A szurkolói zóna környékén csalódott argentin drukkerekbe botlottunk lépten-nyomon, a Horvátország elleni zakót nehezen dolgozták fel. Az alkohol azért segített, az egyik belvárosi éttermet rohamozták meg a szó legjobb értelmében, és a teraszon már távolról sem józannak tűnő állapotban rázendítettek egy nagy közös dalolásra. Kíváncsian vártam, mi fog történni a két arra sétáló szurkolóval, akik a hátukra terített horvát zászlóba burkolóztak.
A válasz: semmi! Olyannyira, hogy az argentinok bevonták őket is az éneklésbe, mindenki a barátunk alapon. Néhány utcával arrébb, a híres Palota téren is összegyűlt egy nagyobb szurkolósereg. Két-két táska a földre, és máris készen volt a futballpálya, kezdődhetett a mérkőzés. Az amatőr foci minden elemét magába foglaló összecsapásnak nézői is voltak, ezen a pályán mindenki győztes volt.