Drágán mért presztízs: nem Oroszország kaszál nagyot a vb-n

A fehér elefánt olyan ritka állat, amelyet a leggyakrabban labdarúgó-világbajnokságokon figyelhetünk meg. Stadionformája van, nagyon sokba kerül, nehezen fenntartható, és reménytelenül rossz a kihasználtsága.

A fehér elefántot természetesen Oroszországban is megtekinthetjük.

Tegyük hozzá, a fehér elefántnak nevezett jelenség egyáltalán nem egyedi, nem orosz- és nem futballspecifikus. Viszont nagyban hozzájárul, hogy világszerte látványosan óvatosabbak a szervezők (már ha nem Katarnak hívják a rendező országot). A korábbi rossz tapasztalatok ugyanis elővigyázatosságra intenek mindenkit.

Vegyük Brazíliát. A 2014-es világbajnokság házigazdája „a vb egész Brazíliáé” elven iszonyatosan drága, egyben kihasználatlan stadionok sorát húzta fel. Legyen szó a brazíliavárosi monstrumról (vb utáni kihasználtsága: buszgarázs, tömeges esküvők lebonyolítása, valamint olyan élvonalbeli mérkőzések, amelyek odahozataláért fizetni kell, hiszen a fővárosban nincs magas szintű csapat) vagy a manausi stadionról (vb utáni kihasználtsága: leginkább vallási ceremóniák, de szó volt a börtönné alakításról is). Közben a megfelelő – vagy kisebb átalakítással megfelelő – arénákkal bíró nagyvárosokban nem használtak több helyszínt, mert, ugyebár, a vb egész Brazíliáé…

Oroszországban földrajzilag (a válogatottak szerencséjére) nem érvényesült a fenti elv, mert annak csúnya vége lett volna, ha a távol-keleti, vagy akár csak a közelebbi szibériai régiókban is rendeznek meccseket. Sőt a brazilok tapasztalataiból okulva a szervezők Moszkvában két helyszínt is választottak – az előző vb házigazdáinak is ezt ajánlotta a FIFA, ám a 2014-es szervezőbizottság úgy gondolta, jobban tudja…

RÖVID VB, HOSSZÚ ÁRNYÉK

A körültekintés ellenére Oroszországban is akadnak/lesznek olyan stadionok, amelyek utófinanszírozása felettébb költségesnek tűnik. A regionális vezetők ezért már jóval a világbajnokság előtt segítséget kértek Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy szövetségi pénzből tartsák fenn a torna után a méregdrága és a helyi viszonyokhoz képest túl nagy befogadóképességű arénákat.

Elsősorbana kalinyingrádi stadion fenntartásával kapcsolatbanjelentkeztek kérdőjelek, de hét városban – Kalinyingrád mellett Volgográdban, Jekatyerinburgban, Nyizsnyij Novgorodban, Rosztovban, Szamarában és Szaranszkban – is be kell szállnia az államnak az üzemeltetési költségekbe.

Az eredeti tervek alapján 2019-től már regionális finanszírozásból kellett volna üzemeltetni a létesítményeket, ám a helyiek érthető módon nem rajongtak a több százmillió rubeles költségekért. Az előzetes számítások szerint Oroszországnak évi több mint kétmilliárd rubelt (bő nyolcmilliárd forintot) kell kifizetnie a fenntartásukra a jövőben. Az orosz kormány a tervek szerint 16.6 milliárd rubelt fordít „vb-örökségi” projektekre. Mondhatni, rövid a vb, de hosszú az árnyéka.

Az, hogy Oroszország anyagilag mínuszban jön ki a világbajnokságból, papírforma – a kérdés így az, hogy az országimázs-építés, a munkahelyteremtés és a torna okozta gazdasági élénkülés mennyire kompenzálja a gyakorlatilag elkerülhetetlen veszteségeket. Az üzleti analízissel foglalkozóSwiss Appraisal cég számításai szerintakár tízszeres is lehet a különbség a rendezési költségek és a vb bevételei között. De pénz és energia nem számít, mert…

„Az üzenete a világbajnokságnak az lesz: nézzétek, milyen nagyszerűek vagyunk!” – vélekedik Manuel Veth, az exszovjet államok labdarúgásával foglalkozó Futbolgrad portál szerkesztője.

LYUKAK A SZPONZORI HÁLÓN – DE ÍGY IS HATALMAS A BEVÉTEL

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) pénzügyi részlege eközben ismét jelentős vb-bevételekkel számolhat. A célszám 5.7 milliárd dolláros teljes bevétel – a világ legnézettebb sporteseménye továbbra is gigantikus üzlet. Elképzelhető azonban, hogy ezt nem éri el a FIFA. Az, hogy Olaszország és (főleg) az Egyesült Államok nem jutott ki a tornára, érzékenyen érintette a közvetítési jogok értékesítését. A FIFA is elismeri, hogy a szervezeten belül „mindenkit bosszant az amerikaiak váratlan kiesése”. Ráadásul a szponzori rácsban is jócskán akadnak betöltetlen rubrikák.

Elsősorban nem a legnagyobb szponzorok körével (a FIFA hivatalos partnereivel és a vb-szponzorokkal) van baj. A nemzetközi szövetség a kisebb, regionális támogatókat tudta nehezen felhajtani. Húsz ilyen támogatói hely van a világbajnokságon, ehhez képest áprilisban még csak két céggel – az Alfa Bankkal és a Rosztelekommal – született megállapodás. Végül még csatlakozott az orosz vasúttársaság (RZD) és a gyémántbányászattal foglalkozó Alrosza, de a FIFA így is csak négy orosz céget sorol fel a regionális támogatók között.

A FIFA 2014-ben 4.826 milliárd dolláros bevételt számolt el a világbajnokságból, költségei 2.24 milliárdra rúgtak, így 2.59 milliárdos nyereséget hozott neki az esemény. Akkor viszont már fél évvel a torna előtt sikerült teljesen feltölteni még a regionális támogatói helyeket is – a brazilokat azóta korrupciós botrányok tömege temeti maga alá, mint ahogy gyanús ügyekből a FIFA-nak is volt jó néhány, így érthető az oroszok visszafogottsága.

Áprilisban a 34 szponzori pozícióból csak 14-nek volt gazdája. Januárban a Sheffield Hallam University sportgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanára, Rob Wilson „majdnem példátlannak” nevezte a szponzori rács ilyen mértékű kihasználatlanságát. Márpedig a FIFA-nak egyáltalán nem mindegy, hogy befolyik-e a világbajnokságból a tervezett összeg, hiszen a nemzetközi szövetség négyéves pénzügyi ciklusaiban a vb-bevétel fedezi a másik három esztendő mínuszait.

Meglehet, a világfutball irányító testületénél nyugodtabbak voltak négy évvel ezelőtt – akkor is, ha tudják: biztosan nem jönnek ki rosszul az oroszországi tornából.