Akiknek ellopták a világbajnokságát: a lemaradók (rém)álomkerete

KAPUSOK:

1. Joe Hart

Pedig az első kilenc világbajnoki selejtezőt még Hart védte végig, ám a tavasz végére a West Hamben is a kispadra szorult Adrián miatt.

12. Sergio Romero

Sérülés miatt marad le a tornáról az argentinok korábbi kezdőkapusa, pedig kipihente magát a Manchester United kispadján – és a vb-n lett volna meg a századik válogatottsága... Mi két kapussal utaznánk, de ha kellene egy harmadikat is mondani, a spanyol Sergio Rico mellé tennénk le a voksunkat.

VÉDŐK:

2. Dani Alves

Még erősebb lett volna a nagy tornáról hiányzó jobbhátvédek listája, de a spanyol Daniel Carvajal kiheverte a Bajnokok Ligája-döntőben összeszedett sérülését. Álomkeretünkben a 2-es mez egy másik nagy posztreformeré, a brazil Dani Alvesé: a PSG légiósa már betöltötte ugyan a 35. életévét, azonban nem facsarta ki a Ligue 1 – csak éppen tavasszal olyan súlyos térdsérülést szenvedett, hogy csupán az év végén térhet vissza a pályákra. Ugrott is a harmadik, utolsó vb-je.

14. Sergi Roberto

A védelem és a középpálya jobb szélén vethető be, no és szűrőként, játékjogának értéke 55 millió euró, szorgalmas, technikás és a kanadai pontokkal sem marad adós, igazi kincs tehát a katalán játékos – pechjére Julen Lopetegui nem tartozik a harácsolók közé. Igaz, Roberto háromszoros válogatottként nagy reményeket nem táplálhatott, de aki ebben az idényben lehúzott 48 tétmérkőzést a Barcelonában (kilenc gólpasszal, egyszer még balhátvédként is szerepelve!), az sok más nemzeti csapatban alapember lenne.

3. Alex Sandro

Angol klubok hetvenmillió eurós ajánlatokkal üldözik, a Juventusszal mindent megnyert hazai fronton, amit csak lehet, a BL-ben sem vallott szégyent, a legjobb korban van, csak éppen 2011 óta összesen tíz válogatottságot tud felmutatni, mert Marcelo és Filipe Luís is előtte áll a sorban – most nyáron Tite kapitány is rájuk voksolt.

4. Aymeric Laporte

Aki 65 millió euróért vált klubot egy fél évvel a vb előtt, annak illene ott lennie a nagy tornán, minden bizonnyal így gondolta ezt a Manchester City hátvédje is, aki a franciáknál nem jutott tovább a kerettagságnál, illetve Oroszországra még erről is lemaradt – noha Laurent Koscielny sérülése miatt reménykedett, végül a stuttgarti Benjamin Pavard mellett a párizsi Presnel Kimpembe kapott repülőjegyet Didier Deschamps kapitánytól. Még a végén Laporte előkapja mérgében a spanyol útlevelét...

5. Javi Martínez

Hiába az örökösnek tűnő német bajnoki cím és a rendszeres BL-beli vitézkedés, mivel sem a védelemből, sem a középpályáról nem kirobbanthatatlan a Bayern Münchenből, ugrott a spanyol Martínez vb-je. Ahhoz képest, hogy még bilbaóiként világ- és Európa-bajnok lett...

15. Marcos Alonso

Javi Martínezhez hasonlóan negyvenmillió eurót ér a bal oldali mindenes, aki kirobbanthatatlan a Chelsea-ből, közel félszáz tétmérkőzésen egytucatnyi kanadai pontot termelt, és még középhátvédként is megállta a helyét – mi tagadás, kevesen vitték volna helyette magukkal az arsenalos Nacho Monrealt. Alonso pechjére Julen Lopetegui köztük van. Családi vonás Alonsóéknál a pech: nagyapja, a zseniális védő, Marquitos a Real Madrid első aranycsapatának a tagjaként, ötszörös Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztesként nem vett részt egyetlen nagy válogatott tornán sem; apja, Marcos 22 válogatottságára „csak” egy Eb(-ezüst) jutott, holott 1982-ben, a hazai rendezésű világbajnokság nyarán spanyol átigazolási rekorder lett!

