Vb 2018: magyar ereklyék a híres futballmúzeumban

Moszkva belvárosában, a Hyundai autószalonban nyitotta meg kapuit a FIFA Nemzetközi Futballmúzeum. Az épület homlokzata egy monumentális eredményjelzővé alakult, így a járókelők a környéken követhetik a mérkőzések alakulását. Ingyenes belépőnket „megváltva" különböző szurkolói kultúrákkal és a drukkerek által küldött üzenetekkel találkozhatunk.

A múzeum közepén egy hatalmas LED-fal szórakoztatja a nagyérdeműt, korábbi világbajnokságok legjobb pillanatait és az oroszországi helyszíneket felváltva mutatva. A szervezők próbálták interaktívvá tenni a tárlatot: a földszinten két olyan fotelt is elhelyeztek, amelyekben vb-dalokat hallgathatunk, közben pedig egy vb-kvízt is kitölthetünk. Bevallom férfiasan, a tíz kérdésből kilencet tudtam csak jól megválaszolni, a japán himnuszt ugyanis összekevertem a dél-koreaival, ezért nem lettem hibátlan.

Sokáig azért nem rágódtam rajta, ezentúl viszont üzembiztosan felismerem a japán himnuszt. Utam egy nagyobb kijelzőhöz vezetett, ahol a világbajnokság történetének legjobb mérkőzéseit lehetett visszanézni, persze rövidített formában. Gyorsan rá is kerestem a magyar válogatottra, öt meccs közül választhattam, így a látogatók szerinti legjobbra kattintottam. Ez volt az:

A legjobb értékelést egyébként egy bizonyos Brazília–Németország találkozó kapta, amelyet utóbbi nyert meg 7–1-re 2014-ben – lehet, hogy eddig csak német szurkolók jártak a múzeumban?

A nosztalgia az emeleten folytatódott, ahol valódi ereklyéket rejtettek a vitrinek. A falakon egyébként a világbajnokságok poszterei és labdái voltak kirakva az egyik oldalon, a másikon egy-egy korszak nagyjai. Az 1950-es éveket nem is lehetett mással szimbolizálni, mint Puskás Ferenccel, az Aranycsapat legendás futballistájával. Mellette olyan korábbi szuperklasszisok kaptak helyet, mint például Pelé, Diego Maradona, Michel Platini vagy Johan Cruyff. Bárcsak láthattam volna őket játszani...

Na de vissza a valóságba, és a fent említett vitrinekhez: az eddigi húsz világbajnokság különleges tárgyait helyezték el ezekben. Az 1938-as tornáról (amikor Magyarország döntőbe jutott, majd ott kikapott Olaszországtól) egy olyan fekete-fehér programfüzetet őriznek a múzeumban, amelyen természetesen a magyar válogatott fotója is rajta van. Mellette pedig látható egy korabeli belépő a Svájc elleni negyeddöntőnkről (melyet 2:0-ra nyertek meg a mieink).

Néhány lépéssel arrébb jött az 1954 feliratú vitrin, benne Czibor Zoltán világbajnokságon viselt cipőjével – az Aranycsapat csatára három gólt szerzett a tornán, betalált többek között a Németország ellen 3:2-re elveszített döntőn is. A következő, 1958-as vb emlékeit gyűjtő vitrinben az ifjú Pelé csukája volt látható.

Ahogy Marco Fazzone, a múzeum igazgatója fogalmazott: „a futball egy olyan globális jelenség, ami összeköti és inspirálja az embereket, mindenkinek van egy kedves emléke a világbajnokságokról".

Nekünk már kezdenek fakulni azok az emlékek (bár az Aranycsapatra mindig szívesen gondolunk vissza), de bízunk benne, hogy hamarosan újabbakat szerezhetünk.