a Celtic balhátvédjének piaci értéke alulról közelíti a négymillió eurót, ezzel pedig a keret legértékesebb játékosának számít. A 28 éves futballista 2010-ben került a skót együtteshez, 2011-ben pedig gyakorlatilag minden fórumon megválasztották az év játékosának.

TAKTIKAI FELÁLLÁS: 4–4–2. Suáreznél a négy védő és középpályás állandónak tetszik, ellenféltől függően azonban egy visszavont ékkel vagy két támadóval szerepelteti övéit.

SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: LUIS FERNANDO SUÁREZ. Az 54 éves kolumbiai szakember játékosként Libertadores-kupát nyert az Atlético Nacionallal, de szövetségi kapitányként egyelőre még adós a jó eredménnyel. Érdekesség, hogy míg Rueda hondurasi kapitányból lett ecuadori, Suáreznél fordított sorrendben zajlott le ez a csere.

A CSOPORT LEGÉRDEKESEBB FAZONJA: RIO MAVUBA

Rio Antonio Mavuba nem szokásos afrikai háttérrel rendelkezik. Gyakran találkozhatunk a „tengerre született” kifejezéssel, Mavuba esetében ez azonban nem (csak) átvitt értelemben igaz. Rio édesapja, Mafuila „Ricky” Mavuba maga is futballista volt, és az 1974-es világbajnokságon részt vett a zairei válogatottal. Fiának az édesanyja révén angolai gyökerei is vannak, és az angolai polgárháború idején, 1984. március 16-án egy hajón látta meg a napvilágot, nemzetközi vizeken – születési helyéül is csak annyi szerepel, hogy tengeren született. A most 30 éves játékos nem szereti emlegetni különleges múltját.

„Az szerepel az útlevemben, hogy tengeren született – mondta Mavuba. – Ami a többit illeti, nem szeretek beszélni róla. Sőt, soha nem is akartam tudni az átkelés történetét.”

Szerencsére a polgárháború elől menekülő Mavuba és családja politikai menekült státuszt kaptak Franciaországban, ahol új életet kezdhettek. Édesanyja Rio kétéves korában, édesapja 12 esztendővel később hunyt el, ő pedig belevetette magát a futballba, és hat évvel később már rendszeresen játszott a Bordeaux-ban. 2004 szeptemberében kapta meg a francia állampolgárságot, és bár hívták a Kongói Demokratikus Köztársaság (a korábbi Zaire) válogatottjába is, a „kékek” mellett döntött.

„Franciaországban nőttem fel, francia vagyok – felelte anno határozottan a középpályás. – Ha Claude LeRoy (a Kongói DK akkori szövetségi kapitánya) elhívna, hogy nézzek meg egy kongói mérkőzést, örömmel mennék, de játszani a francia válogatottban fogok innentől.”

A 2004-es touloni utánpótlástornától a 2006-os U21-es Eb-ig a francia korosztályos nemzeti együttes csapatkapitányaként szerepelt, 2004 augusztusában pedig a nagyválogatottban is bemutatkozhatott a Bordeaux középpályása – ez csupán a 32. felnőtt mérkőzése volt pályafutása során! 2007-ben a Villarrealhoz szerződött, ám a „sárga tengeralattjárónál” nem találta meg a számításait, így 2008 januárjában előbb kölcsönben, majd nyáron végleg a Lille-hez tette át székhelyét, ahol azóta 210 bajnokin lépett pályára, és aranyérmet szerzett a 2010–2011-es szezonban.

NSO-VERDIKT A CSOPORTRÓL

A franciák világbajnoki hullámhegyére egyelőre nem fogadnék nagy tételben, de ebben a négyesben minden Ribéryék kezére játszik, és alighanem gond nélkül be is húzzák a csoportot. A második helyért már nagyobb csata alakulhat ki, de kőkemény védekezésének köszönhetően Svájc aligha kap ki másik két riválisától, ami elég lehet a továbbjutáshoz. Érdekes lesz, hogy Ecuador hazai pályától távoli, vagy Honduras vb-nyeretlenségi sorozata szakad-e meg (esetleg mindkettő) – jelen állapotban előbbi csapatnak van nagyobb esélye a harmadik helyre.

Tipp: 1. Franciaország, 2. Svájc, 3. Ecuador, 4. Honduras.