Majd most elapadnak a gólok, Anglia meg kiesik tizenegyesekkel

Már csak 16 mérkőzés maradt a 2018-as labdarúgó-világbajnokságból, és láttunk már eddig is elég drámát, de remélhetőleg vár még ránk jó néhány – kezdődik a nyolcaddöntőkkel a kieséses szakasz. Nézzünk néhány érdekességet!

AZ EGYIK ÁGON TRÓFEAHALMOZÓK, A MÁSIKON VISZONT…

A fölső ágon Uruguay, Portugália, Franciaország, Argentína, Brazília, Mexikó, Belgium és Japán folytatja. A nyolc csapatból csak Mexikó és Japán nem járt soha világbajnokságokon a legjobb négy között (Mexikónak a negyeddöntő, Japánnak a nyolcaddöntő volt az eddigi maximum), és itt koncentrálódik 10 világbajnoki cím, valamint 6 világbajnoki döntő is. Négy volt világbajnok (Brazília, Uruguay, Argentína és Franciaország) szerepel ezen az ágon.

Ezzel szemben a másik ágra csak két volt világbajnok (Spanyolország, Anglia) került, valamint Svédországnak van még egy elveszített döntője. A független Oroszország most jutott el először a kieséses szakaszba, ám az orosz válogatott a szovjet csapat jogutódjának számít, amelynek volt vb-elődöntője. Horvátország 1998-ban menetelt a legjobb négy közé, Dániának, Svájcnak és Kolumbiának eddig a negyeddöntő volt a maximum.

TÉNYLEG MINDIG CSÖKKEN A GÓLÁTLAG?

Eddig nyolc világbajnokságot rendeztek meg nyolcaddöntővel induló kieséses szakasszal. A „szurkolói legenda” azt tartja, hogy hirtelen minden válogatott óvatosabb lesz, és ezért elapadnak a gólok. De igaz-e ez? Lehet, hogy meglepő, de nem mindig.

A legutóbbi, 2014-es tornán valóban érvényesült ez a visszaesés, és ha a németek nem gázolták volna el 7–1-re a brazilokat, még gólszegényebb lett volna a kieséses szakasz, mely során csak 2 mérkőzés dőlt el 1egy gólnál nagyobb különbséggel. Jelentősen esett a gólátlag 2006-ban és 2002-ben, egy kicsit 1990-ben, az 1986-os, 1994-es, 1998-as és 2010-es tornán viszont a kieséses szakasz gólátlaga jobb volt, mint a csoportköré. Ez 4–4-es „döntetlen”, tehát nem mondhatjuk, hogy mindig visszaesik a góltermelés – bár a legutóbbi négy tornából háromszor tényleg „megzuhant” a gólátlag jelentősen, és ez befolyásolhatja a percepciót.

AZ ANGOLOK TÉNYLEG MINDIG KIESNEK TIZENEGYESEKKEL?

Igen, a nyolcaddöntőbe bejutó és a világbajnokságok történetében tizenegyespárbajon már átesett csapatok közül valóban Anglia áll a legrosszabbul – három tornán bukott el a szétlövés során (1990 – az NSZK ellen, 1998 – Argentína ellen, 2006 – Portugália ellen). Szintén nem nyert még tizenegyesekkel Mexikó (kettőből kettő bukás), Japán (egyből egy) és Svájc (egyből egy – a svájciak úgy búcsúztak a nyolcaddöntőben a 2006-os tornától, hogy nem kaptak gólt!). Negatív a mérlege a spanyol válogatottnak (egy megnyert és két elveszített tizenegyespárbaj), kiegyenlített a franciáké (két nyertes és két vesztes szétlövés).

Portugália, Belgium, Svédország és Uruguay megnyerte az egyetlen tizenegyespárbaját, Brazília hármat megnyert és egyet elveszített, Argentína négyet nyert meg és egyet veszített csak el. Oroszország, Horvátország, Dánia és Kolumbia még „tizenegyesszűz” a világbajnokságokon.

Argentínánál egyik csapat sem vett részt több tizenegyespárbajban világbajnokságokon, Anglia mellett csak Olaszország mondhatja el magáról, hogy háromszor is elbukott a szétlövés során. A tizenegyespárbajt a FIFA az 1978-as világbajnokságra vezette be, ám először 1982-ben volt precedens olyan mérkőzésre, amely sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem dőlt el.

Eddig 240 tizenegyest végeztek el a világbajnokságon a párbajok során, 170-et lőttek be, ez 70.83 százalékos mutató. A legrosszabb ötlet középre, laposan lőni, az így cselekedő játékosok csak az esetek 58 százalékában jártak sikerrel. A 240 tizenegyesből 49-et védtek a kapusok.

A jó stratégia az eddigiek alapján az, hogy a sorsolást megnyerő csapat a kezdést választja: 60 százalékban azok a csapatok nyerték meg a világbajnokságokon a tizenegyespárbajokat, amelyek elvégezhették az első rúgást, a különbséget az eddigi kutatásokban azzal magyarázták, hogy a másodszor következő csapat játékosain mindig nagyobb a nyomás, ha az ellenfél betalált. Ez járulhat hozzá ahhoz is, hogy a 8. és a 10. tizenegyest (a második csapat 4. és 5. tizenegyesét) értékesítették eddig a legrosszabb hatékonysággal.