16. Shkodran Mustafi

Ugyan nincs mostanság csúcsformában az Arsenal német bekkje, aki két éve 41 millió euróért váltott klubot, a londoniak sérülésmizériáihoz képest igencsak elégedett lehet a szezonbeli 38 tétmérkőzéssel – és tagja maradt a német válogatott keretének is. Egészen mostanáig, mert az Eb és a Konföderációs Kupa után a vb-címvédési hadműveletből kimarad. Mert nagyon gazdag a német futball: mögüle a kapus Bernd Leno, mellőle a védő Jonathan Tah és a vb-aranyérmes Benedikt Höwedes sem utazik Oroszországba.

17. David Luiz

A loboncos hajú brazil védelmi mindenes alig lépte túl a harmincat, de utoljára(?) 2017 nyarán szerepelt a selecaóban, kihagyta a vb-selejtezők végét, tavaly év vége óta pedig egyik sérüléséből a másikba esett.

Előtte szakított azért időt arra, hogy a Chelsea-ben összevesszen főnökével, Antonio Contével, legutóbb pedig februárban játszhatott.

Ironikus módon kimaradt a kimaradók válogatottjából is az argentin Emanuel Mammana, az arsenalos francia Laurent Koscielny, honfitársai, Clément Lenglet, a Chelsea-t képviselő Kurt Zouma és Lucas Digne, a portugál Joao Cancelo, Fábio Coentrao páros, az argentin Ezequiel Garay, a kolumbiai Jeison Murillo, az angol Chris Smalling, a francia és spanyol színek között sokáig variáló Theo Hernández, a Neymart egy válogatott meccsen a pályáról leradírozó Joe Gomez, valamint a Transfermarkt szerint negyvenmillió eurós játékjogú Héctor Bellerín, aki – és Sergi Roberto – helyett a bő feleennyire taksált Álvaro Odriozola utazhat a vb-re a spanyolokkal.

KÖZÉPPÁLYÁSOK:

6. Cesc Fabregas

A Premier League-sztárokat szívesen hagyták otthon ezen a nyáron, ezt a védőkön is láthattuk, és őszinte sajnálatunkra a középpályások közül ez többekre is igaz. Itt van például Fabregas, aki igazi középpályás mindenes és kipróbált hamis kilences, s még csak harmincegy éves – de az atléticós és realos madridi fiatalok kitúrták őt a keretből. Pedig azt sem lehet mondani, hogy nem szerepelne a Chelsea-ben, egy híján ötven tétmérkőzésen virított az idényben a „kékek” között a 110-szeres válogatott játékos – a furia rojában azonban utoljára a 2016-os Eb-n szerepelt. Apropó, Eb: Fabregas kétszeres kontinens- és egyszeres világbajnok, most meg jobb híján a BBC kommentátorcsapatát erősíti majd Oroszországban, Gary Lineker, Jürgen Klinsmann, Didier Drogba, Frank Lampard, Rio Ferdinand, Alan Shearer, Phil Neville és Pablo Zabaleta társaságában. Előtte meg DJ-ként búcsúpartit adott a családjának és ismerőseinek egy luxusjachton.

10. Juan Mata

Hasonló cipőben jár Fabregas egykori csapattársa, Mata is: mármint nem DJ- és kommentátori vonalon, hanem a vb-t illetően. A támadó középpályás Fabregasnál fiatalabb, de csak 41-szeres válogatott – és 2016 novembere óta nem tagja a nemzeti együttesnek a fentebb is említett okok miatt. A bőség zavara…

18. Mario Götze

Menj be, és mutasd meg, hogy jobb vagy Lionel Messinél! – küldte harcba a 2014-es vb-döntőben Götzét Joachim Löw, és a támadó középpályás meg is mutatta, hogy aznap tényleg jobb az argentinnál: győztes góllal hálálta meg a megelőlegezettet. Csakhogy a torna után látványosan elfelejtette egykori önmagát, pedig a Bayern Münchentől visszatért a Borussia Dortmundhoz, ám testi-lelki nyavalyái miatt kimaradt a vb-keretből.

