Ez a nagy különbség Neymar és Messi között – ezért vb-esélyes Brazília

Egy mindenkiért vagy mindenki egyért? Nagyjából e két tétel különbségében véljük felfedezni a Neymar vezette brazilok és a Messi-függő argentinok játékát. Vagyis amíg a braziloknál Neymar, ha akarja, akkor képes alárendelni magát a társak és a csapat kiszolgálásának, addig Argentína esetében úgy tűnik, hogy mindenki Messit szeretné kiszolgálni, az ő akaratának szeretne megfelelni, még Jorge Sampaoli szövetségi kapitány is, aki Nigéria ellen az ötszörös aranylabdástól kért „engedélyt” Sergio Agüero becserélésére...

Na de lássuk mindezt gyakorlati síkon is, a Szerbia–Brazília mérkőzés tükrében. A találkozó elején öt perc alatt kétszer kerültek lövőhelyzetbe a brazilok, és „természetesen” mindkétszer Neymartól indult a támadás. Előbb Coutinhónak készített le egy labdát, aztán Gabriel Jesust ugratta ki, sőt felért a kapusról kipattanó labdára és ő lőtt a kapu mellé.

Az első félóra végéhez közeledvén megint Neymar indította balról Jesust, majd miután a Manchester City csatára kiosztott egy kötényt, a PSG támadója már ott is termett a kapu előtt és ő fejezte be lövéssel a támadást, Vladimir Sztojkovics bravúrral védett. Nem sokkal később pedig Neymar a saját térfelére visszalépve, ismét balról ugratta ki Jesust, akinek a lövését blokkolták a védők.

Emellett Neymarnak a félidő hajrájában volt még egy remek váltása Filipe Luíssszal, ismét csak a bal szélen, amiből éles szögből kapura tudott lőni, de fölé ment a kísérlet. A második félidőben pedig az egyik legnagyobb helyzetét egy kontra végén hagyta ki, amikor a saját térfeléről indulva, hatalmas sprint után kapott labdát középen – a kapus újra nagyot védett –, ám ezen kívül is volt még egy-két helyzete a meccs hajrájában is.

Viszont azt se felejtsük el, hogy a brazilok az első félidőben be is találtak egy mintaszerű akcióból, amelyhez viszont semmi köze sem volt Neymarnak, ugyanis Philippe Coutinho középső kiugratását az üres területre befutó Paulinho váltotta gólra.

Hogy mik a fentiekből levonható legfontosabb tanulságok a brazilok és Neymar játékára nézve?

Az egyik leglényegesebb, hogy Neymar kiválóan ismeri fel a különböző játékhelyzeteket és azt a megoldást keresi, amivel adott helyzetben a lehető legjobban tudja szolgálni a brazil támadásépítést. Legalábbis a szerbek ellen ezt az arcát mutatta, bár tény, láttuk már sokkal önzőbbnek is. Hosszú indítást, legurítást, kényszerítőt, a labdáért saját térfélre visszafutást ugyanúgy produkált, mint félpályás sprinteket, még úgy is, hogy ő indított, majd még a kapu elé is fölért, hogy ő fejezhesse be lövéssel az akciót.

A másik fontos elem Neymar játékában, hogy fölöslegesen nem mozgott be középre, mint ahogy azt Lionel Messitől számtalan alkalommal láthattuk az első három meccsen. Nem ilyen módon akart középpontba kerülni, labdát kapni, és egyszer sem volt olyan érzésünk, hogy mindenki őt keresi, a leglehetetlenebb helyzetekben is. Mégis Neymar 119 alkalommal ért labdába Szerbia ellen, míg Messi „csak” 91-szer Nigériával szemben, ám míg az argentin támadósorból a Messi után következő Ángel Di María mindössze 43-szor ért labdába, addig a braziloknál Neymar után Coutinho és Willian jött 76-76-tal. Árulkodó különbségek ezek.

Az eltérések valószínűleg az argentin és a brazil taktika különbözőségéből is fakadnak, illetve abból, hogy a braziloknál mindenkinek megvan a maga feladata, és nem ad hoc módon működnek, nem attól függ a csapat játéka, hogy a vezér tud-e villanni vagy sem. Ezért fordulhatott elő, hogy a brazilok úgy verték meg 2–0-ra a szerbeket, hogy Neymar még csak nem is játszott igazán főszerepet a gólokban, bár azért a második találat előtt a szögletből ő varázsolta oda Thiago Silva fejére a labdát.

Sőt, azt is mondhatjuk, hogy Neymar futballozhatott volna jobban is Szerbia ellen, mert bár a WhoScorednál 9.22-es statisztikai indexszel a mezőny legjobbjaként zárt, sok helyzetet kihagyott, illetve a hajrában a kapu előtt többször is rossz megoldást választott. Ugyanakkor éppen abban rejlik a brazilok ereje, hogy Coutinho vagy akár a jelek szerint még Paulinho is képes lehet meccseket eldönteni, akár Neymar támogatásával, akár attól függetlenül. Argentína esetében viszont ezen a vb-n nem látszik, hogy Messin kívül kire lehet még építeni a támadójátékot, Marcos Rojo pedig nem fog mindig érkezni a 86. percben...

Ráadásul akár a csoportkör utolsó fordulójának mérkőzéseit, akár a vb eddigi három-három találkozójának legfontosabb statisztikai mutatóit vizsgáljuk a WhoScorednál, azt láthatjuk, hogy a lövési hatékonyságot leszámítva Neymar szinte mindegyik mutatóban jobb Messinél, és minimum ekkora különbséggel Brazília is jobb Argentínánál. Ezért tartjuk a világbajnokság egyik, ha nem a legnagyobb favoritjának a brazil szövetségi kapitány, Tite válogatottját, szemben például a végső győzelemre már-már esélytelennek tűnő Messi-csapattal...