8. Radja Nainggolan

Lehet szeretni vagy nem szeretni, a belga erőközéppályás korunk egyik leghatékonyabbja a maga műfajában, és szorgosan termeli a kanadai pontokat is, az AS Romában az elmúlt idényben 21-ig, míg ebben 17-ig jutott. Az Örök Városban és Belgiumban is imádják a szurkolók, csak éppen szövetségi kapitánya, Roberto Martínez nem csípi őt. „Tisztában voltam vele, hogy ez a döntésem nem tesz majd népszerűbbé. A teljesítményeket figyeltem, s azt, hogy a válogatottnak és a különböző egységeknek mire van szükségük, hol és milyen stílusú játékos kell” – indokolta alaposan körüljárt döntését a mester. „Fájdalmas, hogy el kell fogadnom: nem vagyok elég jó mindenkinek. Mától én vagyok a csapat első számú szurkolója” – lopta magát beljebb a szívekbe Nainggolan.

7. Dimitri Payet

A franciák szélsője a számukra igen peches Európa-liga-finálé után duplán sírhatott: egyrészt az el nem nyert arany miatt, másrészt pedig mert olyan komolyan megsérült az első félidőben, hogy ugrott a vb-je. Amely pedig minden bizonnyal az utolsó lett volna neki, lévén a rosszfiú már 31 éves. Különben Payet nagyon készült Oroszhonba (korábban, a selejtezők során nem volt atombiztos a helye a csapatban), mivel az idényben nem kevesebb mint 34 kanadai pontot szorgoskodott össze.

11. Javier Pastore

A Ligue 1-ben sokkal több trófeát nyert a párizsi Pastore, mint a marseille-i Payet, és majdnem negyvenszer lépett pályára a klubjában – bár ehhez csak kereken ötvenperces mérkőzésenkénti átlag és tizenegy kanadai pont társult. E kettő eredője a vb elmulasztása lett, pedig nem dúskálnak a hozzá mérhetően kreatív középpályásokban az argentinok, ráadásul vele ellentétben utazhatott az a Giovani Lo Celso, aki kicsit többször, és átlagosan 51 percet futballozott a PSG-ben…

19. Leroy Sané

Ugyan kilencvenmillió eurójával ő hazája legértékesebb labdarúgója, mégis áldozatául esett a szélső az utolsó szűkítésnek: Joachim Löw a német sajtó szerint nem személyes, hanem hideg szakmai okok miatt nem számol vele. Talán hibát követett el a mester – ugyanis a néha elhanyagolt védőmunka ide vagy oda, éppen a megzabolázhatatlan támadók szokták eldönteni a rangadókat, Sané pedig bajnok és angol Ligakupa-győztes lett a Manchester Cityvel, a nagy menetelés közben 14 gólt és 19 gólpasszt bedobva a közösbe. Igaz, Löw döntését erősíti, hogy a középső középpályásként is hasznos Sané a 11 válogatott fellépésén egyetlenegyszer sem volt eredményes, és csupán egyetlen assziszt tellett tőle, az azeriek ellen.

13. Anthony Martial

A francia támadó mindenes Transfermarkt szerinti értéke 65 millió euró, a Manchester United ennél valamivel kevesebbért vette – ellenben a közel húsz válogatott meccsén egy árva gólt lőtt, persze pár fontos gólpasszt lehet azért a nevéhez kötni. Nem tett neki jót az sem, hogy hosszú távon még nem tudott alapemberré válni klubcsapatában, ehhez képest viszont dicséretre méltó az összegereblyézett húsz kanadai pont. Azonban ez sem Les Bleus-szint ezen a nyáron…

A kimaradtak 23-as keretéből kimaradtak olyan nagyobb nevek, mint a francia erőmutatványos, Moussa Sissoko és Párizs kishercege, Adrien Rabiot, a szövetségi kapitányával egy régebbi ügy miatt fasírtban lévő orosz Igor Gyenyiszov, az argentin, tavaly ismét nagyon komoly sérülést szenvedő Fernando Gago, az angoloktól a Jack Wilshere, Adam Lallana, Alex Oxlade-Chamberlain trió és a németeket képviselő Emre Can, Julian Weigl, Kai Havertz, Serge Gnabry kvartett, a portugál André Gomes, Renato Sánches, Nani zenekar, a francia Geoffrey Kondogbia, Tiemoué Bakayoko duó, valamint az angol gigászok által üldözött, s végül a Liverpool által megszerzett brazil jobbhátvéd-szűrő, Fabinho.

TÁMADÓK:

9. Karim Benzema

Megbűnhődött bűnrészességéért: három éve indult ellene eljárás, mert azzal vádolták, hogy bűntárs volt válogatottbeli csapattársa, Mathieu Valbuena megzsarolásában. Egy kompromittáló szexvideó, 150 ezer euró és Benzema pár gyanús cimborája körül forgott a történet, amely miatt a csatárt rövid időre őrizetbe vette a francia rendőrség, majd a versailles-i bíróság vád alá helyezte, és további nyomozást rendelt el. Benzema természetesen tagadta a vádakat, és ha erkölcsi bizonyítványa nem is ugrott (még), alaposan visszavetette a karrierjét az ügy: az előző szezonban a La Ligában tizenegy, most pedig öt gólt szerzett, ez messze nem a Real-középcsatárok szintje. A BL-idénynek az elődöntőben és a fináléban egy-egy szerencsés góllal azért a hőse lett – vb-hős ellenben már soha nem lesz a harmincéves futballista. „Így legalább a családom mindig tudja, hol vagyok. Semmit nem fogok tenni azért, hogy meggyőzzem a kapitányt” – vonta meg a vállát még jóval a kerethirdetés előtt. Deschamps neki nem bocsájtott meg, ám Valbuena szolgálataira sem tart már igényt.

20. Zlatan Ibrahimovic

Nagy kérdés, hogy a svéd válogatott igazán akarta-e a nagy Zlatant, vagy Zlatan igazán akarta-e ezt a vb-t, az mindenesetre tény, hogy „hátrahagyott” társai a hollandokat és az olaszokat elütve részesei lesznek az oroszországi kalandnak, amelytől a világklasszis távol marad. Érzésünk szerint az lehetett a döntés hátterében, hogy sem a szövetségi kapitány, sem a játékostársak nem döngették a magas zlatani elvárásoknak megfelelően az ajtót, a csatár ezért nem gondolta meg magát a válogatottól való visszavonulást illetően – nem mellesleg lett volna egy kis kényelmetlensége amiatt, hogy résztulajdonosa egy fogadóirodának. A nemzetközi szövetség (FIFA) etikai kódexe alapján ez szabálytalan, ám ezt egy szokásos baráti felvásárlással ki lehetett volna kerülni. „Ha játszani akarok, akkor játszani is fogok. Ez nem a FIFA döntése, egyedül az a kérdés, én mit akarok” – dörögte korábban Zlatan, a futball Chuck Norrisa. Tehát nem akart.

21. Mauro Icardi

Icardi bezzeg akart volna, de állítólag nem fért bele Lionel Messi terveibe, ezért aztán otthon maradt – a Barcelona zsenije a rossz nyelvek szerint a Sergio Agüero, Paulo Dybala, Gonzalo Higuaín trió mellett tette le a garast, Jorge Sampaoli szövetségi kapitány pedig hogyan is mert volna ellenkezni szegény?! Pedig Icardi értéke 95 millió euró, a vergődő Interben is képes volt 29 góllal zárni az idényt – igaz, az előjelek sem voltak kedvezőek számára, hiszen 2013 óta összesen négyszer bújhatott bele az albiceleste mezébe... Érdekes, hogy a(z egykor) még nála is sokkal jobb csatár, Hernán Crespo már a tavasszal tudta, hogy Icardi nem lesz ott a vb-n, és azt is, hogy miért: az Inter-ék nem tartozik Messi baráti köréhez.

És keresd a nőt…

Érdekességként említenénk meg, hogy nincs szerencséje az Inter-ékeknek ezzel a vb-vel: Icardi új csatártársa a következő idényben Lautaro Martínez lesz, de ő is hiába volt tagja még a bő keretnek, április végén lesérült.

22. Alexandre Lacazette

Nem nézünk utána, milyen baráti kör tagja az Arsenal 53 millió euróért vett csatára, szélsője, aki első angliai idényében elbotorkált huszonkét kanadai pontig egy szintén sokszor botorkáló csapatban – ám hiába az eredményesség, hiába a sokoldalúság, a keretszűkítésen elbukott a 27 esztendős játékos.

„Mindketten jól játszottak novemberben a németek ellen, de ez csak egy meccs volt. Ha ettől eltekintünk, már nem annyira jó az összkép. Teljesen kiértékeltük a helyzetet, beleértve a korábbi keretekben betöltött szerepüket, valamint hogy a különböző szituációkban mire képesek. Olivier Giroud-val, Antione Griezmann-nal, Nabil Fekirrel és Kylian Mbappével is középen számolok, de Griezmann és Mbappé máshol is tud játszani” – mondta róla és Martialról Didier Deschamps.

Az Ousmane Dembélé, Thomas Lemar, Florian Thauvin trióról már nem is szólva...

23. Álvaro Morata

Megosztja a jónépet a spanyol csatár, aki egyesek szerint már majdnem világklasszis, mások szerint csak néha-néha rázza meg magát, hosszú távon képtelen kiegyensúlyozott teljesítményre – az pedig már a mi véleményünk, hogy világklasszis csatár az, aki három helyzetéből kettőt biztosan értékesít hajnali három órakor, kétnapos buliból hazafelé tartva, egy 24 órás mérkőzésbe véletlenül beszállva is.

Nos, Morata nem ilyen: hiába a 65 millió eurós érték és a Chelsea-ben szerzett idénybeli tizenöt találat, ha a BL-ben csak egyszer volt eredményes, még a csoportkörben, utolsó 14 bajnokiján pedig egy, azaz egyetlenegy gólra volt képes... Egyébként Morata ideális kiegészítő ember, remekelt ebben a szerepben a Realban – most a nem éppen világverő Iago Aspas, Rodrigo, Lucas Vázquez hármas egyik tagját sem tudta kiütni.

Sok szurkoló szívesen látta volna ezen a vb-n is a még mindig gólerős Carlos Tévezt, az oroszok nagy hiányzóját, Alekszandr Kokorint, a német Lars Stindl, Kevin Volland, Sandro Wagner hármast, az előző vb-n az „aranygólpasszt” jegyző André Schürrlét, a 279. új Pelét, Luant, Malcomot, Lucas Mourát, az argentin Érik Lamelát, az őserő belga csatárt, Christian Bentekét, a fineszes spanyolt, Pedrót vagy a két évvel ezelőtti Eb-döntő hősét, a portugál Édert, esetleg a Bayern München és a francia nemzeti csapat színes egyéniségét, Kingsley Comant is.

A mi álomcsapatunk, a kispadon a két pad közül a madridira pottyanó Julen Lopeteguivel: Hart – D. Alves, Laporte, J. Martínez, Alex Sandro – Mata, Nainggolan, Götze – Icardi, Benzema, Ibrahimovic, .

ÉS AZ ÖNÖKÉ?